A békés Arta, a kontinens szélén húzódó apró királyság szomszédságában egy nap egy hatalmas örvény bukkan fel ködöt borítva, valamint pusztító lények seregét és káoszt szabadítva a vidékre. Mikor már mindenki kezdi azt hinni, hogy minden elveszett, a baljós köd megtorpan, a szörnyek pedig visszahúzódtak a mélyére. Az emberek persze nem feledik a borzalmakat és minden napot rettegésben töltenek, félve attól, hogy a monstrumok visszatérnek. A katasztrófa utáni lélegzetnyi békében megalakul a Felfedező Alakulat, ami kideríti, hogy az örvény egy átjáró a különböző dimenziókban létező világokba, mely után kalandorok egész sora érkezik messzi földről, hogy meghódítsa a veszedelmes útvesztőt.
Újra a labirintusok
A Mistover személyében a Deep Sky Derelicts vagy épp a Darkest Dungeon után egy újabb bámulatos, kézzel rajzolt címmel bővült a dungeon crawler műfaj. A labirintus sötét folyosóin szívmelengetően cuki külsővel lépdel harcias kis csapatunk, amit mi magunk állíthatunk össze nyolc – Paladin, Shadow Blade, Sister, Grim Reaper, Ronin, Onmyouji, Witch, Werewolf –, többségben klasszikus RPG-kasztokat felvonultató kalandorból válogatva. Mindegyikük teljesen sajátos módon és képességekkel veszi ki a részét a küzdelmekből, de persze valahol meg kell húzni a határt, így sajnos csak öt harcossal léphetünk az örvény mélyébe, hogy szembenézzünk borzalmaival. Sokat számít viszont elrendezésük, ami többek között szerepet játszik a később feloldható kooperatív csapásokban is.
A felfedezés előtt viszont nem árt felkészülni, így minden túránk előtt érdemes meglátogatni a városka létesítményeit, ahol nem csak ellátmányból tankolhatunk fel, de többek között új kalandorokat toborozhatunk, megbízásokat vállalhatunk el, fejleszthetjük hőseink képességeit, és más módokon növelhetjük túlélési esélyeinket. Az örvényben különböző nehézségű és méretű útvesztők fogadnak, melyek mindegyikében sötétség uralkodik, valamint tele van csapdákkal, kanyargós folyosókkal, akadályokkal és félelmetes szörnyekkel, de emellett páratlan kincseket rejtő ládákkal és kulcsaikkal is. A mezőkre osztott pályán barangolva egy apró virág világítja meg utunkat, de fénye minden lépéssel egyre halványul, ahogy ellátmányunk is fogyatkozik. Kalandunk során tehát nemcsak az egyébként roppant élvezetes körökre osztott csaták megnyerésére kell fókuszálnunk, de a csapdák kerülgetése mellett minden egyes lépéssel csökkenő túlélési esélyeinkre is. Szégyen a futás, de olykor hasznos, így ha megszorulnánk, elfuthatunk, bár ebben az esetben búcsút inthetünk az összes XP-nek, illetve a felmarkolt aranytallérok és tárgyak felének. Mivel azonban az elesett kalandorokat többé nem látjuk viszont, így jó néha a nyúlcipő mellett dönteni, ezzel akár több életet is megmentve. Túlerő esetén a harcokból is megfutamodhatunk, bár ennek sok értelme nincs, mivel ugyanoda kerülünk vissza a térképen, és az ellenfél sem tűnik el, így továbbra is ott fog loholni a nyomunkban. Érdemes viszont megfontoltan döntenünk, mert a végzet órája annál gyorsabb ütemben halad a csúfos vég felé, minél több dolgot hagyunk végül felfedezetlenül.
A Mistover egy igazi keményvonalas dungeon crawler, amiben akár egyetlen lépésünk is a végünket jelentheti. A látványvilágra és hangulatra abszolút nem lehet panaszunk, viszont túlélésünk sok tényezőjéből adódóan nem kifejezetten jó belépő cím a műfajba. Ettől függetlenül rendkívül szórakoztató a felfedezés és a harc is, de a végzet órája elem inkább érződik fölösleges sürgető elemnek.
