ezio: a Mennyei királyság nem ókori... középkori. Egyébként nagyon király film.
nálam nincs top, minden történelmi filmet szeretek

Most megy a Vörös báró a Film+-on, a legjobb I. világháborús, repülős film. Én csak ajánlani tudom.

Az a cukormázas rész. De az biztos, hogy a harci jelenetek több, mint meggyőzőek, főleg az első 15 perc.
Ha második világháborús film, akkor szerintem Az Őrület Határán. Kevesebb a harci jelenet, sok a "lelkizős" rész, ami sokaknak nem tetszhet, de engem jobban elgondolkoztatott, mint Ryan megmentése.

Háborús filmek terén egyébként az egyik nagy kedvencem a Sólyom Végveszélyben - talán pont azért, mert Ridley Scott nem nyomott a néző arcába semmilyen komolyabb pátoszos üzenetet. Propagandafilm, ez tény - de nagy erénye, hogy a harcra szorítkozik, a puszta túlélésért folytatott küzdelemre fókuszál, a kialakult káosz pedig remekül átjött a filmvásznon. Emlékszem, aki annak idején a Guruban a Külvilág rovatban kritizálta a filmet, elsősorban az ürességet rótta fel neki (az arctalan szomáliai gonosztevők mellett), azaz hogy a harcon kívül SEMMI nincs a filmben. Kérem szépen, szerintem egy háborús csatafilm pont akkor lesz jó, ha az az üzenete, hogy egy háborúban te rohadtul semmivel nem foglalkozol, csak a túléléssel - Eric Bana zárómondatai pedig remekül meg is fogalmazzák ezt a film végén.

Nekem néhány alapvető filmes "baklövéstől" eltekintve nekem tetszett a Trója.
Tetszett még az is, hogy próbálták az Iliász mesés leírásait kicsit köznapibbra venni. Mondjuk néhány "hős" azért életben maradhatott volna a görögök közül, ahogyan azt Homérosz megírta.

Az volt kicsit furcsa, hogy időnként túl sok védője volt Trójának. Néha túlerőben voltak az ostromlókkal szemben. Talán el sem fértek volna annyian a városban.
Meg a hősök páncéljai, melyek fémből kellett volna, hogy legyenek, de néha olyan bőr szerűek voltak. Na jó, tudom hogy a filmen egy fém páncél istentelen csörgés-zörgést művelne. De talán kicsit lejjebb véve a hangot, azt is lehetett volna érzékeltetni.

Az az igazság, hogy a történelem nem egyezik a Ryan közlegény megmentésével. Van olyan véres, de jó tudni, legalább annyi katona esett el a társai fegyverétől, mint az ellenségétől. Aki játszott pl Medal of Honor játékot multiban tudja, hogy gyakran lő rá az ember a társára, ha hirtelen előbukkan valahonnan. Saja ez így működik az életben is.
A profi katonák persze másfélék, de egy 18 évesen besorozott "gyerek" akinek fegyvert nyomnak a kezébe, az komoly kárt okoz minkét félnek.
Aztán találtak sok olyan fegyver is, kovás elültöltős fegyvert is, amibe cirka 17-szer töltötték egymásra a puskaport. Az illeő, akié a fegyver volt, nem lőt, nem akart ölni. Amikor pedig tölteni kellett, hogy ne figyeljenek fel rá, töltött...
Ez az igazi háború, semmi hősies nincs benne. Kegyetlen és sajnos nagyon emberi.
A 300 c. filmen amúgy megsértődött a perzsa nép és azt mondták, el fogják készíteni az ő verziójukat. Kíváncsi leszek rá

Már bocsika! Nem akarok illúzióromboló lenni. De szerinted a valóságot tükrözi, hogy az amerika hadvezetést egyetlen közlegény sorsa érdekli? Az egész partraszállás leglényegesebb momentuma, hogy akárhány emberélet árán, de meg kell menteni egyetlen közlegényt?
Ne haragudj, de igen furcsa elképzeléseid vannak a háborúról!
Nekem is tetszettek a film bizonyos részei. De éppen az abszolút hiteltelen, nagyon papír és propaganda ízű alapkoncepció miatt nem szeretem.

Az egyedüli történelmi témájú film ami tetszett is és tükrözte a valóságot az a Ryan közlegény megmentése volt.

