Idén lett 25 éves a Digimon-sorozat. Az előző negyed évszázad alatt játékok jöttek és mentek: szerep és kártyajátékokban, szimulátorokban, sőt versenyjátékokban foglalkozhattunk a cuki szörnyekkel. Mi utoljára 2019-ben teszteltünk Digimon-játékot: a Digimon Story Cyber Sleuth: Complete Edition nagyon tetszett Zoo_Lee-nak, így kíváncsian vártuk, hogy a Bandai Namco mivel rukkol elő a következő alkalomra. Nos, mindenki megdöbbent, amikor kiderült, hogy egy vizuális novellát kapnak a digitális szörnyek rajongói. A legfontosabb kérdés, hogy ez a merész húzás milyen eredményt hozott? Eláruljuk: kiválót!
Más világ
Akármilyen meglepő, a Digimon Survive remekül működik vizuális novellaként. Na, persze, nemcsak olvasni kell több tucat órán át, van harc is, méghozzá körökre osztott, taktikai stílusban. A két összetevő nagyjából 70/30 százalékban oszlik meg, de még így is rendkívül élvezetes program a Digimon Survive, és el is mondjuk, miért!
A Digimon Survive egy csapat tini történetét meséli el, akik vidékre utaznak egy iskolai kirándulás alkalmával. A táj felfedezése során egy különös romot találnak. A baljós előjeleket (hirtelen megváltozó időjárás, földmozgások) semmibe véve tovább kíváncsiskodnak. Egyszercsak megnyílik alattuk a föld, és amikor magukhoz térnek, egy egyszerre ismerős és ismeretlen világban találják magukat, ahol minden kihalt, nincs térerő és nincsenek emberek… A gyerekeket pedig különös, sosem látott szörnyek támadják meg…
Innen indul a történet, amit nagyjából 30 és 100 óra közötti időtartamban lehet élvezni, és ami horrorisztikusabb és sötétebb tónusú, mint a sorozat történetében eddig bármikor. Ez persze szokatlan, de remekül áll az egész játéknak, a csavarok pedig esetenként szívet tépőek. Ugyanakkor ez egy Digimon-játék, melyben a lényeg a felfedezésen, társainkkal és a Digimonokkal való kapcsolataink ápolásán van. A Digimon társakat viszonylag korán megkapjuk, és onnantól fogva rajtunk áll, hogy élnek-e vagy halnak, fejlődnek vagy visszafejlődnek: szinte mindenkivel lehet szót váltani, harcok alatt, és a harcok között is.
Utóbbiak kifejezetten izgalmasak, és már igen korán nálunk sokkal erősebb ellenfelekkel kell szembenézni, így a taktikai szemléletre igen nagy szükség van. Minden Digimon, így Agumon, Labramon és a többi is egyedi képességekkel rendelkezik, ezekre pedig a négyzetrácsos területeken zajló csatákban szükség is van. Agumon támad, Labramon például gyógyít, a szörnyek segíthetnek egymásnak a harcban, de az sem mindegy, hogy hogyan közelítjük meg az ellenfelet. Digimonunk harci kedvét támogató beszéddel erősíthetjük, mely esetleg még az átalakulásához is elvezethet…
Csodálatos más világ
A Digimon Survive az egyik legszebb vizuális novella, amely az utóbbi években kiadásra került. A szereplők nem statikus hátterek előtt beszélgetnek, van mozgás, így sokkal hihetőbbek azok a reménytelen események, amelyeken Takuma és barátai keresztül mennek. Minden karakter hihetetlen részletességgel van megalkotva (nézzetek a képekre!), a zene pedig az aktuális helyzetnek megfelelően változik.
A világ felfedezését a mobiltelefonunk segíti. Ennek a képernyőjén lehet kiválasztani, hogy hova menjünk, a kamerája pedig felfedi a világ rejtett titkait, például azt, ha egy láda kötszert rejlik valahol. Érdemes mindent végignézni, mert bár a történet kifejezetten megkapó, ugyanakkor esetenként kegyetlen, bármikor bele lehet futni egy csatába, itt pedig a túlélésre kell koncentrálni. Szerencsére még az ellenséges Digimonokat is magunk mellé állíthatjuk, méghozzá beszélgetéssel. Úgy kell alakítani a társalgás fonalát, hogy válaszaink elnyerjék az adott szörny tetszését, ami egy többfokozatú skálán teljesedik ki. Ha ez sikerül, akkor vagy mellénk áll, és bevethető lesz a csatákban, vagy egy hasznos tárgyat dob.
Összegzésként elmondható, hogy a Digimon Survive rengeteg lehetőséget tartalmazó, nagyon jól megírt vizuális novella, melynek elemeit érdemes felfedezni, hiszen egy nagyon jó játékká állnak össze: nem véletlenül kapott másfél hét alatt majdnem másfélezer nagyon pozitív értékelést. Még azok is megszerethetik ezzel a játékkal a műfajt, akik alapvetően idegenkednek attól, hogy órákon keresztül állóképeket nézve olvassanak: itt is rengeteg a beszéd, így egy haladó angol tudás kell a történet megértéséhez. A meghozott döntések nemcsak a szereplők sorsára, de magára a történetre is hatással vannak, ráadásul az elágazások lehetőséget biztosítanak a többszörös újrajátszásra. Ennél és a fentiekben elmondottaknál többet pedig nem is kívánhatunk egy játék esetében.
