Alapmotívum: bosszú
A játék Stonebrook falujában kezdődik, ahol megismerhetjük Dink Smallwoodot, akit (gondolom, ezzel nem árulok el nagy titkot) a játék során irányíthatunk. Nincs nyitóvideó vagy bármiféle bevezető a játékhoz, azonnal a közepébe vághatunk a kalandnak és elkezdhetjük az első küldetést, ami nem más, mint a malacok megetetése. Igen, kár is lenne tagadni, a Smallwood család disznótenyésztésből szerzi meg a napi betevő falatot. Dink apja sajnos rejtélyes módon eltűnt évekkel ezelőtt, hősünket anyja neveli. A fiú szorgosan dolgozik az otthoni farmon, de legbelül érzi, hogy ő ennél többre hivatott . Miután megetettük a háziállatainkat és megoldottuk szomszédunk, Ethel eltűnt kacsájának rejtélyét, felkerekedhetünk, és a falun kívülre is kimerészkedhetünk. Itteni első főküldetésük az, hogy gyűjtsünk makkot az erdőben (a disznók megint éhesek). Ezt könnyedén megtehetjük: a településtől keletre lévő fát kell megütni, és máris felszedhetjük a lehullott termést. Amikor visszaérünk a faluba, megdöbbentő kép tárul elénk: a szülői ház kigyulladt, és Dink anyját már nem lehetett megmenteni. Hősünket természetesen megrázza anyja halála, a falu lakói pedig egyetlen élő rokonához, a nagynénjéhez küldik. Útja során bejárja a királyságot és egy misztikus, csak „Cast” néven emlegetett szekta nyomaiba ered, hogy megmentse a birodalmat. Mindebből látható, hogy nem a sztori lesz a játék erőssége, de azért ennél rosszabbal is találkozhattunk már.
Varázsló leszel vagy katona
Ahogy azt már tisztáztuk fentebb, a játék során Dinket fogjuk irányítani, így a kaszt és a karaktergenerálás kimarad. Kalandjaink során viszont szintet léphetünk, és eldönthetjük, hogy milyen irányba fejlesztjük hősünket: lehet varázsló vagy harcos. Tapasztalatom szerint nincs értelme kevert karaktert létrehozni, érdemes tehát egy irányba specializálódni. Szintlépéskor háromféle tulajdonság közül választhatunk: támadás, védekezés, mágia. Igen, ez sem lett túlbonyolítva, nincs skill tree, sem százféle képesség, kerek perec el kell döntenünk, hogy merre szakosodunk. Az út közben begyűjthető különböző italok segítségével növelni lehet a skillek értékét, életerőnket pedig a szintén felszedhető szívekkel. Ezekből kétféle van, az egyik sárga színű, amely a HP maximális értékét növeli meg, és a vörös, amivel a lecsökkent életerőt lehet visszatölteni.
A játék irányítása amúgy igazán egyszerű: az iránygombokkal lehet haladni, a CTRL az ütés, a SHIFT a varázslás, emellett az ENTER billentyű megnyomásával a készletünket nyithatjuk meg, amelyben a CTRL billentyűvel választhatjuk ki a használni kívánt tárgyat. A szóköz lenyomásával tudunk kommunikálni, illetve a különféle holmikat megvizsgálni.
Ahogy említettem, érdemes előre végiggondolkodni, hogy milyen kasztba akarjuk rangsorolni Dinket, mert ezek alapján kell kialakítanunk harci stílusunkat. Kezdő játékosoknak ajánlott a varázsló, mivel a bűbájokkal távolról végezhetünk ellenfeleinkkel. A harcos már nehezebb, de ennek a kasztnak is megvan a maga mechanizmusa. Az ellenfelek úgy sebeznek minket, hogy hozzánk érnek, ha ez folyamatos, akkor folyamatosan sebződünk, amíg el nem fogy az életerőnk. Sajnos a sebzés mértéke gyorsabb, mint ahogy ütni tudunk, így érdemes a „hit n’ run” taktikát használni: üssük meg ellenfelünket, majd álljunk odébb, mielőtt ő sebezne meg minket, és várjunk, amíg újra meg nem üthetjük. Ez a taktika igazán sikeres lehet, de közel sem annyira, mintha jól irányzott tűzlabdákkal a biztos távolból osztanánk az áldást ádáz ellenségeinkre. A tűzlabda más szempontból is fontos: általa rombolható a környezet, ami abban merül ki (a tudatos környezetvédők most ugorjanak a következő bekezdésre), hogy bizonyos fákat fel lehet égetni. Ez nem teljesen öncélú, mert ezáltal titkos barlangokat, helyeket, tárgyakat fedezhetünk fel, ezekből pedig akad bőven. Érdemes tehát megfontolni az erdő lángba borítását -- piromániások előnyben...
A játék amúgy nem bővelkedik fellelhető tárgyakban, nincs benne sok varázslat sem, szóval okosan kell őket alkalmazni az ellenfelek ellen, amikből azért van bőven; igaz, nem túl sokféle, de legalább mennyiségükre nem panaszkodhatunk. Nem úgy a mesterséges intelligenciára, mert az csak nehezen fedezhető fel: a legtöbb ellenfél céltalanul bolyong a pályán, és csak akkor támad meg minket, amikor mi megtámadjuk őt, bár az agresszívabbak azonnal lerohannak, de kb. ennyiben ki is merül a tudásuk. NPC-kkel is találkozhatunk utunk során, akik plusz információkkal és küldetésekkel látnak el minket. A beszélgetések legtöbbje nem túl tartalmas, de azért akad jó pár igencsak humoros dialógus és történés. Igen, jól olvassátok: humoros -- ez a játék talán legnagyobb pozitívuma.
A meztelen igazság
Az izometrikus nézőpontot használó Dink Smallwood grafikája már újkorában sem számított kiemelkedőnek, ez azóta sem változott, de a célnak tökéletesen megfelel. Fontos kiemelni, hogy a játék kultikus státuszra tett szert, sok rajongót gyűjtött maga köré, akik számtalan modot készítettek hozzá, ezek letölthetők a Dink Network weboldaláról. 2011 decemberében megjelent a szintén ingyenes HD-verzió, mely ugyan a grafikán sokat nem változtatott, de legalább már Win7 alatt is futtatható. Ez a frissítés már kiküszöbölte az alapváltozat hibáit is -- jómagam ezt teszteltem, és ott bizony számtalan bugba futottam bele: Dink hajlamos beakadni fákba vagy a pálya szélén található tárgyakba, néha pedig a játék minden különösebb ok nélkül kidobott az asztalra.
Tudom, sok negatívumot soroltam fel a tesztben: gyenge MI, kevés begyűjthető tárgy és varázslat, nem túl látványos grafika, ráadásul pár óra alatt végigjátszható, és a sztori se köti le az embert hosszú távon -- mégis van benne valami, ami ott tart minket a monitor előtt. Leginkább talán a humor, a számtalan, valós életre való utalás, egyes NPC-k nevei, mondandói, no és a már említett modifikációk, melynek hála az alapverzióhoz képest jelentősen kibővült a játékélmény. Szóval ha valaki érettségire, vizsgára készül, vagy szimplán csak meg akarja úszni a házimunkát, akkor a Dink Smallwood tökéletes elfoglaltság lehet számára.