Nekem sajnos kimaradt filmen a Tüzzel-vassal.
De meg van és olvastam Henryk Sienkiewicz világhirű történelmi trilógiáját, aminek ez a nyitó darabja, ha emlékeim nem csalnak. Aztán jön az Özönviz és A kislovag.
Kicsit régies a stilusa, de remek könyv mind a három. Ha csak félig visszaadták a filmen a könyv érdekességeit, cselekményét, akkor már nagyon jó film!

Tűzzel-vassal
Régen láttam még moziban először. Az osztályfőnökünk vitt el minket megnézni. Mindenki fújolt, hogy megint egy kötelező jelleggel beiktatott mozi, amit meg kell nézni. Mindíg is utáltam az ilyet. Ráerőltetni valakire valamit, na mindegy nem ez a lényeg. Szóval a fél suli épp akkor lett beteg, sokan meg a plázába mentek biliárdozni. Páran elmentünk, mert ingyen volt és mégis csak szeret mozizni az ember néha.
Megnéztem és nagyon tetszett. A történettel és magával a filmmel nem untatnék senkit. Tessék megvenni DVD-n, nem sok kb. 500 Ft, legalábbis én ennyiért vettem meg. Az évszám, amikor játszódik a film 1647, kozákok, tatárok. Valami volt akkor és a lengyelek.

Tulajdonképpen nem a világháborús sorozatokat szeretem, hanem csak szeretném megszerezni ezt a két régen látott filmet.
A Felszabaditás-ban nagyon tetszettek a viszonylag realisztikus, kevésbé hősies beállások. Meglepően jól ábrázolták a kurszki csatát pl. Ahogyan a tankok csatáznak egymással, majd a sérült tankok közt a legénység folytatja a harcot késsel, pisztollyal.
A másikról, a dok.filmről azt hiszem nem kell semmit mondanom.

Egyetértek Az egyik legjobb II. vh-s film szvsz, kihagyhatatlan a műfaj kedvelőinek!

Én két nagy sorozatot szeretnék megszerezni, de valószinűleg sosem lesz hozzájuk szerencsém.
Az egyik az orosz filmgyártás hat részes Felszabaditás c. alkotása. A kurszki csatától Berlin elestéig vezeti a szereplőket a fontosabb csatákon át, meglehetős történelmi hűséggel.
A másik egy igen hosszú szovjet-amerikai dok.film sorozat. Nálunk 1980-81-ben vetitették a TV-ben Hat év törtétenelem cimen. Az amerikaiak Az ismeretlen háború, az oroszok A Nagy Honvédő Háború cimen mutatták be. Elképesztő, a forgatási nem publikált felvételekkel mutatta be a II. Vh. történetét.

Volt annak idején egy többrészes film a TV-ben, szerintem moziban nem forgalmazták, de nagyon a helyén volt, Nagy Péter orosz cár életéről szólt. Na, az kellene valahonnan, de nagyon.
Szintén érdekes és jól sikerült film a Madness of King George (magyarul György király címen futott), a címszerepben Nigel Hawthorne, körülötte többek között Helen Mirren és Ian Holm brillírozik. Nicholas Hytner rendezése lélegzetelállító. Aki látta, tudja, hogy miről beszélek...

A Francia história csodálatos lenne filmen. De ahhoz kellene egy önzetlen rendező és forgatókönyv iró, akik meghagyják az eredeti művet és csak a képi megjelenitést teszik hozzá.
Bár egy kicsit nehéz lenne igazán megfelelő főszereplőt találni is.

A "80 huszár" -dologban teljesen egyetértek az előttem szólóval: nagyon jó film, és mint olyan, nem is az egyetlen a magyar történelmi filmek közül. Ami az én ízlésem szerint a kategória tetejét jelenti, az Bertolucci Az utolsó császár c. filmje, ill. Richard Attenborough Gandhi c. alkotása. Bár ezek már az újabb kori történelem fejezetei, ama kevés filmek közé tartoznak, amelyek nem a vászonról a képünkbe csöpögő nyál miatt kapták a maguk Oscar-hegyeit.
Alapvető fenntartásaim ellenére fogyaszthatónak tartom a Mennyei királyság c. filmet is (a fenntartások Orlando Bloom miatt léteznek), különösen a Salahadin szerepében brillírozó színész alakítása, és a maszk mögé bújva is zseniális Edward Norton miatt.

