Elképesztő, hogy a Daxter alkotói megint mit ki nem hoztak a PSP-ből. Az apokaliptikus első rész mindene eleme helyet kapott ebben a verzióban is. Hogy miért 0.9? A válasz egyszerű: Kratos új kalandja (valójában az eddigi részek előtt járunk) némileg rövidebbre sikerült, mint vártuk és a főellenfelek száma is lehetett volna magasabb, de mindez mit sem számít, amikor a metrón kedvemre hentelhetek az Olympuson!
A GoW anno mesteri harcrendszere miatt azonnal hatalmas kedvenc lett. A brutális kivégzések, a ránk törő ellenfelek lekaszabolása, a nagyszerű védekezési lehetőségek és a varázslatok használata éppen olyan kézre álló, mint anno PS2-kontrolleren, ráadásul a Chains of Olympus sosem tölt. Az átvezető mozik szokás szerint nagyszerűek, fejtörőkből nincs sok, de így is éppen elegendőek ahhoz, hogy néha az őrületbe kergessenek. Summa summarum, ha van tökéletesen elkészített játék, akkor a God of War PSP-s változata az. Persze 100%-ot nem érdemel, mert a történet még mindig gyenge (inkább csak hangulat van, mint igazi történet), és tényleg nem ártott volna még néhány ultrabrutál főgonosz. Ettől függetlenül semmiképpen sem értek egyet azokkal a tesztekkel, amik a 6-8 órás játékidő miatt 90% alatti értékkel szórták meg, mivel olyan akciójátékkal van dolgunk amihez foghatóval PSP-n eddig nem találkozhattunk és minden bizonnyal a közeljövőben sem fogunk. Ez mégiscsak egy kézikonzolos játék, így pedig szinte hihetetlen, hogy játékmenet tekintetében versenyképes az újgenerációs játékokkal.
A Chains of Olympusról nehéz sokat írni. Ez tipikusan az a program, amivel játszani kell! A PS2-es alapjáték nagyszerű folytatása, a PSP-s mezőny legszebb, az akciójátékok között pedig a legjobb darabja. A Ready at Dawn fejlesztőcsapata újra bizonyított. Kíváncsian várom, legközelebb mivel lepnek meg majd – a hírek szerint már a „nagy” konzolokra dolgoznak!
Isteni harcok
A GoW anno mesteri harcrendszere miatt azonnal hatalmas kedvenc lett. A brutális kivégzések, a ránk törő ellenfelek lekaszabolása, a nagyszerű védekezési lehetőségek és a varázslatok használata éppen olyan kézre álló, mint anno PS2-kontrolleren, ráadásul a Chains of Olympus sosem tölt. Az átvezető mozik szokás szerint nagyszerűek, fejtörőkből nincs sok, de így is éppen elegendőek ahhoz, hogy néha az őrületbe kergessenek. Summa summarum, ha van tökéletesen elkészített játék, akkor a God of War PSP-s változata az. Persze 100%-ot nem érdemel, mert a történet még mindig gyenge (inkább csak hangulat van, mint igazi történet), és tényleg nem ártott volna még néhány ultrabrutál főgonosz. Ettől függetlenül semmiképpen sem értek egyet azokkal a tesztekkel, amik a 6-8 órás játékidő miatt 90% alatti értékkel szórták meg, mivel olyan akciójátékkal van dolgunk amihez foghatóval PSP-n eddig nem találkozhattunk és minden bizonnyal a közeljövőben sem fogunk. Ez mégiscsak egy kézikonzolos játék, így pedig szinte hihetetlen, hogy játékmenet tekintetében versenyképes az újgenerációs játékokkal.
Ezt nem szabad kihagyni
A Chains of Olympusról nehéz sokat írni. Ez tipikusan az a program, amivel játszani kell! A PS2-es alapjáték nagyszerű folytatása, a PSP-s mezőny legszebb, az akciójátékok között pedig a legjobb darabja. A Ready at Dawn fejlesztőcsapata újra bizonyított. Kíváncsian várom, legközelebb mivel lepnek meg majd – a hírek szerint már a „nagy” konzolokra dolgoznak!
