Chocho! az oroszok is csinátak néha borzalmas, teljesen átideologizált filmeket. Fiatalkoromban ment a vicc:
-Szergej! Hány golyónk van?
-Egy!
-Akkor sortűz!
De azt a javukra kell irni, hogy nálunk azért legtöbben tudták, hogyan zajlott a II. VH. Amerikábanmeg a hetvenes évek végén le kellett forgatni egy közös dok.filmet az oroszokkal, mert az amerikai fiatalok azt hitték a filmek alapján, hogy a háború csak a Csendes-óceánon és Normandiában zajlott.
Che! A Trója nekem is nagyon tetszett. Volt benne egy halom elhibázott jelenet, de maga a történet, ahogy az Iliász hőskölteményébő megpróbáltak kilépni, az nagyon jó volt. Igaz, én csak egyszer láttam.l
blarskerin írta:
Amerikábanmeg a hetvenes évek végén le kellett forgatni egy közös dok.filmet az oroszokkal, mert az amerikai fiatalok azt hitték a filmek alapján, hogy a háború csak a Csendes-óceánon és Normandiában zajlott.
Ez egy hatalmas szégyen akárki akármit mond. De Amerikában régen és manapság is megy a néphülyítés.
A Trója számomra érdekes volt. Próbálták hűen?! visszaadni a történteket.
Imádom a történelmet és a történelmi filmeket is éppen ezért. Már elég sokat láttam, de részemről a Mennyei Királyság az, ami mindent üt. A Trója egyébként nekem is tetszett, bár kicsit rövid volt az a háború A Nagy Sándorral az volt a baj, hogy kissé rámentek egy olyan vonlra, amit ki kellett volna hagyni, de a csatajelenetek például nagyon rendben voltak.
Chocho! az oroszok is csinátak néha borzalmas, teljesen átideologizált filmeket. Fiatalkoromban ment a vicc:
-Szergej! Hány golyónk van?
-Egy!
-Akkor sortűz!
De azt a javukra kell irni, hogy nálunk azért legtöbben tudták, hogyan zajlott a II. VH. Amerikábanmeg a hetvenes évek végén le kellett forgatni egy közös dok.filmet az oroszokkal, mert az amerikai fiatalok azt hitték a filmek alapján, hogy a háború csak a Csendes-óceánon és Normandiában zajlott.
Che! A Trója nekem is nagyon tetszett. Volt benne egy halom elhibázott jelenet, de maga a történet, ahogy az Iliász hőskölteményébő megpróbáltak kilépni, az nagyon jó volt. Igaz, én csak egyszer láttam.l
Szeretem a történelmi filmeket... De főleg azokat, melyek az 50-60-70-ese években készültek, főleg Charlton Heston főszereplésével . Szerintem ő kivételes tehtség, olyn arca, megjelenése van, mely történelmi filmbe termett. Persze vannak más, isteni filmjei is (pl.: Planet of the Apes), de számomra a Ben Hur, a The Greatest story ever told (magyarul: Mózes ), vagy a Julius Caesar igazi "Kánaánok" . Ha már e kornál vagyunk, akkor mindenképp meg kell említenem a Spartacust... Na, az a film az egyetlen, melyben el tudtam fogadni, hogy a rómaiak a gonoszok . Az új verzióját látta valaki? Na, azzal szépen meggyalázták Spartacus emlékét... A karizmatikus trák hadvezérből egy nyálképű, romantikus "Orlando Blooom"-ot csináltak... Kapják be!
Szóval nekem is főként az ókor a kedvencem, de a középkor is, valamint a kora újkor (1600-1700). A XIX-XX. századot sajnos megutáltam . Ez főleg a Világháborús filmek özönének köszönhető... Meg eleve: ekkor már túl sok az "erkölcs", túl sok a tisztességtelenség, nincsenek azok a gigantikus csaták...
Ha már szovjet filmekről volt szó... Nekem Eisenstein Alexandr Nyevszkij-e (Jégmezők lovagja) (1938 ) tetszett nagyon... Igaz, egy propagandafilm is egyben, de a "mester" minden kézjegye rajta van, kellően tele van már ez is heroizmussal, és van benne szép nagy csata is. A "színekkel" való játék különösen tetszett benne, a fekete=gonosz és a fehér=jó sztereotípiát talán ő bontotta fel először (a német lovagok voltak fehérben, az orosz hazafiak feketében). Zseniális film, és még izgalmas is, annak ellenére, hogy inkább nevezhető "eisenstein-i filmnek", mint történelminek.
