Az elmúlt pár hónapban gyakorlatilag egymásnak adták a kilincset a nagy kiadók, és sorra nyilatkoztak az elnök-vezérigazgatók, hogy a játékipar jövőjét a streamelésben látják. Itt egy röpke pillanatra meg is állnánk, és mivel egy szót haszálunk két fogalomra, így nem árt tisztázni, hogy miről is van szó. Jelen cikkünk tárgya nem a Twitch és egyéb platformokon játékot közvetítőkről szól. Most arról az elképzelésről van szó, mely szerint a jövőben nem kell bajlódnunk a telepítéssel és a gépigénnyel, hanem egy távoli szerverről futtathatjuk az akár fél krumplira csatolt kijelzőn a legújabb játékokat.
Szép új jövő
Papíron jól hangzik az elképzelés, nem? Akár egy ezredfordulós pentiumon, vagy egy üzleti laptopon, ne adj' isten tévén, vagy standalone headseten futtatni a 8K-s felbontásban az AAAAA VR játékokat, minimális alapbefektetéssel, "némi" havidíjért cserébe (PS ...köhh... Now ...köhh). És... ezzel nagyjából ki is fújtak az előnyök, amit felhasználóként élvezhetünk.
Széplelkűeknek megemlíthetjük bolygónkat is, mondván, hogy a háztartások kevesebb áramot fogyasztanának, csökkenne a környezetszennyezés, meg egyébként is. Csakhogy a szerverparkoknak attól még kell áram, azt is elő kell állítani valahonnan (0-24 készenlétben). Persze lehet, hogy összességében véve gazdaságosabb lenne, de nem fogadnék arra nagy tételben, hogy jelentősen. Pláne, ha annyi épülne belőlük, amennyire szükség lenne, de erről a következő bekezdésekben beszélünk még.
Az érem másik oldalán ott vannak ugye a kiadók, akik így folyamatos és garantált bevételi forráshoz jutnának. A kalózkodásnak gyakorlatilag lőttek egy ilyen rendszerben, tehát a másolásvédelemmel sem kell törődniük, elég a szervereket bevédeni, tehát a bevételeiket már ez sem veszélyeztetné. De legfőképpen: az immáron lecsökkent belépőszintnek hála egy jelentősen kibővült piacot kapnának egyetlen csapásra. Ezt pedig úgy szelhetnék fel egymás között, ahogy csak szeretnék: lenne egy nagyobb közös platform, mint most a Steam, és a nagyok külön bocsájtanák áruba szolgáltatásaikat, vagy csillió szolgáltatás közül választhatnánk, igazából édesmindegy. Nem csoda, hogy a nagyobb kiadók egymás után "megjósolták", hogy ez lesz a jövő. Hát, ha nagyon akarják, biztos ez lesz, de akadnak közben bukkanók is.
Rögös az út
Először is nyilvánvaló, hogy a kiadók a kisujjukat sem modítanák meg érte, várják a sült galambot: minden nyilatkozatban feltűnik a mondat, hogy "mások már dolgoznak rajta" vagy "a technológia ez irányba halad". Abszurd ez a fajta nyílt hozzáállás, bár meg sem lepődöm, eleve ehhez a mentalitáshoz vannak szokva: más munkájának gyümölcsét aratják le. Na jó nem savanykodom, adnak hozzá marketinget, ilyen-olyan segítséget, kapcsolati hálót, meg eladási felületet és osztanak vissza a zsetonból is. És végső soron igazuk van, tényleg efelé haladunk, az egyre gyorsabb internet, egyre nagyobb sávszélesség, és egyre méretesebb szerverparkok fele. No meg, ki ne örülne annak, ha más kaparja ki a tűzből a gesztenyét? Innen aztán jönnek a hajmeresztő jóslatok, melyek szerint akár három éven belül elérhetjük ezt a szintet, a konzervatívabbak viszont már évtizedes távlatokban gondolkoznak. Csak éppen más munkájára apellálni elég kényelmes "megoldás", és korántsem nevezhető biztosnak. Talán Béla bá' szavaira hallgatnak, aki egyszer at találta mondani: "az nem probléma, ami nem oldódik meg magától..."
Ettől függetlenül nem éppen egyszerű a megoldása a "nem problémának", ugyanis a fizika közbeszól: jelen ismereteink alapján a rendelkezésre álló technika korlátok közé van szorítva a természet törvényei által. Magyarul az adattovábbítás ideális esetben (majdnem) a fény sebességénél véget ér, de a távot mindenképp meg kell tennie, ebből pedig adódik az úgynevezett látencia, mely a játékos szemszögéből két részből tevődik össze. Egyszer az az idő, amíg a gombnyomásra reagál a karakterünk; másodszor az az idő, amíg ez az információ elér hozzánk, hogy lássuk is, mit csináltunk. És bár a tizedmásodperces késés nem tűnik soknak, (autóvezetésnél azért okozott már halálos balesetet), játéknál roppant bosszantó tud ám lenni. Az egyetlen megoldás a távolság csökkentése, vagyis a környéket kiszolgáló, közeli szerverpark létesítése.
