The fantastic four
A játék története egyszerű: négy nemzet vitézét kell irányítani a háborúban 30 küldetésen át. Elsőként a tengelyhatalmak tiszta fajú árja vitézét, Hans Von Gröbelt vezethetjük harcba 12 bevetésen keresztül, Lengyelország megtámadásától Sztálingrád ostromáig. Mindenféle kalandban lesz részünk: kergetjük majd gyalog Wolfot, a partizán vezért, sötétben muszkákra vadászunk, ejtőernyővel megyünk Krétára, és így tovább.
Ezután lejátszhatjuk orosz szemszögből is a történetet
Alexander Vladimirovval, 8 küldetésen át, az ő sztorija ott kezdődik, ahol a
németeknél véget ért. Sztálingrád ostromától indulunk, kifüstöljük a fritzeket,
és meg sem állunk Berlinig. Ebben a küldetéssorozatban hazánkból is vannak
helyszínek, a 3. küldetésünk ugyanis a téli Budapesten játszódik. Rá lehet
ismerni a városra, hiszen Lehel-tér, és az ottani templom is le van modellezve,
sőt, ha elforgatjuk a kamerát, láthatjuk a pálya bal szélén a Dunát is. A
következő bevetés helyszíne is Magyarország, csak ez már a Balaton környékén
zajlik, a kikeleti hóolvadáskor, ezért a hadművelet neve frappánsan Tavaszi
ébredés. Ebben a küldetésben kis kuriózumként nem csak német, hanem magyar egységeket
is fogunk püfölni. Apropó magyar egységek: kis hazánk lakóinak biztos fog dobni
a játékélményen, hogy nemcsak hazai földön járunk, hanem hazai egységeket is
láthatunk. Sőt! Nem tudom, van-e még egy játék, amiben szerepel magyar
származású karakter (a Paraworld Bélájától most tekintsünk el), de a Panzersben
ez is megtörtént: ugyan körülbelül 30 másodpercet szerepel egy magyar tiszt, de
szerepel! Na de térjünk vissza a vörös hadsereghez. A következő etapban elhagyjuk
Pannóniát és már germán földön ütjük a krautokat, végül elérünk Berlinbe, a
nyolcadik, utolsó küldetésként. Ennek végén a játékos szagot fog, hogy itt
valami bűzlik, mert nincs semmi átvezető animáció, és a történet sem ér véget.
Tényleg bűzlött valami, de hogy mi, az nektek kell kideríteni, mert én nem
akarom előre lelőni a meglepetést!
Az oroszok után a játék utolsó fejezetében a
szövetségesekkel nyomulhatunk. Ebben a sztoriban, mivel két nép hadseregét irányítjuk,
két hőst terelgethetünk a harcokban. Amerikai oldalon Jeffery C. Wilsont, angol
oldalról pedig James Barnest. Történetünk itt a D-daytől a világháború
lezárásáig tart 10 küldetésen át, melyekben bőven lesz izgalom. Az elején
ugyebár ott a normandiai partraszállás, de ezután el kell még foglalnunk egy német
rakétabázist is, sőt szétlőtt angol páncéloshadosztályt is ki kell húznunk a csávából.
A tank szerkezete
A Panzers hadászati stratégiai játék (de lehetne nevezni a tankos-magyaros stratégiák úttörőjének is), itt tehát nem kell építenünk, hanem a küldetések után kapott pontokból vásárolhatunk magunknak egységeket. Ám nemcsak tankot és gyalogost kell venni! A páncélosok amortizálódnak, fogy belőlük a lőszer, a gyalogosok megsérülnek. Ezért nem árt a gépesített egységek mellé lőszerhordó teherautót és szervizkocsit venni, a gyalogosok mellé pedig 1-2 szanitécet. Ha ágyút is akarunk vásárolni, szükséges lesz hozzá gyalogosokra is, és ha a sebesség is számít, akkor nem árt majd egy gyalogosszállító autó sem, ezzel a bakákat is mozgathatjuk, és az ágyút is vontathatjuk. A talpas egységek között is lehet szemezgetni: van köztük mesterlövész, géppisztolyos, géppuskás, aknavetős, lángszórós, páncéltörő egység is. Gyalogosainknak egyéb extrákat is vásárolhatunk: gumicsónakot a vízen való átkeléshez, aknakeresőt (ez elég fontos, mivel aknamentesítik a terepet a tankok előtt, így nem azok fogják megtalálni a robbanószerkezetek), molotov-koktélt és gránátot (utóbbi is lényeges, ugyanis a páncéltörőkön és a mortálosokon kívül a többi nem képes megsebezni a páncélozott egységeket, csak ezzel), valamint távcsövet is. A messzelátót célszerű használni, ugyanis ha például a mesterlövészünknek veszünk egyet, akkor felderíthetünk úgy, hogy az ellenség nem lát meg minket, mi pedig például ágyúkkal messziről kiszedjük őket. Először azonban nem választhatunk az összes egység közül. Elsőként csak a gyengébb tankokat, gyalogosok állnak rendelkezésünkre. Ahogy haladunk a játékban, úgy kerül fel a listára egyre több és erősebb egység.