A Trója, üssetek agyon, de nekem tetszett . Vagy 20X megnéztem... Hemzseg a bakiktól, dramaturgiai- és formai hibáktól, de egy jól kitalált történeten alapszik, a szereplők szerintem istenien alakítanak benne, s a mítoszt egy kicsit más szemszögből vizsgálja, megpróbálja visszafejteni a szálakat, megérteni, hogyan alakult ki a trójai mondakör. Eleinte zavart, hogy nincsenek benne istenek, nincsenek benne csodák (egyedül Akhilleusz halála igazodott a mondához - elég LOL is volt ), de utána megértettem, hogy ez egy történelmi film, itt a történelem a főszereplő, nem a mítosz.
A Nagy Sándort elvből nem néztem meg. Se Collin Farrel, sem az a tény, hogy Nagy Sándor biszexuális, nem vonzottak túlságosan, sőt, leginkább e két tényező háborított fel, és vette el a kedvem attól, hogy megnézzem a filmet... Persze kétségtelen, hogy a görögök szexuális beállítódottsága eléggé szabados volt, de valahogy nincs kedvem hányni, hiába, na . Ugyanis hányingert kapok az ilyen homkozós dolgoktól .
blarskerin: Sajnos nem ismerem, re szüleim - és a téma iránt rajongók - jóvoltából tudom, hogy a régi szovjet háborús filmek néha sokkal jobbak voltak, mint anno a sok amerikai szenny. Amit mindenképp meg szeretnék nézni, az a Tavasz tizenkét pillanata című sorozat. Sajnos még nem volt alkalmam hozzájutni...
jedimester: Háááát...azért ezt nem mondanám. A '60-as években sorozatgyártásban ontotta őket Hollywood és a legtöbb ezekből csupán amcsi patriótista szemétkupac - sem ideológiai, sem történelmi oldalról vizsgálva nem élethű. Ami nekem örök favorit, az a Híd a Kwai folyón és a Halál 50 órája. Ez a két film zseniálisan mutatja be népek közti háborús viszonyt. A második ugyan nagyrészt fiktív, mégis remek írói húzás volt a német ezredes főszerepeltetése annak átszellemült germanizmusával. Nem teljesen náci, mégis büszke és azt kívánja, hogy a háború mindörökké tartson, mert ő csak ebben érzi magát elemében. Egyszerűen pazar!
Sajnos, ti már nem fogjátok látni a hat részes Felszabaditás c. orosz filmet. A maga kategóriájában igen jól sikerült alkotás volt. A csatákat igyekeztek reálisan bemutatni, ami a SzU-ban fellelhető régi technikát tekintve nem is volt nehéz.
Tartózkodtak pl. a néhány filmben látható, Tigris-nek felöltöztetett T-34-esektől.
Maga a sztori a kurszki csatával kezdődik és Berlin elfoglalásáig viszi a hősöket.
Én láttam mindkettőt, sőt megis vannak DVD-n Nagyon jó filmek Egyébként az az érdekes, hogy a II. világháborús filmek nagy rész mind zseniális alkotás, és csak kevés olyan van, ami nem éppen a jók közé tartozik(ilyet pl:. nem ismerek).
jedi: Amiket itt Mo-n forgattak, azok rosszak(nem káromkodok...), a többi jó
Az Apocalypto nálam 9/10, a Nagy Sándort meg a Tróját nem láttam, de utóbbi megvan Ez a topic alcímére vonatkozik.
A 10000 BC inkább fantasy, mint történelmi film, de a látvány miatt már megéri megnézni a trailer alpján.
Ki látta a Levelek Iwo-Dzsimáról-t vagy a Dicsőség zászlaját? A zseniális Eastwood mester alkotásai állítólag a téma gyöngyszemei.
Én láttam mindkettőt, sőt megis vannak DVD-n Nagyon jó filmek Egyébként az az érdekes, hogy a II. világháborús filmek nagy rész mind zseniális alkotás, és csak kevés olyan van, ami nem éppen a jók közé tartozik(ilyet pl:. nem ismerek).
