Battle royale játékot készíteni napjainkban elég nagy rizikó. Bár csábító lehet az a hatalmas felhajtás, ami a PUBG-t és a Fortnite-ot övezi, a gyakorlat azt mutatja, hogy a fent említett két nagy cím mellett nem igazán maradt hely bárki másnak a piacon. Esetleg még a Ring of Elysiumot meg lehet említeni, de erre az egy játékra is számtalan elbukott projekt jut: gondoljunk csak a Battlerite Royale-ra, a Dying Light: Bad Bloodra vagy épp az Islands of Nyne-ra!
Ezért is tűnik bátornak a Respawn és az EA megoldása, akik mindenféle marketing nélkül, hétfő este bemutatták és egyben meg is jelentették az Apex Legends című ingyenes battle royale-t. Ha csak a számokat nézzük, akkor a számításuk bevált: a játék a megjelenést követő egy napon belül 2,5 millió játékost szedett össze, jövő héten pedig már meg is rendezik az első versenyt belőle. De vajon mindez csak a pillanat varázsa, a gyorsan múló hype része, vagy tényleg van valami az Apex Legends-ben, ami miatt érdemes leülnünk elé?
Véres sport
Az Apex Legends alapjai ismerősek lehetnek mindenkinek, aki játszott már bármilyen battle royale címmel. Itt is egy repülőből kell kiugranunk, földet érés után pedig a véletlenszerűen szétszórt fegyvereket és felszerelési tárgyakat felhasználva vehetjük fel a harcot mindenki mással. A játéktér folyamatosan szűkül, a biztonságos zónán kívül sebződünk, a végén pedig csak egy győztes lehet.
Az alapok tehát maradtak, viszont a Respawn fejlesztői több helyen is belenyúltak a jól ismert receptbe, így pedig egy igen egyedi és friss játékot tehettek le az asztalra. A legfeltűnőbb változtatás talán a hősök bevezetése. Az Apex Legends-ben jelenleg nyolc karakter kapott helyet, mindegyik egy saját egyedi passzív és aktív képességgel, valamint egy ultival.
A felhozatal igen változatos, így mindenki megtalálhatja a saját játékstílusához legjobban illő figurát. A tankként funkcionáló Gibraltar például pajzzsal védheti a csapattársait, Bloodhound kiszagolja a közelben lapuló ellenséget, és a lábnyomaikat is látja, Lifeline pedig pajzsot húz maga elé, amikor lelőtt csapattársait szedi fel, de ha kell, egy gyógyító drónt is ledobhat a pályára. A karakterek ráadásul kifejezetten jól lettek balanszolva, így egy-egy meccs során mindegyik hasznos tud lenni, de egyiknél sem érződik, hogy túlságosan erős, túlságosan domináns lenne. És bár a képességek hasznosak tudnak lenni, ha jól használjuk őket, a győzelemhez azért a villámgyors reflexek és a pontos lövések is elengedhetetlenek.
A másik érdekes újdonság, ami kiemeli az Apex Legends-et a többi battle royale játék közül, az az újjáélesztés lehetősége. A lelőtt csapattársainkat itt is fel tudjuk szedni a földről, mint a legtöbb hasonló játékban, viszont ha ez nem jön össze, akkor sincs minden veszve. A halál beállta után ugyanis még rövid ideig megszerezhetjük bajtársunk bannerét, ha pedig ezt eljuttatjuk a legközelebbi újjáélesztő pontig, a kollega rövid várakozás után újra becsatlakozhat a küzdelembe. Így ha le is szednek minket, akkor sincs nagy gond: amíg a csapatunk él, addig nekünk is lehetőségünk van visszajutni a meccsbe.
Játssz ésszel!
Talán a fenti mondat ragadja meg legjobban az Apex Legends lényegét: ez ugyanis egy kőkemény csapatjáték, ahol bármelyik másik battle royale címnél jobban kell támaszkodnunk a csapattársainkra, ha túl akarunk élni. Épp ezért a fejlesztők teljesen kihagyták a játékból a solo és duo módokat: az Apex Legends csak és kizárólag háromfős csapatokban játszható. Amennyiben épp nem ér rá egy haverunk sem, akkor sincs semmi gond: a program automatikusan összerak két másik arccal, mielőtt kidobna minket a térképre.
Ez a megoldás elsőre kifejezetten rossz ötletnek tűnhet, hiszen a legtöbb online játékban véletlenszerű csapattársakkal játszani nem épp leányálom, de itt szerencsére ügyesen megoldották a feladatot a készítők. Már az első másodperctől kezdve csapatként kell gondolkodunk. A repülőről hárman egyszerre ugrunk a vezetőnek kijelölt csapattag irányításával, és a földet érés után is azok az osztagok lesznek a legsikeresebbek, akik össze tudnak dolgozni.
