Valami készül.

Ami van, az elavult, korszerűtlen, nehezen kezelhető. Ami van, az „nem trendi”, régi, sok éves. Ami van, az cserére szorul.

Kell valami, ami friss, korszerűbb, könnyebben kezelhető. Kell valami, ami „trendi”, új, más, de mégsem annyira más.

Sok hónapnyi tervezgetés, egyeztetés, tárgyalás. Sok hónapnyi munka. Sok hónapnyi csiszolgatás, sok-sok „legyen inkább úgy, hogy...”, „és ha így lenne...?”, „jobb volna talán...”.

Többszöri letérdelés a rajtvonalhoz, többszöri visszalövés. Végre remény, zöld fény, ámen, indítsuk el. Még persze pár kérdőjel, még persze pár simítás, még egy utolsó nagy levegő, egy utolsó nekirugaszkodás.

Még pár nap. Reméljük, csak pár nap. Aztán...

...aztán valami új, valami más, ami mégsem annyira más. És persze utána sem megállás. Továbbrobogás, továbbdolgozás, továbbcsiszolás. Hogy olyan legyen, amilyent szeretnénk, amilyent akartunk, amilyent megálmodtunk. Sok hónappal ezelőtt.

Ezen dolgozunk, ezért dolgozunk.

Csak még pár nap. Csak még egy kis türelem...