Kiváncsi leszek rá nagyon. Bár kicsit zavaró számomra, hogy a filmekben ősember=vad, gyilkos ember.
Ennek a beállásnak kicsit ellentmond egy sirlelet, melyben egy negyven-ötven éves férfi holttestét találták. Az érdekessége az, hogy gyermekkori betegségéből kifolyólag az egyik karját sohasem tudta használni.
Akkor picit vissza megyünk az időben és lássuk hogyna nézhetett ki egy kardfogú tigris, amint épp elkap egy ősembert. Krisztus előtt 10000-ben. 10000 BC
Egy új film készül, ami betekintést enged az őskorba. Elég fúrcsa lesz a sok kardfogú tigris és mamut, de kiderül.
Vélemények?
Abban két egymásól eredeztetett sorozatban borzasztóan tetszett az arab ruhákbam, turbánokban járó görögök látványa.
Meg külön elnyerte a tetszésemet, amikor Hercules barátja a Földközi-tenger partján szörfre pattant.
Azóta sem sikerült senki másnak a mutatvány.
Ennek örülök, Iverson!
A TV-ben egy időben nézni kellett a srácok kedvéért a Xenát, bár sosem értettem, hogy a Xena mellől hol maradt a Xalma.
Hülyét kaptam, mikor a harcos hölgy megrohamozta valamelyik ellenfelét, aztán a lóról leugorva támadta meg. Egy ember ugy átlag hetven-nyolcvan kiló. Egy ló meg kétszázötvennél kezdődik. Egy jól képzett lovas és egy idomitott ló gyakorlatilag leküzdhetetlen a gyalogos számára.
Nem hülyeségből irom és nem is elfogódottságból. Próbálj egy ló rugása, vagy harapása elé állni!
A másik, amitől falramásztam, a puszta kezes harc, gyakorlatilag az ökölvivás egy páncélos ellenfél ellen. Sztem az acél, vagy korábban a bronz lemez mindig keményebb, mint valakinek az acélos ökle. Demonstráció gyanánt elég egy bukósisakos embert pusztakézzel kütni.
Xena a harcos királylány volt és neki meg voltak a képességei ahhoz, hogy egyedül legyőzzön 10 karddal felfegyverzett katonát
Ilyen szempontból Hercules jobb volt, mert ő féli ember, félig isten tehát itt meg lehetett magyarázni az ilyen esetet.
Ennek örülök, Iverson!
A TV-ben egy időben nézni kellett a srácok kedvéért a Xenát, bár sosem értettem, hogy a Xena mellől hol maradt a Xalma.
Hülyét kaptam, mikor a harcos hölgy megrohamozta valamelyik ellenfelét, aztán a lóról leugorva támadta meg. Egy ember ugy átlag hetven-nyolcvan kiló. Egy ló meg kétszázötvennél kezdődik. Egy jól képzett lovas és egy idomitott ló gyakorlatilag leküzdhetetlen a gyalogos számára.
Nem hülyeségből irom és nem is elfogódottságból. Próbálj egy ló rugása, vagy harapása elé állni!
A másik, amitől falramásztam, a puszta kezes harc, gyakorlatilag az ökölvivás egy páncélos ellenfél ellen. Sztem az acél, vagy korábban a bronz lemez mindig keményebb, mint valakinek az acélos ökle. Demonstráció gyanánt elég egy bukósisakos embert pusztakézzel kütni.
Most tudom, h ogy meg fogtok kövezni, de nekem éppen a nagy lovas csatajelenetk tetszenek a legkevésbé. Egyszerűen nem lehet leforgatni őket úgy, hogy az egyszerű halandó megértse, miért maradt fenn a lovasság az I. VH-ig. Túl veszélyes lenne a kaszkadőröknek.
Egy lovasroham ábrázolásához sokszáz zárt alakzatban rihamozó lovas kell, aki leesik a lóváról, az bizony a többi ló patái alá kerül. Csak a filmekben van az a szép jelenet, hogy a lelőtt lovas magával rántja a lovát is. Általában inkább a ló vitte magával a kengyelbe akadt lábánál fogva a lovast.
Tudom, maximalista vagyok. De pl. a mongol lovasság nemegyszer lóháton jutott fel az ostromolt vár falára. A halottakon gázolva.
