Sci-fi MMO? Na végre!
A fantasy játékok dominanciája (anyagilag és a játékosok számát nézve) elvitathatatlan, elég csak a nagyobb címekhez tartozó rajongói oldalak mennyiségére rácsodálkozni, mikor az egyén bepötyögi a gugliba például a WOW vagy a LOTRO szavakat. A világűr -- mint a csoportos mókázás színtere -- azonban meglehetősen hányatatott sorsú helyszín. Az EVE-nek gyakorlatilag egyetlen igazi vetélytársa volt a múltban, mégpedig a Star Wars Galaxies, de azt meg sikerült maguknak az alkotóknak tönkretenniük, így már évek óta ez a játék a kategória egyetlen igazán sikeres és életképes példánya (de azért ne feledkezzünk meg a Jumpgate-ről sem -- ]{redenc).
A helyszín tehát adott, jöjjenek a szereplők! A karaktergenerálás legelején már el kell döntenünk, melyik rasszhoz akarunk csatlakozni. Nincsenek különböző fajok, csupán különböző embertípusok, összesen négy frakció -- történelmükben, habitusukban, és a technológiájukban azonban teljesen eltérőek. Az Amarr Birodalom a legnagyobb befolyással és területtel bíró szervezet. Mára hatalmuk meggyengült, főként az egykoron rabszolgáikként használt minmatarok miatt, akiknek sikerült szabadságukat véres háborúk árán kiharcolniuk. A két nép ugyan nem áll már háborúban, viszont egyik fél pilótáját sem fogja felettese kiiktatni, ha megöl valakit az egykori ellenség soraiból. A másik két brigád múltja sem mondható békésnek. A Gallantei Szövetség hosszú háborút vívott a gazdaságilag és hadászatilag rohamosan fejlődő Caldari állammal. Míg előbbi a demokrácia és a humanitás védőbástyájának nevezhető a galaxisban, utóbbira inkább a ridegség, célorientáltság jellemző.
A négyszögletű ikon-erdőben...
A múlt köde
A játék bemutatása 2003 közepén történt, az Izlandi CCP nevű fejlesztőcég által. A fogadtatás elég felemásra sikerült, mind a célközönség, mind a kritikusok méltatták a rendszer összetettségét, de problémának rótták fel a körülményes irányítást és az álmosító játékmenetet. Az évek folyamán sorra jöttek ki a különböző kiegészítések, foltozások. Ezekben új területeket és hajókat kaptak a játékosok, valamint jó pár játékelemet lecseréltek, átalakítottak. Az igazán nagy előrelépés 2007 végén történt a Trinity nevet viselő csomaggal, amiben lecserélték a régi grafikai motort, és áttértek a DirectX 9-re.
A játéktérbe belépve tovább burjánzik a káosz: a képernyő felét különböző ikonok, gombok foglalják el, középen pedig, díszítésképp, megláthatjuk első űrhajónkat. A tutoriált itt viszont már segítségünkre hívhatjuk. Segítő Orsi kellőképpen szájbarágós módon elmagyarázza az irányítás alapjait, a különböző gombok funkcióit. Érdemes az első néhány oktatóküldetést végignyomni, mert azon túl, hogy elsajátítod az irányítást, még hozzád vág a megbízód pár értékesebb cuccot és relatíve sok pénzt is.
Nem állnak rendelkezésemre Szonda-Ipsos felmérések, de erősen gyanítom, hogy a próbaverziót letöltők nagyobbik hányada ekkor kattint a „Quit Game” gombra. A kézenfekvőség nem erőssége az EVE Online-nak, ami riasztó lehet a más MMOG-khez szokott embereknek. Sajnos a bonyolultság a játék mélyebb részeire is igaz. Ebben a játékban a felhasználónak be kell bifláznia a különböző felszereléstípusokat, hajókat, alapanyagokat, sőt, nem árt tisztában lenni az árakkal sem (amik folyamatosan változnak, lévén a játékosok alakítják a piacot). Ez azonban hosszadalmas és nem mindig szórakoztató feladat, ami erősen demoralizáló hatású lehet.
...vidám is lehet az élet…
Fizess, ha akarsz!
Az EVE-ért kéthavonta kell 35 dollárnak megfelelő összeget fizetni, ehhez szükség van egy ún. dombornyomott bankkártyára. Ha azonban már játszol egy ideje, és összegyűjtöttél egy kisebb vagyont, akkor lehetőséged van arra, hogy a játékbeli pénzt 30 napos kódra váltsd be, melynek „árfolyamát” leggyakrabban a kereslet/kínálat határozza meg.
Sikerességünk a játékban nem feltétlenül csak az SP (skill point) mennyiségén múlik. A kémkedés, ellenfeleink szokásainak kiismerése (pl. mikor, mit, milyen járművekben szokott árut szállítani) után gyakorlatilag egy kisebb hajóval is tudunk kellemetlen perceket okozni, a tetemes anyagi kárról nem is beszélve.
...és látványos is
Egy MMOG-ben nem a leglényegesebb elem a grafika, de mindenféleképp előfizető-csalogató tud lenni. Az EVE tökéletesen helyt áll ezen a téren, mind az égitestek, mind a hajók, objektumok hozzák azt a szintet, amit a játékos elvár napjainkban. Az effektek is rendben vannak, a rakéták hosszú füstcsíkot húznak az űrben, az ágyúk visszarúgnak tüzeléskor, a torpedók becsapódásakor hatalmas lökőhullám keletkezik, a bányászlézerek vakítóan hasítják az aszteroidákat. A grafika tehát amellett, hogy nagyon látványos, még kellőképpen optimalizálható is, sőt akinek nem mai a vasa, annak alternatíva lehet a butított motorral rendelkező kliens letöltése.
Hangok terén már nem ennyire rózsás a helyzet. A fegyverek, hajók hangeffektjei között nem nagyon lehet különbséget tenni, és nincs is belőlük túl sok. A zene vállalható, illik a sci-fi hangulathoz, de pár nap után dögunalmassá válik. Javasolt a kliens indítása előtt beüzemelni egy Winampot, a hangokat meg letekerni nullára.
Űropera-finálé
Nem esett még szó egy lényeges negatívumról. A szerver nem mindig áll a helyzet magaslatán, azaz a galaxis forgalmasabb pontjain perces lagokra lehet számítani. Ugyanez a helyzet nagyobb csihi-puhiknál is, ilyenkor a résztvevők csak imádkozhatnak, hogy a következő képkockában még egyben lássák a hajójukat. Ennek köszönhetően a PvP-összecsapások főként kis létszámúak szoktak lenni, ami viszont a nagyobb monstrumok ritkább használatát idézi elő.
Az összképet azonban nagymértékben ez sem rontja le. Látványos ütközetek, gondolkodást igénylő játékmenet, kőkemény addikció. Sci-fi rajongóknak bátran ajánlom, akik viszont egy könnyed félórát szeretnének csak naponta eltölteni kockulással, azok inkább keresgéljenek tovább.
