Játékbábuk, bogarak, szörnyek, szuperhősök, verdák. Akár egy játékfejlesztő csapat témái is lehetnének, de a tapasztalt mozilátogatók egyből rávágják, hogy ezek bizony a legsikeresebb animációs filmekért felelős cég, a Pixar karrierjének állomásai. Az egyébként játékipari gyökerekkel is rendelkező csapat bátran nevezhető akár a mozivilág Blizzardjának is: bár nem ontják futószalagon portékáikat, amikor végre elkészül egy, az mindig hatalmas anyagi és kritikai sikert arat. A fantasztikus rajzfilmes kalandok természetesen ordítanak a megjátékosítás után, így eddig valamennyi remekművük esetén átélhettük interaktív módon is legújabb kedvenceink kalandjait. Nem volt kérdéses a monitorra vitel a Verdák esetén sem: a Pixar filmje ezúttal is lepipálta minden elődjét, és bár az alapján készült játék nem fogja leszorítani trónjáról sem a GTA-sorozatot, sem a GTR-t, igen korrekt feldolgozást vehet kezébe a moziból elégedetten hazafele tartó játékos.
Villám és a haverok
Bár már ahhoz sem kell diploma, hogy kitaláljuk, milyen hősökről szól vajon a Pixar új filmje, a játékváltozat témájának eltalálása egy kiscsoportos óvodást sem izzasztana meg. Igen, a Verdákban látott emberarcú járgányokat viszontlátva fogunk száguldozni, főleg Kipufogó Fürdő városában és környékén. A teljes formula szerencsére nem ilyen egyszerű: kis túlzással egy GTA-szerű játékot kapunk, ahol szabadon pöföghetünk és vállalhatunk el küldetéseket, megbízatásokat a homokfútta utcákon valamint az ominózus 66-os út környékén. Útközben természetesen csaknem minden régi ismerős visszaköszön a vászonról, kommentálják gyönyörű fényezésünket, vagy egyszerűen csak gratulálnak előző győzelmünkhöz. Bár lehetne nagyobb szókincsük is, és elég furcsa, amikor húsz méter gurulás után újra ugyanazzal a haverunkkal találkozunk össze, így is feldobják a bóklászást. A látványvilág, bár nem egy technológiai csoda, kellő hangulattal adja vissza a moziban látottakat, az eredeti színészgárda által kölcsönzött szinkron Owen Wilsonnal és Paul Newmannel az élen pedig szintén nagyot dob a programon. Ráadásul nem csak néhány mondatos összekötők találhatók a küldetések között, hanem egész tisztességes és hosszú történetet kapunk, amely a film cselekményszálát egészíti ki, és számos mellékszál után ismételten a Szelep Kupa köré épül. Ráadásul még némi poénkodást is sikerült a készítőknek ide átmenteniük, bár a főleg szójátékokra épülő humor megértéséhez nyilvánvalóan nem alapszintű angoltudás szükséges.
Fényezd magad!
Fő tevékenységünk az egyszerű versenyzés lesz a kanyonban kijelölt változatos útvonalakon. A fiatalabb korosztályok kedvéért két nehézségi fokozatot is beépítettek, de sajnos a másodikat választva sem lesz komolyabb kihívásban része a valamivel tapasztaltabb sebességmániásoknak. Nem értem, miért nem lehetett legalább nehezebb módban egy kis kurázsit belevinni a programba, és egy kis kihívást is beleépíteni… Az még hagyján, hogy autónkkal szinte lehetetlen kicsúszni vagy felborulni, és hogy minden tereptípuson halál ugyanúgy viselkedik a járgányunk (pardon: verdánk), igazán az zavart, hogy akár már pár másodperces lemaradás esetén is roppant látványos módon egyszerűen bevárnak minket az ellenfeleink. Ily módon a játék első felében szinte csak arra kell ügyelnünk, hogy a harmadik kör utolsó harmadánál már ne csússzunk ki, egyébként mindig látványosan elhúzhatunk a hirtelen kéziféket behúzó riválisok mellett. Szerencsére azért valamilyen szintű nehezedés tapasztalható az előrehaladás során, de miután kitanultuk a csúsztatás fortélyát, kettőnél többször nemigen kell próbálkoznunk sosem a biztos első helyért. A megfelelő gázadagolás mellett előbb-utóbb figyelnünk kell a turbózásra, a speciális, csúsztatással bevett kanyarvételekre, majd természetesen alkalmunk lesz a filmben látott hátrafele vezetés fortélyait is kitanulnunk.
A város boltocskái körül bolyongva az egyszerű versenyektől eltérő, más típusú tevékenységek is akadnak szép számmal. Seriffként részt vehetünk a notórius gyorshajtók befogásában, elhullajtott alkatrészeket, tárgyakat gyűjthetünk, de a filmben megismert igen mókás traktorijesztgető csibészséget is kipróbálhatjuk. Ezeken kívül is akad pár apró, játékmenetet színesítő elem, a legaranyosabb talán, hogy egyes versenyek között a kerékcserét nekünk kell intéznünk a film legimádnivalóbb kis verdájával.
Játék DVD-extrákkal
Valamennyi tevékenységünk közben - amellett, hogy folyamatosan haladunk előre a történetben - pontokat is gyűjtögethetünk, amiket változatos extrák megnyitására használhatunk fel a főmenüben. A választék igen impozáns: eredeti, egy perc közeli részleteket nézhetünk vissza a mozifilmből csaknem DVD-minőségben, nézegethetünk koncepcióterveket, rajzokat, de még a végleges filmbe be nem került, illetve nem befejezett jeleneteket is megtekinthetünk. Ezek a finomságok már önmagukban megérik a küzdelmet, pontosabban a játékkal töltött perceinket - igaz, elég furcsán mérik a jóságokat: nem értem például, ha egy egyperces videó 5000 pontba kerül, akkor egy sima képért miért kérnek 2500 petákot…
Na (kipufogó)cső!
Való igaz, a film fantasztikus világának, hangjainak, zenéinek adaptálása nélkül egy átlagos, vagy inkább az alatti játékkal lenne dolgunk, de akárcsak a Csillagok háborúja, vagy a James Bond licenc esetén, a már ismert világ megelevenedése csodákra képes. Egyszerűen jó viszontlátni Villámot, Sallyt és az összes félnótás barátunkat, felemelő érzés hogy kicsit meghosszabbíthatjuk a Pixar legújabb varázslatát - következő alkotásukra, a francia éttermek rágcsálóiról szóló Rataouille-ra még úgyis bő egy évet várnunk kell…