Erre még rácsaphatjuk azt az adatmennyiséget, melyet másodpercenként legalább harminc alkalommal illik közvetíteni (hogy meglegyen a játszható 30 képkockánk) és máris meghaladtuk egy átlag háztartás sávszélességét. Ja, és mivel minden képkockát a szerver állít elő, mi otthon "csak kicsomagoljuk", ez megint csak a látenciához ad hozzá. Plusz azért megkövetel egy bizonos szintű hardvert, mert a gyorsabb processzor gyorsabban dekódol, bár itt a különbség már tényleg minimális. De visszatérve: ezekből a szerverparkokból igen combos darabokat kéne létesíteni úgy két-háromszáz kilométerenként. Ezeknek aztán biztosítani kell a reccenésmentes karbantartását, energiaellátását, és így tovább. És a Take-Two Zelnickje szerint ez három éven belül megtörténik, úgy hogy az ég egy adta világon semmit sem tesznek érte. Díjazom az optimizmusát.
Na és persze ott vannak a hardverpiac szereplői, akik nem biztos, hogy örülnek az ötletnek, hogy nem tudnak eladni több csúcsprocesszort, videokártyát ésatöbbit a gamereknek, hanem meg kell elégedjenek a szerverparkok kiszolgálásával. Mely piac (miután kiépülnek a csúcsszerverek háromszáz kilométerenként ugye) valószínűleg még kevésbé pörögne, mint az évente dögrovásra írt PC-piac.
Nincs más hátra: előre
Mindezzel csak arra akartam rámutatni, hogy gigantikus a feladat, melyet kitűztek [maguk] mások elé. Nem megvalósíthatatlan, de egy globális piac kiépüléséhez, és a szép új jövő eljöveteléhez nem lesz elég három év. Ha egy megavállalat a kockázatot vállalva (hiszen erről híresek ugye) ráfekszik a témára, még megvalósítható mondjuk egy kontinensen ez alatt az adott idő alatt, de ezt megint számos faktor befolyásolhatja: időjárás, helyi infrastruktúra és a beszállítók - elvégre a szerverekbe is kell merevlemez, processzor, és a többiek.
Persze a kiadók érdeke ez, a fent részletezett, érthető okokból. Hogy eljön-e? Ha addig nem robbantjuk vagy küldjük vissza magunkat egyéb módszerekkel a kőkorba, akkor valószínű. Ettől függetlenül egy darabig biztosan marad a párhuzamos értékesítés akkor is, ha elérhető lesz a technológia mindenki számára. Egyelőre még a teljes digitális átállás sem történt meg, a streamelés pedig a fizikai adathordozók teljes elhagyását követelné meg, talán ezért is tűnik olyan távolinak. Aztán ki tudja, lehet, hogy három év múlva röhögni fogtok rajtam az okostelefonon játszva a Battlefield 8-at vagy az Assassin's Creed: Japan-t. VR-kartonnal a fejeteken. 8K-ban. 144 fps-sel.
Fix előfizetésért hozzá lehet férni az adott szolgáltató összes játékához, annak minden aspektusával együtt. példának legyen mondjuk 15 euro/hó.
Lehessen megvehetni komplett terméket, amit utána az idők végezetéig lehet ingyen használni. pl legyen 60 euro/termék.
opcionális dolgok:
A havi díjak egy részéért/egészéért, lehessen valamiféle kreditet kapni, amit később lehet teljes játékok vásárlására használni.
Esetleges játékonként havidíj, de ebben az esetben, lehessen upgradelni a teljes játékra, ha a próba időszak alatt megtetszik, tehát pl 15 eurós havi díj esetében lehessen upgradelni 45 euroért a teljes játékra, 4 hónap után pedig automatikusan kerüljön be a teljes játékok közé.
A fentiekkel szerintem teljesen jó modelt lehetne kiépíteni, legalább is felhasználói szemszögből, kérdés hogy a cégeknek mennyire érné meg. A helyükben az első esetet választánám ahol minden játékhoz hozzáférnek a játékosok, mert így ha valamelyik játék nem tetszik a játékosoknak, attól a többi miatt még lehet hogy fizetni fognak. Ez mellé meg persze jöhetnek a dlc-k(értelmes mértékbe pl sztori folytatás stb.) mikro tranzakciók (csak kozmetikai) stb mint ahogy most.