Semmi baj nincs és nem kövezünk meg. Engem érdekel az ilyen ezért is nyitottam a topikot
Egyébként ma lesz a Jeanne d'Arc az AXN-en, aki akarja megnézheti. Láthatjuk, hogy egy paraszt szűz lány hogy vezeti sikerre a francia népet, aztán ...
Nagyon érdekes film.
Dantes: sorozatok között azt hiszem csak a Róma van, de elég sok ókori témát feldolgozó film van, római is. Lentebb írtam is kettőt.
Most tudom, h ogy meg fogtok kövezni, de nekem éppen a nagy lovas csatajelenetk tetszenek a legkevésbé. Egyszerűen nem lehet leforgatni őket úgy, hogy az egyszerű halandó megértse, miért maradt fenn a lovasság az I. VH-ig. Túl veszélyes lenne a kaszkadőröknek.
Egy lovasroham ábrázolásához sokszáz zárt alakzatban rihamozó lovas kell, aki leesik a lóváról, az bizony a többi ló patái alá kerül. Csak a filmekben van az a szép jelenet, hogy a lelőtt lovas magával rántja a lovát is. Általában inkább a ló vitte magával a kengyelbe akadt lábánál fogva a lovast.
Tudom, maximalista vagyok. De pl. a mongol lovasság nemegyszer lóháton jutott fel az ostromolt vár falára. A halottakon gázolva.
Hali, Iverson!
Engem minden kor csatái érdekelnének, ha a rendező vené magának a fáradtságot és reálisan ábrázolná az adott kort.
Sajnos sok olyan csata volt a történelemben, ahol szó esik a hősökről, de egy filmben nem lehetne kidomboritani a szerepüket. Főleg az ókorra értem ezt, amikor a vértezett gyalogosok harcoltak egymással, zárt, lassan mozgó alakzatokban.
Mit lehet egy ilyen csatáról bemutatni egyetlen hős szempontjából?
Számomra csodaszépen megkomponált jelenetek voltak a Gettysburg c. filmben, amely az amerikai Polgárháború egyik legvéresebb csatájának állitott emléket. Bemutatták az elavult, de a tábornokok által megkövetelt harcrendek moinden hátrányát. Amikor ellenséges tűzben, keritéseken átmászva kellett rohamozni a dombnak felfelé.
Nem azért tetszett, mert olyan sok ember meghalt a filmben (is). A korszak megjelenitése volt zseniális.
Engem a Ben Hur fogott meg nagyon. Hatalmas léptékű epikus bibliai mű. Zseniális 11 Oscar díjat nyert alkotás. Egyedi és utánozhatatlan hangulattal és látványvilággal. Jeruzsálem az 1.század hajnalán. Valami elképesztő hitelesen igyekezett bemutatni az akkori állapotokat. Említhetném még a Spartacust vagy a Waterloo-t is ami tetszett még.
Dantes: az ókor nem is film, hanem sorozat, az mit akarna jelenteni?
Hali, Iverson!
Engem minden kor csatái érdekelnének, ha a rendező vené magának a fáradtságot és reálisan ábrázolná az adott kort.
Sajnos sok olyan csata volt a történelemben, ahol szó esik a hősökről, de egy filmben nem lehetne kidomboritani a szerepüket. Főleg az ókorra értem ezt, amikor a vértezett gyalogosok harcoltak egymással, zárt, lassan mozgó alakzatokban.
Mit lehet egy ilyen csatáról bemutatni egyetlen hős szempontjából?
Számomra csodaszépen megkomponált jelenetek voltak a Gettysburg c. filmben, amely az amerikai Polgárháború egyik legvéresebb csatájának állitott emléket. Bemutatták az elavult, de a tábornokok által megkövetelt harcrendek moinden hátrányát. Amikor ellenséges tűzben, keritéseken átmászva kellett rohamozni a dombnak felfelé.
Nem azért tetszett, mert olyan sok ember meghalt a filmben (is). A korszak megjelenitése volt zseniális.
A szerkesztőségi anyagok vírusellenőrzését az ESET programcsomagokkal végezzük, amelyet a szoftver magyarországi forgalmazója, a Sicontact Kft. biztosít számunkra.