A későn kapcsolás nem mindig kifizetődő: a 2009-ben startolt Minecraft már jóval túl volt a csúcson, mikorra sikerült belőle konzolos, először Xbox 360 exkluzív átiratot készíteni, a többéves űrt pedig remekül kiaknázták azok a független fejlesztők, akik az indie-játékokat támogató XNA-projekt részeseként szó szerint fillérekért hányták fel a hálózatra a borzalmasabbnál borzalmasabb Minecraft-klónokat. Volt, ami több százezer embert szívott be, volt, ami kutyát sem érdekelt – aztán megjelent a hivatalos változat, és ez a rés szerencsére bezárult.
Ám ez csak egyfajta próbálkozás volt: a Minecraft egyedi, kvázi utánozhatatlan ábrázolásmódjából még ezer és ezer más dolgot ki lehet sajtolni, akár teljesen más műfajban is, és valami ilyesmivel próbálkozott a 2011-es, eredetileg egy ember fejlesztette Ace of Spades is, ami kizárólag egy dolgot adott hozzá a Minecrafthez: fegyveres harcot. Nem is feltétlenül a jobb fajtát, annak ellenére sem, hogy 2012-ben a fejlesztést és a jogokat átvette a Runescape okán ismert Jagex, amely egy sokat kritizált, nem is igazán népszerű fizetős terméket faragott belőle, amit aztán más is megpróbált leklónozni (a másolat másolatáról, a még ennél is jóval gyatrább Guncraftről van szó), nem sok sikerrel. Földön hagyott pénz lett volna nem foglalkozni vele: a SteamSpy adatai szerint közel 900 ezren ruháztak be rá, így egy percig sem volt kérdéses, hogy valamit ki fognak találni az ezernyi sebből vérző problémáira – ebből született a Block N Load.
ÉPÍTS, TÖLTS, LŐJ
A bevezetőből és talán a címből kis kitalálható tehát, hogy a Block N Load lényegében az Ace of Spades totálisan újragondolt változata, teljesen új körítéssel, sokkal mélyebb játékmenettel, és a reménnyel, hogy ez majd nem áll bele olyan gyorsan a földbe, mint az elődje. És ez igazából nagyon szomorú is lenne, mert bár az alapötlet cseppet sem eredeti, a Block N Load mindenképp érdekes színfoltja az akciójátékok sablon blockbusterektől hemzsegő műfajának.
Maguk az alapok igazából változatlanok, ez továbbra is egy csapatalapú, 2x5 főt kiszolgáló shooter egy kockavilágban, előre rögzített pályákon – az első nagy csavar az, hogy ezeket a térképeket drasztikusan át lehet szabni, méghozzá meccs közben. Mind a két team rendelkezik egy úgynevezett maggal: ezt kell megvédeni, ennek elpusztítása a fő cél. Ezt szerencsére alapjáraton egy pajzs védi, amit összesen két generátor szolgál ki. Ezeket elpusztítva lehet egyáltalán megsebezni, és idővel elpusztítani a magot. A generátorok lineáris sorrendben amortizálhatók le, vagyis szépen, sorban kell haladni, ez a kötöttség viszont kizárólag erre vonatkozik, minden más esetében teljesen szabad kezet kapunk.
Jelen esetben ez igazából szó szerint értendő, a Block N Load világában ugyanis minden tömbökből épül fel: a magot védő fémtömböket leszámítva bármelyiket el lehet pusztítani. A földet, a homokot egy-két ütéssel is, a kő már tovább bírja a strapát, a lávával meg csak az cseszekszik, aki megunta az életét. Ez a fajta rombolás persze a taktika része, sőt, igazából e nélkül nem is lehet boldogulni, hiszen minden meccs egy ötperces felkészülési szakasszal indít, amikor a két csapatot és a két bázist egy áthatolhatatlan és nem átlátszó energiafal választja el egymástól, így nem lehet leselkedni, az öt perc leteltével így tényleg mindig nagy meglepetés, hogy mi vár a túloldalon.