Zénó és Diogenész óta tudjuk, hogy ha egy állítást cáfolni akarsz, akkor nem elég azt mondani, hogy "ez nem igaz!", hanem be is kell bizonyítanod, hogy miért!
https://en.wikipedia.org/wiki/Zeno%27s_paradoxes
https://en.wikipedia.org/wiki/Diogenes
Tehát mégegyszer: kauzalitás - J.C. Maxwell (nem Einstein), csak azt mondja ki, hogy adat nem haladhat gyorsabban, mint a c, és csak a megfigyelőhöz képest vonatkoztatva.
(delta s)^2 = (delta c*t)^2 - (delta x)^2 - (delta y)^2 - (delta z)^2
Tehát ahhoz, hogy két megfigyelő bármi kommunikációba kerülhessen egymással, a fénysebesség és idő szorzatának a négyzetének kisebbnek (vagy egyenlőnek, ha pont fénysebességgel megy mindenki) kell lennie, mint a távolságnak (három dimenzióban), vagy csak akkor tudnak kommunikálni, ha a (delta idő*c)^2 negatív.
Amiről én írtam, azok a témával foglalkozó magyar és külföldi szakemberek jelentései, ezeket olvastam, ezért is nevesítettem őket, mert nem névtelen hozzászólók firkálmányai a fórumokon, hanem ellenőrizhető, hivatalos források.
Egyszerűbb lett volna, ha azt írod, hogy "Szevasz haver, tök jó, hogy téged is érdekel ez a téma, de itt van ez és ez a wikipedia cikk, ami azzal foglalkozik, hogy az OPERA mérések műszerek hibái miatt voltak tévesek, és ezt a rákövetkező évben a kyotoi kongresszuson jelezték a fizikusok."
Ahelyett, hogy nem vetemedsz.
Whoa, azért a hoaxokat, meg az összeesküvés elméleteket nem kéne idehozni.
https://en.wikipedia.org/wiki/Faster-than-light_neutrino_anomaly
https://www.nature.com/news/neutrinos-not-faster-than-light-1.10249
(Meg ha beírod a google-be, akkor az első oldal ezzel van tele.)
Gondolom nem baj, ha ezek után arra se vetemedek, hogy a többit megcáfoljam...
Nem, nem csak ennyi volt. Konkrétan dőlt a fizika egyik alaptörvénye, a relativitás elmélet.
Akik ezt kísérlettel igazolták és a jelentést elkészítették: CERN (European Organization for Nuclear Research) Genfben, ahol a részecskegyorsító található (érdemes az oldalukat nézegetni). A kísérletben részt vett még a Rómában található Gran Sasso föld alatti laboratórium, és az OPERA rendszeren dolgozó 12 országból érkezett közel kétszáz fizikus.
A kísérletet Magyarországon véleményezte: Sikler Ferenc az MTA Részecske és Magfizikai Kutatóintézet főmunkatársa, Horváth Dezső, az MTA RMKI részecskefizikusa, Patkós András akadémikus, az ELTE atomfizikai tanszékének egyetemi tanára.
A korabeli sajtóban is szerepelt pld. Népszabadság Online stb. (Lévai Péter, az RMKI fizikusa szerint "újra kell gondolnunk a részecskefizika Standard Modelljét".)
Korábban az USA a MINOS program keretében jelezte már ezt 2007-ben.
Amiről te írtál az a "speed of causality" (kauzalitás elve): "A legfontosabb következmény az lehet, hogy egy kibővített, új modellt kell alkotnunk az Univerzumunk fejlődésére. A jelenleg is a CERN-ben dolgozó Sikler Ferenc szerint ha a jelentés további gyakorlati kísérletekkel beigazolódik, akkor például lehetne olyan vonatkoztatási rendszert (szupergyors űrhajót) találni, amelyben a neutrínó visszafelé haladna az időben. Ez megsértené a kauzalitás elvét, ami azt jelentené, hogy előbb észlelnénk egy hatást, mint az azt kiváltó okot. Arról nem is beszélve, hogy mindenféle problémákhoz, paradoxonokhoz vezetne (visszamehetnénk például a múltba)."
"jelenlegi technológiai tudásunk szerint, azonban 2011-ben már megdőlt az Einstein féle relativitás elmélet (röviden nem a fényenergia a leggyorsabb)" Csak annyi volt, hogy az adat nem lehet gyorsabb mint a "speed of causality" (c). Ami ráadásul nem Einstein törvénye, hanem Maxwell-é.
The Speed of Light is NOT About Light: https://www.youtube.com/watch?v=msVuCEs8Ydo
És még egy apróságot jegyeznék meg: a fenti írásban megadott gondolatmenet, levezetés csak 1 programra van levetítve. Mi van, ha ez már több 10, vagy több 100? Hogy fognak kiszolgálni ennyi játék ennyi játékosát egyszerre? Ennyi és ilyen erős szerverparkok megépítése/fenntartása iszonyatos költség lenne, ami nem biztos, hogy megtérül (hacsak nem lesznek még drágábbak a játékok).
