... bátran állíthatom, hogy többen égtek fantasylázban, mint manapság. A 90-es évek meghatározó TBS-i között szerepel a Heroes of Might and Magic, és a millenniumra kiforrott az Age of Wonders is. Nem volt ritka, mikor egész hétvégéket játszottunk át a haverokkal, és szitkozódtunk, ha éppen az ellenség egyetlen vágással végzett az órákon át gondosan ápolgatott karakterünkkel. Ilyenkor bizony tölthettük vissza az előző mentést, hogy máshogy végződjön hősünk sorsa, és ne a túlvilágon kössön ki.
Egyszer volt, hol nem volt...
A játéknak rettenetesen jó hangulata van. A zenék, a hangok mind-mind a helyükön vannak, árad a termékből a jó értelemben vett misztikum. A kampány elején el kell döntenünk, melyik oldalon állunk: a Földet és mágikus lényeket védelmező őrzőkkel, vagy a pusztulást hozó kultistákkal szeretnénk megvívni harcainkat. Ezután következik a már kínosan részletes karaktergenerálás; megadhatjuk, hogy a természet mely elemeinek akarunk parancsolni, és ezekbe pontosan milyen varázslatok tartozzanak. Ezt a lépést átugorhatjuk, ha egy előre, a gép által létrehozott karaktert választunk, és bár ezzel sok időt spórolhatunk, a leghatékonyabb hős mégiscsak az, akit mi magunk hoztunk létre.
Miután mindezzel végeztünk, megismerkedhetünk a történettel, miszerint Elwyn, az őrzők vezetője halott, és gonosz erők szervezik a támadásukat a Szent Föld ellen. Nekünk jut a bátor és hősies feladat, hogy megvédjük hazánkat az ördögi lényekkel szemben, és örökre megsemmisítsük azokat. A folytatás már csak rajtunk áll.
Nyers valóság, vagy álomvilág
Ezt követően megjelenik a térkép, ahol nyomon követhetjük a jelenlegi állásunkat, és más helyszínekre is innen utazunk el. Első feladatunk a gazdaság kialakítása lesz; ez az első körökben nem áll másból, mint hogy falvakat, városokat foglalunk el, és a bányákban portyázunk. Később azonban nagy figyelmet kell fordítanunk a védelemre: ha egy városunk elég fejlett, de nincs várfala, akkor bizony előbb-utóbb az ellenség szemet vet rá, és megpróbálja megszerezni azt. Minden városban kétfajta falat lehet felhúzni: fából vagy kőből építettet. Ha egy olyan várost akarunk bevenni, ami fallal védett, akkor szükségünk lesz ostromgépekre, vagy olyan egységekre, amelyek képesek áthatolni valamilyen módon azon (akár úgy, hogy áttörik, akár átrepülnek felette).
A csatákat lejátszhatjuk gyorsan, automata módban, de manuálisan is irányíthatjuk egységeinket. Itt kerül előtérbe a harcrendszer. A programban minden karakternek van egy előre meghatározott lépéspontja; ha ez elfogy, akkor nem tudunk többet lépni, meg kell várnunk a következő kört. A csaták ugyanígy zajlanak. Az egyes körökön belül úgy kell mozgatnunk embereinket, hogy sikeres stratégiánkkal a földbe tiporjuk az ellenséget. Már a játék első néhány órájában könyörtelen küzdelmeket vívunk majd életünkért (ha nem a legkönnyebb fokozatot választottuk), és vért izzadva próbálunk felülkerekedni rosszakaróinkon.
Minél többen, annál jobb…
A játék kétségtelenül akkor a legélvezetesebb, ha nem egyedül játsszuk, hanem a barátainkkal. Egy jó LAN-parti még mindig vissza tud minket repíteni az időben, és órákig bele tudunk feledkezni az elfek és élőholtak csatájába -- sőt, az élményt tovább növelhetjük, ha az egyjátékos kampányt társainkkal játsszuk végig. Érdemes azonban rengetegszer menteni, ugyanis a szoftver hajlamos mindenféle erre utaló előjel nélkül kidobni minket az asztalra, és ilyenkor nem maradt más nyoma a játéknak, csak a sok chipses zacskó és barátaink döbbent tekintete.
Lehetőség van mindemellett saját pályák létrehozására is, hogy egyéni harcokat vívjunk az általunk kiválasztott egységekkel. A pályaszerkesztő nagyban hozzájárult az Age of Wonders sikeréhez. Igaz, nem egy csúcskategóriás játékkészítőt kapunk, azonban így is rengetegféle variációt kialakíthatunk, hogy aztán később többjátékos módban visszatöltsük azt, és barátainkkal vágjunk neki új kalandunknak.
Mit hoz a jövő?
2013. február 6-án jelentették be az Age of Wonders harmadik részét, ami a jól bevált receptet fogja alkalmazni. Ne feledkezzünk azonban el az első részről sem, mert ez egy remek kikapcsolódást nyújtó retró-TBS, amivel könnyen órákat tölthetünk el. Csak győzzük kivárni az új részt -- addig is kalandra fel, vár a dicsőség!