Egy nagy vágyam: ha valami valóban jó rendező es tisztességes stábal elkezdené filmre vinni R. Merle Francia História-sorozatát, legalább az első 4 kötetet, azt nagyon-nagyon megköszönném. Higgyétek el, ti is....

Vannak, akik egyszerű sablon-filmnek tartják a 80 huszárt, de szerintem zseniális alkotás. Amikor először láttam, hány akkori sztárt vonultattak fel, nem hittem, hogy ilyen nagyot alakitanak!
Számomra legalábbis nagyon hiteles a történet és a szinészek játéka is.
Csak egy kiragdott jelent: mikor a hegyi átkelés közben megdöglik az egyik huszár lova. Az az arc, az a mozdulatokon átsütő szeretet, ahogy a jószághoz nyúl!
És persze nem lehetett mindenki örökéletű hős 1848-ban sem. Voltak áldozatok is.

Ebbe a topikba írom, mert mégis csak történelmi film. Egyszerűen zseniális és barátnőm mondta róla, hogy "ilyen a hazaszeretet", amihez nem is fűznék hozzá több dolgot. Aki látta az tudja, aki nem az sajnálhatja.
Azok a szereplők: Dózsa László, Tordy Géza, Madaras József, Cserhalmi György, Juhász Jácint, Oszter Sándor hmmmm..
Hová tűntek a régi színészek?

Jó régen jártam erre. De látom, mások is.
Most olvastam el Spike hsz-ét. Engem az Egri csillagokkal kapcsolatban nagyon felháboritott egy nemzetközileg hozott "határozat". A magyar kaszkadőrök kitaláltak egy világ-újdonságot és éppen az Egri csillagok forgatásán mutatták be először. Hatlmas lovas eséseket tudtak produkálni,melyekben sem a ló, sem a kaszkadőr nem sérült meg.
Az amerikai filmekből átvett gyakorlat az, hogy eséskor a kaszkadőr egy kötéllel megemeli a ló egyik mellső lábát, gyakorlatilag elbuktatja az állatot. Ezért hempereg minden amerikai filmben a ló is, ha eltalálják a lovasát.
ilyenkor a kaszkadőrnek vigyáznia kell, mert esés közben jön utána a jóval nehezebb ló is. Ráadásul a ló még el is törheti a lábát, ha szerencsétlenül jön ki az esés.
A magyarok azt találták ki, hogy a ló két halántékára tettek egy-egy érintkezőt és "sokkolták" az állatot. A ló egy-két másodperce elkábult, elesett, majd eflugrott és ment tovább. kicsit bután mozgott, mintha légnyomást kapott volna,hiszen nem értette, mi történt vele.
A nemzetközi filmes szakma azonban elutasitotta a magyar ujitást, mert nem találta elég állatbarátnak.

Hogy hol vannak? Elfuserálják őket, mint a Honfolglalást! Azt hittem, meghalok a röhögéstől, mikor kiderült, hogy direkt Franco Nero kérésére került bele néhány plussz akció-jelenet!
Milyen lett volna szegény film az eredeti koncepció szerint?
Az csak hab a tortán, hogy ha már keresztény Europában élünk, akkor az őseink is eleve vonzódtak a film szerint a kereszténységhez. De melyik ágához? És mi lett közben az ősi hitükkel?

Érdekesen hangzik... Hol vannak ezek a filmek ma? De komolyan... A régi, nagy filmek, amik még jók is voltak? Miért nem látjuk őket? Bezzeg a szart egész nap tolják kifelé a TV képernyőnek nevezett végbelén...kicsit bosszantó.

Ha jól emlékszem a hetvenes évek végén készült. Egy lengyel kisvárosból 1848-ban megszökik egy magyar huszár század. A hazafelé vezető útjukról és a bukásukról szól a film.
Nagyon szépen kidomboritja az egyszerű katonák egymáshoz, a lovaikhoz és a körülményekhez való viszonyát.
Különösen kemény a zár jelenet, mikor a lázadásért megtizedelik a századot és az addig csak kényszerből a katonákkal tartó tiszt (Tordi Géza) ekkor áll igazán a katonái mellé, a halálban.

Miért köveznénk meg? Attól, mert magyar, lehet még jó. Bár való igaz, hogy soha nem hallottam róla korábban...

Meg lehet kövezni, de nekem egy magyar történelmi film is nagyon tetszett. A 80 huszár. Meglepően hitelesre sikeredett a sok neves szereplővel és valójában kinevezett főszreplő nélkül forgatott film.