Az év második negyedének legjobban várt programjában, a Watch Dogsban alapvetően négy multiplayer móddal találkozhatunk. Az egyik, már látott lehetőség, amelynek keretében egy NPC-ként álcázva kell behatolnunk egy barátunk egyszemélyes, vagy legalábbis annak hitt élményébe, hogy telefonjának feltörése útján jól elbánjunk vele.
Hasonló, de jóval több látványosságot ígér a Free Roam típus, amiben a teljes város megnyílik előttünk, s gyakorlatilag azt csinálunk, amit csak akarunk, többek között megnehezítve a másik játékos életét a körülötte lévő rendszerek feltörésével, vagy egyszerűen a jó öreg ólmot-a-fejbe módszerrel.
Ehhez képest koncentráltabb élményt kínál a klasszikus TDM és abból származtatott variánsok. Ezekben a város egy-egy lezárt szakaszában kell a csapatunkkal helyt állnunk -- összesen nyolcan eshetünk egymásnak, mondjuk szimplán szitává lőve egymást, vagy a CTF szabályait követve egy adatcsomag biztonságba helyezését megkísérelve.
Végezetül a negyedik, leginkább egyedi módozat a tablet-vs-console, aminek során az egyik játékos a táblagéppel az ölében egy helikoptert irányít, míg a másik ember az asztali gépen / konzolon terelgeti a főszereplőt, próbálva elmenekülni a helikopter elől. A tabletesnek az a célja, hogy a hatékony követés során gyűjtött pontokat felhasználva megállítsa az autóban csücsülő másik játékot (például forgalmi lámpákat törhet fel), míg a versenyzőnek csak az lebeg a szeme előtt, hogy célba tudjon érni.
A Watch Dogsszal kapcsolatos érdekesség, ami ugyan nem kapcsolódik a multiplayer módhoz, de mindenképpen említésre méltó, hogy a kampány teljesítése során itt-ott lehetőségünk lesz különböző, a valóságot megváltoztató és a szabályokat az ablakon kidobó minijátékokban, úgynevezett Digital Tripekben részt venni. Az egyikben például Carmageddon-féle módon zúzhatunk, a másikban pedig egy póktankot irányíthatunk. Utóbbiról videó is van. Nézzétek!
