A Sony sok-sok éves bénázását követően 2010-ben a Codemasters végre nekiláthatott a legnevesebb autósport-szériához méltó játékot készíteni. A jogok egy évvel korábban, még 2009-ben kerültek a kiadóhoz, de időhiány miatt akkor még csak egy erősen közepesre sikeredett Wii-s és PSP-s epizóddal tudtak előrukkolni. Az F1-es játékok tényleges, új generációja 2010-ben jött el az F1 2010-zel, amellyel a birminghami stúdió sok motorsport-rajongót képes volt meggyőzni rátermettségéről, de abban mindenki egyetértett, hogy el kell telnie néhány évnek ahhoz, hogy tökéletesítsék a játékmechanikát. A tavalyi epizód már egy fokkal jobb volt, hiszen megjelent a biztonsági autó is, bevezették a KERS és a DRS használatát, illetve a fejlesztők néhány kisebb újdonsággal tették még jobbá az alapokat, amelyre idén már komolyabban lehetett építeni. Semmi titok nincs abban, hogy ezúttal is csak apró lépésekben haladnak előre, ami igaz, hogy jó irányba tartanak, de mindezt kissé lassú tempóban teszik. Természetesen az is abszolút érthető, hogy a jövő évi epizód nem szólhat csupán az átigazolások frissítéséről, viszont a nagyobb léptékű fejlesztések a törést és a látványt illetően már mindenképpen fontosak lennének. Most azonban térjünk vissza a jelenbe és ismerjük meg az F1 2012-t!
El kell indulni
Minden a Yas Maria Circuit versenypályájáról indul, ahová meghívnak bennünket a fiatal tehetségek tesztjére. Itt lényegében megtanítanak az autó kezelésére, helyes kanyarodásra, illetve megismerkedtetnek minket a KERS és DRS működésével, amely a későbbi eredményes versenyzés egyik leginkább elengedhetetlen eszköze lesz. Az oktatómódként szolgáló kihívásokban szekciónként kell bizonyítanunk rátermettségünket, amelyet gyakran szakítanak meg hosszabb-rövidebb videós bejátszások is.
Az alsó hangon fél órás bevezető arra nagyszerű, hogy megismerjük a kocsi működését, kicsit felfrissítsük az autósportos emlékeinket, és kedvet kapjunk a további kihívásokhoz és az igencsak hosszúnak ígérkező szezonhoz. Az F1 2012 egyik nagyon fontos előnye, hogy a kezdők számára nagyszerűen építi fel az elsőre kicsit komplexnek tűnő Forma-1-es világot, és rögtön a kezdeteknél veszi fel a fonalat. Először ugye a teszteken kell bizonyítanunk, ahol az egyes csapatok felfigyelnek ránk, majd később tesztpilótaként elkerülünk egy másik istállóhoz. Itt már versenykörülmények között szükséges hozni a csapat által meghatározott eredményeket, de egyéni kihívást is megszabhatunk, így egy általunk választott riválissal szemben is fel kell venni a kesztyűt. Ha mindent jól csinálunk, akkor egy kisebb csapat állandó szerződést kínál, és máris nekivághatunk az igazi kihívást jelentő világbajnoki szezonnak.
Változások
Az előző részekben megismert menü a múlté, hiszen a paddockban történő barangolás szerepét egy egyszerű kezelőfelület veszi át, amely letisztult, kellően gyors, és természetesen abszolút jól használható. Igaz, a valódi F1-es világ bemutatása ennek köszönhetően egy fokkal a háttérbe szorul, viszont hosszú távon mindenképpen jobban járunk a mostani megoldással.
A változásokat tekintve szükséges megemlíteni, hogy a hétvégenkénti három szabadedzés lehetősége szintén a kukában landolt, amelyek helyett egy darab egy órás gyakorlást biztosítanak számunkra. Ez talán csak a leginkább elvakult rajongók számára lesz fontos, akikből világszinten alig néhány darab létezik. Egy fokkal nagyobb gond, hogy a karriermódban nem lesz lehetőségünk a meglévő szupersztárok bőrébe bújni, csupán azok autójába ülhetünk bele. Az új játékmódok között külön ki kell emelni a Champions Mode-ot, ahol a mezőny hat világbajnoka -- Kimi Räikkönen, Lewis Hamilton, Jenson Button, Sebastian Vettel, Fernando Alonso, Michael Schumacher -- ellen kell meghatározott feltételek mellett megküzdenünk, amely ideig-óráig nagyon érdekes és izgalmas kihívásokat tartogat.
