Mert hát melyik platform lenne ideálisabb egy olyan metroidvania számára, mely egyértelműen a műfajt formáló párosból (Metroid és Castlevania), valamint a közelmúlt olyan címeiből táplálkozik, mint a Shovel Knight? Természetesen erősen retró hatású, a 8-bites időket idéző akció-platformerről van szó, ami bár lazábban véve is jó szórakozás, akkor nyújt igazi élményt, ha valaki száz százalékra óhajtja teljesíteni a világát. Márpedig világból van, méghozzá egy igen szórakoztató, amit keresztbe-kasul bejárjatunk. Nem is kicsi. Nem is egyszerű...

Vár a katedrális!

Lovagunk először fejjel megy a falnak, majd némi zuhanást és ismerkedést követően fedezheti fel nemcsak a Katedrális tövében lévő falut, de annak környékét is. Mindez számos veszélyes helyszínt, halálos csapdát, egyre keményebb ellenfeleket jelent, így alaposan át kell gondolni, merre érdemes éppen menni, mi a legjobb taktika, miközben reflexeink mellett az izommemóriánk is kihívás elé van állítva. Persze hős lovagunk sem egy nyeretlen kétéves szintjén mozog, ráadásul ahogy felfedezzük a jobban vagy kevésbé elrejtett extrákat, úgy nő a szívóssága, úgy szerez új eszközöket, amikkel aztán korábba lezárt vagy elérhetetlennek tűnő területekre lehet átjutni.

Galéria
Kattints a galéria megtekintéséhez!

Mert természetesen, ahogy mindig, van egy lineárisabb útvonal, amin indulunk, ám a 2D-s, pixelart jellegű külső és oldalnézetes akció mögött okosan és furfangosan felépített rendszer van, ami a felfedezést honorálja. Ilyen téren tehát a több mint 600 szobából álló labirintus szépen kidolgozott, klasszikus videójátékot takar, de milyen maga a körítés és a hangulat?

Rajongóknak kötelező

Maga a műfaj manapság nem mindenkihez szól, ez egyértelmű. A Cathedral színes pixelgrafikájától sokan már csak menekülnek, aki azonban értékeli ezt a stílust, az új kedvencre lelhet. A látványvilág és a hangulat egyaránt ott van a toppon, ahogy a zenék is nagyszerűek, illetve a kihívás is rendben van. Néha azért mormogtam a bajszom alatt, de legtöbb esetben van egy nagyon egyszerű módja az adott sérülés elkerülésének, csak rá kell jönni, hogy mi az. A terep változatos, a főellenfelek mutatósak és fantáziadúsak, vannak remek megoldások, ahogy a tartalommal sincs gond (ha mindent fel akarunk fedezni, az 30-40 órába is telhet), így a visszafogott árú Cathedralra érdemes beruházni, ha valaki a zsáner szerelmese. Az Elden Pixels az Alwa-sorozattal már belopta magát a szívünkbe, de ha kiadóként is ilyen minőséget fognak képviselni, az csak örömünkre szolgálhat. Sőt, akár össze is bútorozhatnának a Cathedralért felelős Decemberborn Interactive csapatával, mert abból biztosan semmi rossz nem sülhet ki.