Worlds of DC – Jó lesz nekünk a Warner új irányvonala?

Azt hiszem, egyetérthetünk azzal a kijelentéssel, hogy míg a Disney és a Marvel sikeresen felépített tíz év alatt egy igen méretes filmes univerzumot a Marvel Filmuniverzum vagy, ahogy gyakran hivatkoznak rá, az MCU (Marvel Cinematic Universe) keretében, addig ugyanez a Warner Brosnak és a DC-nek korántsem sikerült a DCEU-val (DC Extended Universe – nem hivatalos név). Sőt, amit ők tettek le az asztalra, az pont az egységes univerzum ellentéte: kész káosz.

A sikertelenség receptje

Hogy miért nem sikerült nekik? Nos, valószínűleg két kiemelkedő oka van. Az első, hogy a Warner előretervezés nélkül kapkodott. A Disney rászánta az időt, a pénzt és az energiát egy tényleg összefüggő filmes univerzum összerakására úgy, hogy évekre előre megtervezett dolgokat, na meg hellyel-közzel kreatív szabadságot biztosított az alkotóknak.

(Azért hellyel-közzel, mert bár a Disney nem szólt bele a dolgokba, a Marvel Enterainment vezérigazgatója, Ike Perlmutter annál inkább beleütötte az orrát, amivel megkeserítette a Marvel Studios elnökének, Kevin Feige-nek az életét. Végül Feige ultimátumot küldött a Disney vezérigazgatójának, Bob Igernek, hogy ha nem csinálnak valamit Perlmutterrel, ő lelép. Iger ezért Feige-t áthelyezte Alan Horn alá, aki a Walt Disney Studios elnöke, és aki tényleg nem szól bele a dolgok menetébe, amíg azok jól mennek.)

A Warner ezzel szemben kapkodott, nem szánt időt a karakterek bemutatására, már a második filmben, a Barman Superman ellen – Az igazság hajnalában benne volt mindenki, aki az össznépi harmadik filmben feltűnt. Ennél fogva nem is volt idő Az Igazság Ligájára megalapozni Aquamant, Flash-t és Cyborgot, de még szegény Wonder Woman is kicsit lógott a levegőben, pedig ő nagyobb szerepet kapott a Batman Superman ellenben.

Csak hasonlítsuk össze ezt a Bosszúállókkal. Mire azt a filmet bemutatták, már minden fontosabb szuperhősnek volt önálló filmje, sőt Iron Mannek kettő is – Black Widow pont a másodikban mutatkozhatott be. Ráadásul még a film főgonoszát, Lokit is alaposan bemutatták a Thorban, de még az olyan mellékszereplők, mint Coulson és Erik Selvig is megfelelő mennyiségű előzményt kaptak. Talán egyedül Hawkeye volt mellőzve, de ő meg nagyobb szerepet kapott a Bosszúállókban.

A Warner ráadásul a kapkodás mellett elég komolyan beleszólt a filmek alakulásában – csak emlékezzünk arra, hogy az Öngyilkos osztagot a Warner utasítására vágták újra, és forgattak hozzá „vidámabb” jeleneteket.

A második számú gond a DCEU-val, hogy bár egységes, mellette futnak olyan sorozatok, amiknek köze sincs hozzá. Míg a Marvel a tévésorozatokat is igyekszik az MCU-ban tartani (több-kevesebb sikerrel, mivel a filmek és sorozatok közötti utalások egyirányúak), addig a DC-nél erről szó sincs. A DCEU mellett ott a Gotham, az idén elindult Krypton, valamint az Arrowverse-be tartozó sorozatok, és közük sincs egymáshoz – ráadásul szerény véleményem szerint az Arrowverse jobban felépített, mint a DCEU.

És akkor most jön a java, hiszen 2018 vége felé indul a DC Universe streaming szolgáltatás, amin elkezdik sugározni a Titans-t, a Swamp Thinget, a Doom Patrolt és a Stargirlt, plusz két, egymástól független Joker-film is készül, és állítólag a DCEU önálló Batman-filmje sem feltétlen lesz a DCEU szerves része. Na, ezután próbáljon meg kiigazodni a DC világán a néző.