2. "az adattovábbítás ideális esetben (majdnem) a fény sebességénél véget ér", jelenlegi technológiai tudásunk szerint, azonban 2011-ben már megdőlt az Einstein féle relativitás elmélet (röviden nem a fényenergia a leggyorsabb), tehét a jövő elvileg tartogathat meglepetéseket (persze nem három éven belül).
3. A GameFly játékstreamelő szolgáltatása már eddig is működött, tehát nem egy sci-fi elképzelésről beszélünk, hanem egy gyakorlatban létező és működő, kipróbált dologról. Az egy más kérdés, hogy az EA felvásárolta a GameFly-t és be is zárta a szolgáltatást 2018.08.31-én (gondolom saját célra terveznek vele).
A régi világban ez még működött, hogy a terméket megvetted egyszer és akkor a tiéd volt, de az online világ bejövetelével a tulajdoni jogok és felhasználási feltételek is megváltoztak, vagyis egy online játékban az akkuntod a cég tulajdona, aki kezeli és tárolja az adataidat és neki lehetősége van bannolni örökre, ha problémája van veled. Ezen kívül meg a játékokat úgy kezdték el kezelni, mint szolgáltatást, tehát a játékban a tevékenységed figyelik és azt szeretnék elérni, hogy extrát költs a játékra, ami szerintem is gusztustalan, de mivel nincs törvényi akadálya (mert a játék az ő tulajdonuk, te csak bérlő vagy) ezért annyit húzhatnak le rólad, amennyit szeretnének.
Ez kezdődött az kiegészítő letöltésekkel, majd jöttek a letölthető tartalmak, amik kb uyan azok, majd időközi hozzáférés, korai hozzáférés és előrendelés stb.
A világ afelé ment el, hogy minél többször megpróbálják neked eladni ugyanazt, ha máshogy nem, akkor ezen módszerek egyikével.
A streaminggel ilyen téren nincs probléma, ha ott nem kell külön dlc és kiegészítő pakkokért fizetned, hanem a teljes játékkal játszhatsz megkötések nélkül. Ilyen téren jó, más téren viszont rossz, hogy a játékaid különböző platformokon " steam, uplay, origin, glyph, battlenet etc " van, mert online elérhetőség nélkül nem tudsz játszani a játékokkal és igazából kevés játék jelenik meg ezek nélkül a megkötések nélkül, mert több pénzt hoz nekik meg reklámot így is, hogy ezeken jelentetik meg a játékot, plusz némi online védelmet is kapnak, cserébe kevés díjat kell fizetni nekik, hogy megjelenhessen a játék.
Én még őrzök olyan eredeti játékokat, amiket a régebbi érából szereztem, de már nincs cd-dvd olvasóm, tehát lényegében rá vagyok utalva ezekre a megoldásokra.
Hosszabban: Nagyon nem kell.
Még ennél is hosszabban: Sosem voltam híve ezeknek az előfizetéses dolgoknak, semmilyen formában (na jó, azért erősen gondolkozom már azon, hogy befektetek az ESO Plus előfizetésbe mert eléggé jól hangzanak a benne kínált dolgok...). Ha akartam valamit, akkor azért fizettem EGYSZER, és akkor már az enyém lett véglegesen. Nagyon leegyszerűsítve nekem ez olyan, mintha minden nap átmennél egy haverhoz (most sikerült emlékeztetnem magamat, hogy nincsenek is barátaim fuck my life...) és az ő PC-jén/konzolján játszanál. Szép is, jó is, de nem a tiéd, nem viheted haza, mert nem a te tulajdonod (oké, vannak illegális megoldások is a probléma megoldására, de ezt most hagyjuk ki). Ha előfizetnék egy ilyen streamelős istencsapására, akkor hiába élvezném a játékokat, ha az előfizetés lejárta után úgy érezném, mintha nem is játszottam volna velük. Pusztán emlékem lesz róla, de az meg nem ugyanaz. Ezért is szoktam le a torrentről is még sok éve, mert személytelennek éreztem, hogy így játszom, és inkább megvettem eredeti változatban az adott programot. Tudom, hülyeségnek hangzik (ezért egyszer ki is röhögtek egy társaságban), de nálam így működik. Persze, ez a cucc nem egyenlő a kalózkodással, de én hasonlóan érezném magam tőle, ha ilyet bevezetnének...
Tl;dr: Idióta ötlet, jó ez úgy, ahogy most van.
(egy élmény lesz visszaolvasni pár év múlva ezt a kommentet, és gyűlölni magam, amiért ennyi felesleges dolgot hordtam össze...)