A MotoGP-sorozat idén lépett felnőttkorba, és bár a széria 21 éve alatt számos fejlesztő/kiadó pátyolgatta a gyorsasági motoros világbajnokságok aktuális évadjait feldolgozó játékokat, a talján istálló, a Milestone, csak 2013-ban kezdett el vele foglalkozni. A fejlesztő-kiadó az elmúlt években szinte minden motorsport licencét megszerezte, tavaly pedig elkészítette az egyik legjobb MotoGP-játékot. A pandémia azonban 2020-ban nem múlt el, ezzel hátráltatva a videójátékok fejlesztését, így nagy kérdés, hogy ilyen körülmények között hogyan sikerült a MotoGP 21?
Könyörtelen játék
Nos, részben talán pont a fenti okok miatt ismerős és ismeretlen elemek egyaránt helyet kaptak a játékban. Az előző év lehetőségei megmaradtak, a menük ugyanazok, a versenyek előtti animációk ugyanazok, azonban mégsem lehet azt mondani, hogy a játék is teljesen ugyanaz lenne. A MotoGP 21 nemcsak egy ráncfelvarrt 20 lett, a mélyben jóval nagyobb változásokat eszközöltek a fejlesztők.
Már tavaly is azt írtuk, hogy a MotoGP-t tanulni kell, még a versenyzésben jártas játékosoknak is. Nos, ez a megállapítás az idei részre hatványozottan igaz, hiszen a szabadedzéseken, időmérőkön és versenyeken a motor különböző elemeinek szinte minden tulajdonságára figyelni kell. Ezzel rögön eláruljuk, hogy rengeteg beállítást kipróbálhatunk vasparipákon, melyeknek állandó monitorozása a versenyek eredményességének kulcsa.
Ez azt is jelenti, hogy a MotoGP valahol egy könyörtelen játék: a legkisebb hibát sem tolerálja. Igaz, van oktatómód, vannak segítségek, de még így kihívás végigmenni egy aszfaltcsíkon. A győzelemhez el kell sajátítani a gáz/fék használatát, hol kell elkezdeni lassítani egy kanyar előtt, hol kell gyorsítani: elég egy rossz döntés, és garantált a bukás. Figyelni kell a fékek melegedésére, a felfüggesztésre, a gumikra: szerencsére a kibővült HUD segít, hogy mikor kell a boxba menni. Rutinból itt nem lehet vezetni, nagyon meg kell gondolni minden egyes döntést, minden egyes kanyart, manővert, mert másodperceket veszíthetünk.
Verseny verseny hátán
A versenyek egyébként nagyon rendben vannak: elképesztő a sebességérzet, különösen belső nézőpontból. Karriermódot választva hajthajuk pilótánkat a hivatalos versenynaptár vagy a teljes szezon szerint, ez pedig rengeteg elfoglaltságot jelent, különösen akkor, ha a Moto 3-ból akarjuk felküzdeni magunkat a topkategória versenyzői közé. Itt ugyanazokat a feladatokat kell elvégezni, mint tavaly: menedzsert, csapatot, technikai személyzetet választva kell hétvégéről hétvégére megmérettetni, miközben a versenyeken a Long Lap Penalty szabályrendszer szerint szankcionálják a rossz döntéseket.
A 2019-ben, Qatarban bemutatott büntetési rendszer ide is elért: lényege, hogy szabályszegés esetén egy, a pálya csíkjáról leválasztott részen kell végigmenni, amely lassabb haladást teszt lehetővé, ezzel kompenzálva a szabálytalansággal nyert másodpercek előnyét. Szerencsére van visszatekerés, így lehet javítani, de persze ez a szimuláció rovására megy. Az AI egyébként remekül működik, tanul is, viszont az nem szép, hogy míg bukás esetén a pilótánknak szépen vissza kell sántikálnia motorjához, addig ellenfeleink egy pillanat alatt ismét motorra szállnak. Szerencsére a motor alkatrészei fejleszthetők, így előbb-utóbb már a riválisok legyőzése sem okoz gondot.
Csodás verseny
Technikai szempontból a MotoGP 21 remekül fut és remekül fest, a hangok megfelelőek, azonban a program sokat tölt. Az asztfaltcsíkok milliméterről milliméterre pontosak, és ha művészkedni támad kedvünk, egy elképesztően jó fotomóddal örökíthetjük meg a legjobb pillanatokat.
A Milestone-nak tehát szerencsére nem szállt a fejébe a siker, és még a fejlesztési nehézségek ellenére és képes volt kiadni egy olyan programot, ami ugyan sok újrahasznosított elemmel rendelkezik, mégis fejlődött, így pozitív érzésekkel lehet zárni a szezont. A pandémia okozta őrület remélhetőleg idén lecseng, a talján istálló pedig tovább tökéletesítheti azt a sorozatot, mely a MotoGP-rajongók örömére és megelégedettségére már évek óta fejlődik.