A DC világai

Gyorsan tegyük tisztába, mit is jelent ez a Worlds of DC szöveg. Igen, magyarul azt, hogy a DC világai, de nem a pontos jelentésre akartam kilyukadni. A szöveg a Comic-Conon hangzott el, illetve lett kiírva egy videó végén. Akkor szinte minden magazin tévesen azt hozta le, hogy ez a DCEU hivatalos, új neve, de ez nem igaz.

A Worlds of DC csupán egy mottó, amivel a Warner beharangozta új irányvonalát, aminek része a képregényektől a sorozatokon át a filmekig minden. Az új üzleti modell pedig teljes megújulást hoz, hiszen nem csak egy új platformot kapunk, de új kreatív teamek kerülnek a projektek élére és új történetek indulnak el.

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy bár a Warner folytatja a DCEU építését (jön az Aquaman és a Shazam!), mellette lesznek önálló filmek, mint a Joaquin Phoenix főszereplésével készülő Joker-film. Ugyanígy folytatódik az Arrowverse, de mellette tovább fut a Krypton, a Gotham, és persze a DC Universe-en jönnek a fent említett, egymáshoz és a korábbi DC univerzumokhoz szintén nem kötődő sorozatok.

Jó nekünk ez a káosz?

Szerintem igen. Főleg azért, mert láthatóan a Warner baromira nem tudott univerzumot építeni, legalábbis a mozikban. Nem volt hozzá türelme, kreativitása, nem egyszer mellényúlt a rendezőkkel, a témaválasztás sem volt mindig a legjobb, és így tovább. Ugyanakkor a moziban próbálták fenntartani az egységes univerzum képét, ami még működik is, amíg csak a filmeket nézzük, ám amint a tévére pillantunk, máris szertefoszlik.

Most annyi változik, hogy a Worlds of DC szlogen alatt már a moziban sem kell az egységesség látszatát kelteni, ami úgy érzem, a hasznára fog válni a DC filmeknek, mert az alkotók nagyobb szabadságot kapnak. Nem kell az ötleteiket beleszuszakolni a DCEU-ba, történeteiket és karaktereiket bármilyen irányba vihetik.

Ha például nem lépi meg ezt a Warner, akkor hosszú ideig élvezhetnénk Jared Leto Jokerét, aminek én személy szerint nem örülnék, mert szerintem messze a legrosszabb Joker lett. Így viszont egy másik színész egy másik DC univerzumban lehetőséget kap a karakter megformálására, és ki tudja, talán jobb lesz.

Ugyanakkor megnehezítheti a néző életét. Egy egységes univerzumot is nehéz nyomon követni, pláne, amikor már vagy húsz filmből és tíz sorozatból áll, ide-oda ugrálunk az időben és fut az egész kóceráj tíz éve. Mi lesz szegény mezei moziba járókkal, amikor ugyanazzal a szereplővel néznek meg két különböző világban játszódó filmet?

Ráadásul ez magában foglalja annak a veszélyét, hogy úton-útfélen eredettörténeteket kapunk, márpedig azokkal teli van a padlás. Nem kell újra elmesélni Batman vagy Superman eredetét, márpedig sajnos a DC és a Warner újra és újra megismétli ezeknek a szereplőknek a születését. Az egyik dolog, ami kifejezetten tetszett a Batman Superman ellenben, hogy nem akarták újra elmondani, miért és hogyan lett Bruce Wayne denevérember. És nagyon nem örülök azoknak a pletykáknak, amelyek szerint az új Batman megint ezt fogja elmesélni.

Szóval az önismétlés és a nézők összezavarása lehet, hogy nagyobb kárt okozhat, mint amennyi hasznot hozhat az, hogy a készítők szabadabban kezelhetik a DC világát. Ugyanakkor azt is a javára kell írni az új üzleti modellnek, hogy mindenki kiválaszthatja magának a kedvenc irányvonalát, és nem kell szenvednie azokkal a film- vagy tévésorozatokkal, amik nem tetszenek neki. Értem ezalatt azt, hogy aki utálja a DCEU-t, de szeretne még olyan DC filmet látni a moziban, aminek semmi köze utálata tárgyához, az ezután reménykedhet.

Szóval, ha a Warner kerüli az ismétlést és jól el tudja különíteni egymástól az egyes produkciókat, akkor a DCEU-tól történő elszakadás jót tehet a jövendőbeli mozifilmeknek, sőt teret engedhet akár multiverzumok közötti crossovereknek is.