Kemény dió
Az F1 2012-ben a legfontosabb természetesen továbbra is maga a játékmechanika, amely az előzetes ígéretek szerint több ponton is apróbb finomításokon esett át. Az alapvetően erős dinamika szerencsére megmaradt, így továbbra is olyan kiváló a játék, mint korábban volt. A nagyszerűen skálázható vezetési rendszer és versenybeállítások szintén változatlanul elérhetők, így a kezdők is könnyen igazán élvezetessé tudják varázsolni az elsőre nehéznek tűnő játékot. Az irányításban érhetőek tetten a fejlesztések, amelynek köszönhetően még kontrollerrel is sokkal természetesebbnek és életszerűbbnek tűnnek az egyes versenyhelyzetek. Bár mi továbbra is a jól konfigurálható kormányos megoldásra szavazunk, de az Xbox 360 irányítóval ugyanúgy meg tudunk birkózni akár még a legnehezebb nehézségi fokozattal is.
Természetesen keményebb beállítási szint és egyes segítségek kikapcsolása mellett már egyáltalán nem olyan megbocsátó a játék; nagyon kell ügyelni az elfékezésekre, a kigyorsításokra, az időmérő alatt a DRS állandó ki- és bekapcsolgatására, tehát minden olyan kis részletre, amitől az F1-et az autóversenyzés csúcsának nevezhetjük. Arról valószínűleg nem kell oldalakon keresztül győzködni senkit sem, hogy letekert segítségekkel nyújt igazi kihívást a játék, és így lesz igazán élvezetes az F1 2012.
Repül a szárny
Amit fontos külön is kiemelni, az mindenképpen az időjárási rendszer, amely már eddig is nagyszerű volt, azonban most sikerült erre rátenni még egy lapáttal. Esős versenyeken szinte újra meg kell tanulni a játék és az autó működését. Nem csak annyi lesz a különbség, hogy megnőnek a féktávok, hanem más íveken szükséges autóznunk, illetve kiemelten kell ügyelnünk a gázadásokra és előzésekre. Előfordulhat akár az is, hogy a pálya egyik felén száraz úton autózunk, míg egy másik részén esős az aszfalt, így felmerül a valós versenyeken is gyakran előforduló dilemma, hogy éppen melyik gumi lehet a legjobb választás.
Bár a játék fizikája abszolút rendben van, az ütközéseket mégsem kezeli a legjobban a rendszer. Nyilván az sem lenne jó, ha minden egyes kis érintés szétroncsolt autókat eredményezne, viszont a törések miatt mégis veszít realisztikusságából az F1 2012. Az első szárnyat persze gyakran fogjuk cserélni, viszont a falba csapódások, illetve a versenybalesetek még sincsenek megfelelően szimulálva. Ha már szóba jött a törés, akkor meg kell említeni, hogy az idővisszatekerés nem tűnt el, a lehetőség adott, de kicsit sem valószínű, hogy a benzinvérű versenyzők valaha is ehhez a segítséghez fognak folyamodni.
Guruló FIFA
Ha az F1 2012-t illetően párhuzamot kellene húzni egy másik játékkal, akkor egyértelműen a FIFA-széria ugrana be, ahol az éppen aktuális részek csupán kisebb újításokat hoznak, azonban a rajongók számára ez éppen elég ahhoz, hogy évről évre megérje beszerezni az új részt. Az autósportok szerelmesei nem hagyhatják ki az idei epizódot, viszont akik kedvelik az F1-et, de nem érzik fontosnak az átigazolásokat, a kis mértékben átformált játékmenetet, illetve egyéb apróságokat, akkor elég kétévente megvásárolni a játékot. Annyi természetesen hozzátartozik a történethez, hogy az effajta címekbe nehéz úgy forradalmi újdonságokat bevezetni, hogy a sportág alapjaiban nem változik. A fejlesztők ezúttal érezhetően inkább az új versenyzők bevonására készítették fel az F1 2012-t, viszont fontos szem előtt tartani, hogy továbbra is a szimulációhoz közelítő versenyjátékkal van dolgunk (tehát nem nevezzük szimulátornak), így az egész produktumot tekintve -- ami magába foglalja a hangulatot, az irányítást, a hangokat, a látványt -- mindenki elégedett lehet.
a játék meg szerintem is a legrosszabb a sorozatban, eddig a 2011-es rész volt a legjobb, reméljük a 2013-as jobb lesz