Haderőnkre nem árt vigyázni, ugyanis ahogy egyre többet harcolnak, tapasztalati pontokat szereznek, ami azt jelenti, hogy erősebbet képesek sebezni. A harcban páncélosainkra is érdemes jobban odafigyelni, mivel a játék a gépesített egységek páncélzatát is figyeli, ebből következik, hogy ha szét van már lőve járművünk védőburkolata, akkor sokkal gyorsabban sérül ám ezzel okosan lehet taktikázni is. Ha például szétlőtték már tankunk első páncélzatát, akkor hátat fordíthatunk, mivel amíg nem lőtték szét hátul is a ruhát, addig nem sérül a lánctalpas.
A játékban lehetnek repülő egységeink is, azonban ezeket nem mi irányítjuk, és nem használhatjuk őket korlátlan mennyiségben, ám azt megszabhatjuk, hogy milyen ívbe, és hova dobják a bombát. A játék MI-jéval is minden rendben; az ellenség, ha kell, visszavonul, ha úgy látja jónak, támad. Egyedül az útkereséssel vannak némi gondok: néha a haderő egy pont eléréséhez képes kétszer akkora utat megtenni, mint ideális lenne. Térjünk ki kicsit a kezelőfelületre is: az alsó panelon található a térkép, a kijelölt egység fontosabb információi, a kiadható utasítások, valamint a légi egységek ikonjai, ezek segítségével a játékot nagyon egyszerű irányítani.
Tigris helyett Gepárd
A Panzers külcsínéről a házon belül fejlesztett Gepard motor gondoskodik. A játék még három évvel a megjelenése után is szép, megjelenése idején, 2004-ben pedig valami eszelősen jól nézett ki. Az egységek nagyon részletesen ki vannak dolgozva, minden egységnek és tereptárgynak saját árnyéka van, és itt láthattunk először élethű robbanás-effektet. Az animációk is gyönyörűek: a fák hajladoznak a szélben, a gyalogosok mozgását pedig motion capture technológiával vették fel, így azok is nagyon élethűek. Egy területen azonban bele lehet kötni a játékba, ez pedig az átvezető animációkban látható szereplők arcanimációi vagyis konkrétan ezek hiánya. Minden szereplő felveszi saját póker arcát és semmi száj vagy szemmozgatás, csak rezzenéstelen képpel hadonásznak, és megy alatta a beszéd...
A játék hanganyaga is kiválóra sikeredett, bár egy nagy negatívumot itt is találunk, mégpedig a gyalogos egységek fegyvereinek hangjait: semmi öblös durranás, csak egy kis pukkanás és kész. A többi része azonban kiváló. A zene a játék hangulatához illik, a tankok csörögnek, zörögnek, ráadásul a nagyobb lánctalpasok lövései már elég eget rengetőre sikerültek.
A háború végkifejlete
A Panzers nagyszerűre sikeredett, a hazai játékfejlesztés egyik legnagyobb diadala; még a mindig szigorú amerikai GameSpot online magazin is 88%-ra értékelte. Aki teheti, szerezze be, idehaza ráadásul kiválóra sikeredett magyar szinkronnal kapható! Egy szó, mint száz: a Stormregion csapata megérdemli az ismertséget, amit ezzel a művükkel értek el.
