Nem is csoda, hiszen több mint húsz év telt el azóta, hogy a szóban forgó DOS-os játék testvéreket és legjobb barátokat fordított egymás ellen pixelpukkasztó, billentyűzetgyilkos csatáiban. Vannak azonban, akik nem felejtenek, a Keen legénysége pedig egy merész ötlettől és a mai napig tartó rajongástól vezérelve úgy döntött, elkészíti a Tunneler sajátos remake-jét. Mivel a prágai srácok már hosszú évek óta készülnek első nagy dobásukra a Miner Wars 2081 című űrhajós shooterrel, talán nem meglepő, hogy az újraprogramozott klasszikust is ebben az univerzumban helyezték el.
Bányaomlás
Az alapok persze mit sem változtak. A Tunneler fúrótankjait ugyan aszteroidákban vájkáló űrhajók váltották fel, de a cél továbbra is az alagutakban ólálkodó többi „bányász” megsemmisítése maradt. A meccsek elején elszigetelt bázisunkról (na jó: egy színes platformról) indulunk, a kezdetben járhatatlan, sziklás terepen pedig magunk alakíthatunk ki szűk útvonalakat vagy épp tágas csatatereket, hogy azokon később eltegyük láb alól a riválisainkat. A fúrás azonban idővel felemészti hajónk energiáját, s ha ennek következtében nem szeretnénk üres tankkal felrobbanni, néha vissza kell térnünk a bázisra utántöltésért. A gyógyulás ugyanilyen módon történik, amennyiben pedig nem élünk rendszeresen e két lehetőséggel, újjászületésünkkor garantáltan viszontlátjuk a négytornyú platformot.
Ellenfeleinkkel szemben akkor lesz a legtöbb esélyünk, ha némi szerencsével belebotlunk az aszteroidából kibányászható extrákba, melyek lehetnek fegyverek, pajzsok, de lőszert vagy energiát adó bónuszok is. A kellő felszereltség mellett elengedhetetlen az okos manőverezés, vagyis fontos, hogy mindig mi lőjünk először, lehetőleg az ellenséges hajók mögé kerülve. Mindez azonban korántsem könnyű feladat, hiszen a játék felülnézetes volta miatt közeledtünket nem túl nehéz megjósolni...
A kihívás és a játékélmény persze akkor idézi leginkább a DOS-os matuzsálemet, ha butácska botok helyett egy alattomos cimboránkkal mérkőzünk meg az osztott képernyős módban. Szerencsére ez a mára szinte teljesen eltűnt többjátékos opció még mindig rendkívül szórakoztató, arról nem is beszélve, hogy mennyire nosztalgikus egy billentyűzeten játszva közvetlen közelről halláskárosodást okozni a gyakran sportszerűtlen meccsek hevében.
Nincs fény az alagút végén
A Miner Wars: Arena legnagyobb problémája ugyanakkor éppen a magasztalt osztott képernyős módból fakad. Mivel kétségtelenül ez a játék legélvezetesebb eleme, néhány csendháborításba hajló parti után az embernek egyszerűen már nincs kedve botokkal szerencsétlenkedni. Hiába adott három különböző játékmód és nehézségi szint, sőt, számos variálható győzelmi feltétel: az unalmas vagy épp frusztrálóan erős gépi ellenfelek legyőzéséhez szinte semmiféle motiváció nem társul. Bárminemű történet hiányában egy épkézláb fejlődési rendszer lehetne igazi húzóerő, tapasztalati pontjaink azonban csak haszontalan, díszes rangjelzésekre válthatók. Új hajókat és fegyvereket sem szerezhetünk, az egyszemélyes kampány végigjátszása pedig még dicsekvési alapnak is kevés a suliban.
De semmi baj, hisz ott a többjátékos mód, igaz? Már csak találnunk kell valakit, aki hajlandó leülni mellénk alagutat fúrni és hősiesen veszíteni anélkül, hogy tíz perc után lelépne battlefieldezni... Most, hogy gondolatban leírtuk baráti körünk legnagyobb részét, kezdhetünk is keseregni afölött, hogy a fejlesztők a retrót erőltetve egyszerűen kihagyták az online multiplayer opcióját a játékból.
A díjeső elmarad
Az Arena ráadásul még csak szépnek sem nevezhető, de ezt a mellékelt képek alapján már bizonyára mindenki leszűrte. No nem mintha egy ilyen játéknál a grafika lenne a legfontosabb tényező, de az efféle puritán látvány csak a zökkenőmentes online élmény érdekében lehetne elfogadható -- olyan meg ugye nincs. Hasonló a helyzet a zenével is (lévén az sincs), és a hangokkal sem zsebelnek majd be túl sok díjat a készítők.
Mindazonáltal biztosan akadnak páran (elsősorban az eredeti Tunneler megvénült rajongói), akik a felsorolt negatívumok ellenére is jól fognak szórakozni, ezért nem is rossz játéknak nevezném a Miner Wars: Arenát, inkább rossz üzleti döntésnek. Az alapvető probléma ugyanis a szűk célközönség, emiatt pedig érdemes lett volna a megjelenést a születőben lévő franchise nagyobb címeinek (Miner Wars 2081 és MMO) premierjéig halasztani, remélve, hogy azok farvízén több példány elkel majd. Per pillanat azonban akad olcsóbb, sőt élvezetesebb felülnézetes akciójáték a piacon, így az Arenát csak fanatikusoknak és megszállott pazarlóknak tudom nyugodt szívvel ajánlani.
