Minden egy fiúval kezdődött. Teste tehetetlenül zuhant a magasból, minden pillanattal vészjóslóan közeledve a kietlen vidék kemény, szürke talaja felé. Már épp legördülni készült volna élete filmjének stáblistája, azonban hirtelen egy rejtélyes erő kelt a védelmére, gyengéd anyai kézként ölelve körbe, hogy a fájdalmas becsapódás helyett gyengéden a földre fektesse. Miután magához tért, időközben apró tűzgömb alakot öltött megmentőjét követve egy furcsa ajtóhoz ért, ami mögött egy torony kezdett lassan összeállni a semmiből előtűnő elemekből. A fiú kissé hezitálva, de végül átlépte a fényben úszó furcsa építmény küszöbét, hátra hagyva a rideg táj fojtogató sötétségét.
Egy kézzel rajzolt, varázslatosan meganimált, fejtörőkkel tarkított point & click kaland ígéretével 2016. április 2-án elrajtolt a Luna The Shadow Dust Kickstarter-kampánya, ami a kitűzött 12 000 helyett végül 17 570 fonttal zárult, most pedig végre eljött a pillanat, hogy mindenki előtt kitárja kapuit. A Lantern Studio tényleg nem viccelt, a Luna The Shadow Dust látványvilága valóban olyan, mintha az ember egy interaktív mesekönyv oldalain lépkedne, ami a rajzolt stílus mellett a remek animációk érdeme is. A pályák rendkívül részletgazdagok, a maguk módján színesek és tele vannak apró finomságokkal, amik talán tényleg csak 1-2 külső helyszínnél visszafogottabbak. Mindehhez ráadásul a fülünk kényeztetésére hangulatos dallamok egész sora is párosul. A torony minden egyes terme újabb betekintést enged titokzatos múltjába, és némileg egykori lakóinak mindennapjaiba.
Az impozáns ősi felhőkarcoló felfedezése azonban korántsem olyan egyszerű, ajtajai ugyanis minden esetben valami furfangos mechanikával tárulnak csak fel, melyek megoldásához gyakran nem elég csupán a megfigyelőképességünk, néha bizony kicsit a „dobozon kívül” kell gondolkodnunk, és még a reflexeinkre is szükségünk lehet. Ugyan az utunkat álló feladványok többsége nem kifejezetten nehéz, de még így is könnyen előfordulhat, hogy az ember percekig vakargatja a fejét, mire megleli a megoldáshoz vezető megfelelő módszert vagy épp irányt. A szobák rengeteg apró részlete ráadásul olykor megtévesztő is lehet, mivel míg az egyik esetben kulcsfontosságúak a megoldáshoz, a következőben már csak figyelemelterelő látványelemek. A fejtörők persze csak azután válnak igazán izgalmassá, hogy főhősünkhöz egy jól táplált macskaszerű lény csatlakozik, akivel így már két karakternek osztogathatjuk a parancsokat. Az eltérő feladatok elvégzésére képes szereplők között egyetlen gombnyomással válthatunk, amire folyamatosan szükségünk lesz, különösen, mikor más-más szobából kell összedolgoznunk velük, de az is előfordul, hogy külön-külön kell boldogulniuk. A konkrét fejtörőket inkább nem lőném le, hogy mindenki maga fedezhesse fel őket, de gyakran előfordulnak többek között fény-árnyék feladványok, megfigyelésen alapuló memóriajátékok és egyszerű platformer feladatok.
A dialógusokat szavak nélkül is sokatmondó átvezetőkkel felváltva a fejlesztők teljesen lerombolták a nyelvi korlátokat, így a játék gyakorlatilag mindenki számára elérhető, bárhol is éljen a világban. Ugyan már a főmenü kezelőfelületét látva érződik, hogy elsősorban mobilokra készült, a játék PC-n is ugyanúgy élvezhető. Amit viszont hiányoltam belőle, az egy kis vészcsengő, ami egy apró utalással segít egy kicsit, ha netán leragadnánk valamelyik fejtörőnél. Nyilván ezek képezik a játék magját, és nem is az átléptetésükre gondolok, csak egy kis tippre, ami segít rámutatni a jó irányra, előhozni azt a kis szikrát, ami ott motoszkál agyunk eldugott zugában. A legjobbakkal is megeshet, hogy hirtelen képtelenek rájönni egy rejtvény megoldására, mint mikor az embernek az istenért sem jut eszébe egy szó, pedig ott van a nyelve hegyén, ez a frusztráló helyzet pedig még a türelmesebbek kedvét is elveheti a folytatástól. A mai világban persze minden játékról találunk végigjátszást az interneten, de ez azért mégis egy elegánsabb, kézenfekvőbb és praktikusabb megoldás lenne, ami nem végzi el a munkát helyettünk, egyszerűen csak megsúgja, hogyan fogjunk hozzá. Még ha soha nem is él vele az ember, akkor is jó tudni, hogy ott van.
A Luna The Shadow Dust a maga bájos módján, a klasszikus fény-sötétség ellentéttel játszadozva visszahozza a régi point & click kalandjátékok élményét, mindezt egy frappáns feladványokkal megtöltött, lélegzetelállító kézzel rajzolt dobozba csomagolva. Ez a párórás, de tempónktól és ügyességünktől függően akár hosszabb utazás segít kicsit kiszakadni a mindennapokból, egy káprázatos világba, ahogy a kihívásokat leküzdve megismerjük a rejtélyes torony titkait, valamint egy fiú történetét.