Ez pedig sokkal könnyebben megy, mint elsőre gondolnánk, hála a nagyszerű ping rendszernek. Elég egyetlen gombot lenyomunk, és helyzettől függően máris egy csomó mindent jelezhetünk bajtársainknak. Kijelölhetjük például, hogy merre akarunk továbbmenni, felhívhatjuk a figyelmüket a lootra, amit találtunk, megjelölhetjük, szerintünk hol lapulnak ellenségek, sőt, azt is jelezhetjük, ha lőszerre van szükségünk. A pingekhez ráadásul hang is tartozik, így nem csak megjelölhetünk például egy felvehető páncélt, hanem a karakterünk egyből be is jelenti a többieknek, hogy mit talált és az hányas szintű.
Őszintén megmondom, először én is megijedtem, mikor megtudtam, hogy itt bizony mindenki kötelezően csapatban játszik, de az Apex Legends alaposan rácáfolt minden félelmemre. A csapattársak többsége teljesen korrekt, nincs trollkodás, nincs rage, és bár ez valószínűleg a játékosbázis növekedésével változni fog, jelenleg nincs is jobb érzés, mint két vadidegen emberrel összedolgozva jó húsz percen át nyomulni egyik célponttól a másikig, míg végül az utolsó rivális is elbukik, és a képernyőn felvillan a You Are the Champion felirat.
Titanfall Lite
Mivel az Apex Legends felvállaltan a Titanfall univerzumában játszódik, és például a fegyverek is ugyanazok, mint a Titanfall 2-ben, adja magát a kérdés, hogy vajon mi minden fedezhető még fel a Respawn első két játékának örökségéből?
Először is ki kell ábrándítsak mindenkit: itt nem hívhatunk le hatalmas robotokat az égből, sőt, a mozgásunk is jóval korlátozottabb lesz, mint a Titanfallban. Viszont nincs minden veszve: egyrészt a fegyverek továbbra is nagyon el lettek találva, egyszerűen öröm velük lőni, másrészt a kifeszített köteleknek, a megmászható falaknak (ezt nem reklámozzák nagyon, de a space-t lenyomva tartva lehet előcsalni a funkciót) és a becsúszásnak hála így is jóval mobilisabbak lehetünk, mint egy átlagos battle royale játékban. Plusz az az igazság, hogy az Apex Legends önmagában is annyira szórakoztató, hogy az embernek egy-egy meccs során eszébe se jut, hogy hiányolja a jetpacket, a falon futást vagy épp a dupla ugrás lehetőségét.
Amikor kiürül a tár
Noha az Apex Legends egy remekül összerakott játék, sajnos pár apróság így is rontja az amúgy nagyon tetszetős összképet. Az első ilyen probléma a fegyverek és a töltények eloszlása. Bár más battle royale játékokban is simán előfordulhat, hogy földet érés után nem találunk egy pisztolyt sem, és egy szál serpenyővel kell boldogulnunk, az Apex esetében mintha a szokásosnál is szűkmarkúbban mérnék a muníciót. Épp ezért a játékkal töltött négy nap alatt szerintem többet öltem puszta kézzel, mint az összes többi battle royale-ban összesen.
A másik probléma pedig tulajdonképpen a zsáner népbetegsége, a játék ellaposodó középső szakasza. Noha az Apex Legends pályája nem olyan nagy, és a kör is viszonylag gyorsan szűkül, a landolást követő harcok és a végjáték között sajnos még így is kialakulhat egy olyan sáv, amikor egyszerűen nincs mit csinálni. A riválisok eltűnnek a közelünkből, felszerelésre már nincs igazán szükségünk, így csak megyünk előre, hogy benne legyünk a következő körben is. Persze agresszívebb játékstílussal megoldható, hogy sose unatkozzunk igazán, de ez sajnos nem változtat a tényen, hogy az Apex Legendsben ugyanúgy megtalálhatóak azok az üresjáratok, amik más battle royale játékokban is felbukkannak, maximum kicsit rövidebbek az átlagnál.
Victory Royale
Ezzel együtt azonban azt kell mondanom, hogy az Apex Legends képében a Respawn egy elképesztően élvezetes játékot rakott le az asztalra. Az újjáélesztés lehetősége és a különféle karakterek csavarnak egyet a battle royale játékok jól ismert receptjén, és alaposan feldobják a zsánert, ráadásul a kötelező háromfős csapatok is nagyszerűen muzsikálnak a remekül összerakott és sokoldalú ping rendszernek hála.
Röviden és tömören összefoglalva nem túlzás kijelenteni, hogy az Apex Legends az idei év egyik nagyon váratlan és nagyon kellemes meglepetése, valamint egyben az egyik legjobb battle royale játék, amit a zsáner eddig kitermelt magából.