VÁR ÁLLOTT
Mik a lehetőségek? Szinte áthatolhatatlan fal, egy hatalmas szakadék, ágyúkból álló védvonal, esetleg föld alá rejtett csapdák, vagy épp az ég felé törő, nagy helyzeti előnyt nyújtó tornyok – ez csak pár példa az ezer és ezer lehetőségből. A Block N Load egyik legjobb eleme ez a kiszámíthatatlanság, igazából nincs két ugyanolyan meccs, mert bár vannak jól működő taktikák és építmények, de azért mindig mindenki a saját szájíze és kasztja szerint próbálja sikerre juttatni csapatát.
A mindenki jelen esetben nem kizárólagosan a játékosokat jelenti, hanem az általuk irányított karaktereket is. A Block N Loadban már alapból van egy nagyobb csomagnyi hős, de a későbbiek során folyamatosan érkeznek az újabbak. Az alapkínálat szerencsére tökéletesen kielégít mindent, hiszen tank, közkatona, gyógyító, robbantós, építős, asszaszin is választható. Mindegyikük teljesen eltérő arzenállal rendelkezik: a nindzsa szamurájkarddal és dobócsillagokkal, a katona gépfegyverrel és gránáttal, a tank meg többek között gránátvetővel irthatja az ellenfeleket, és rombolhatja a környezetet. Mindegyiküknek van egy speciális képessége is, hosszú, átlagosan egy perces cooldownnal. A mesterlövész például megláthatja a közelben lévő ellenfeleket (akár a falakon keresztül is), a tank hatalmas bombát rakhat le, és így tovább.
STÍLUSKEVERÉK
Vagyis a Jagex gárdája nem túlzott, mikor azt mondták, hogy egybegyúrták a Minecraftet, a Team Fortress 2-t és a League of Legendset: a legelsőből a struktúrát, a másodikból a kaszt alapú felépítést, utóbbiból pedig a szabályokat és a dinamikát sikerült átemelni. Ez a furcsa formula nagyon jó keveréknek bizonyult, amit a Block N Load remekül is használ – ez azonban nem biztos, hogy teljes egészében a játék előnyére válik.
A Block N Load ugyanis a könnyed, tetszetős tálalás, a pofonegyszerű irányítás, a jól elosztott képességek ellenére egy komplex játék, ahol egy kezdő is tönkre tudja tenni az egész csapat munkáját – nem mindegy ugyanis, hogy miként védekezünk, és miként támadunk. A fő problémát maguk az építőelemek jelentik: bár a karakterválasztást követően mi magunk dönthetjük el, hogy a kevéske slotba milyen cuccokat is rakunk, de azok felhasználását már teljes egészében ránk bízzák, és semmi segítséget nem nyújtanak ahhoz, hogy például hogyan is lehetne megvédeni a bázist a támadástól, ezért a legtöbb meccs igazából monoton, akár háromnegyed óráig is elhúzódó tili-tolivá válhat, ahol egyik fél sem nagyon tud pár méternél előrébb jutni, vagy szimplán csak elpazarolja a limitált erőforrását, olyan „védelmet” húzva fel, ami igazából inkább káros, mint hasznos. És ilyen és ehhez hasonló destruktív taktikákból nagyon sok van, így bizony komolyan ki kell ismerni az alig pár építőelem helyes használati módját, mire valaki elmondhatja magáról, hogy tudja, mit csinál, és nem csak kénye-kedve szerint rakja le az egyes elemeket.
Az biztos, hogy a Block N Load mélyén egy nagyon szórakoztató és kifejezetten szép játék lapul, ami jó társakkal, jó ötletekkel bizony felettébb élvezetes tud lenni, még úgy is, hogy a fegyveres harca nem túl kielégítő, a golyókat szivacsként beszívó karakterek mellett nem lehet igazán jól érezni azt, mikor vagyunk nyert helyzetben, és a meccsek hosszúsága, a türelmetlen résztvevők szokásos agresszivitása sem segíti az újoncokat – ám amennyiben sikerül ezen túljutni, akkor ha nem is egy maradandó, de mindenképp kellemes élményben lehet részünk. A Block N Load végre egy olyan shooter, amely mer kicsit más lenni, bár eredeti elem bizony egy darab sincs benne.
