Dramaturgiai, ritmusproblémák
Két évet vártunk a Trónok harca utolsó befejező évadjára, ami tegnap már második részéhez érkezett. A szezon harmadánál világosan látszik, hogy bár rengeteg energiát öltek gyártásba, egyre nagyobb gondot jelent Martin könyveinek hiánya. Bár a legendás író maga is tagja a stábnak, amióta hiányzik a széria alapjául szolgáló regényfolyam, egyre gyengébb évadokkal jelentkezik a produkció. A hatodik évad talán kevéssé sínylette meg a könyvhiányt, sőt olyan nagyszabású eseményeket is láthattunk benne, amik akár Martin fejéből is kipattanhattak volna (pl. Cersei óriási robbantása), a hetedik évadra viszont a kitűnő szezonnyitány- és zárás ellenére is sokkal laposabbá vált a cselekmény.
A könyvhiány problematikája kifejezetten élesen jelentkezik eddig a fináléban. Az első két rész cselekménye eleve nem volt túl ötletes. Egyrészt szinte csak olyan dolgok történtek eddig, amikről korábban is tudtuk, hogy bekövetkeznek majd (pl. Jamie visszatér Deresbe, a Mások áttörik a Falat), másrészt nem lett elég tömör, nem elég feszes a két rész ritmusa. Az eddigi eseményeket nyugodtan le lehetett volna zavarni egy epizód alatt is, bár nyilván amellett is szóltak érvek, hogy a vérfürdő előtt egy teljes óra idegőrlő várakozást mutassanak feszültségnövelő célzattal. A A Knight of the Seven Kingdoms jelenetei hozták is az elvárt szintet, a film dramaturgiája (amit egy alaposan kidolgozott könyv biztosíthatna) viszont elég rozogának bizonyult. Nem volt elég feszültség sem Jamie tárgyalásában, sem a kétségtelenül vicces várakozós snittekben. Mindemellett a sorozat története során először beleestek egy súlyos hibába az alkotók: kiszámíthatóvá vált a cselekményvezetés.
Hogyan tovább?
Két lehetséges folytatás látszik kirajzolódni az eddigiek alapján. Évadváró írásunkban a szálak radikális keresztezésére tippeltünk, miszerint a Mások porig rombolják Derest, a túlélők pedig egészen délre kénytelenek hátrálni, ahol Cersei miatt két front közé kerülnek. Mostanra azonban az vált a legvalószínűbb forgatókönyvvé, hogy a következő részben egy monumentális, maratoni ütközetben legyőzik a Másokat, majd három rész marad a házak közti csatározások lezárására. Utóbbi – ha számos csavart rejt is – csalódást keltő befejezést eredményezhet. A korábbi évadok sok-sok helyszínen zajló cselekményéhez és az egyes helyszíneken folyó cselszövéseken alapuló fantasztikus sztorifűzéshez képest túl egyszerűnek mutatkozna egy ilyen befejezés. Arról nem beszélve, hogy mostanra gyakorlatilag egy oldalra került majd minden szerethető karakter.
Amekkora titokhegyek övezték a Mások múltját, Bran és az Éjkirály kapcsolatát, a tűz és a jég (a sárkányok vagy épp a Jégkirály és a Fény Ura) párharcát (a próféciákról és a mitikus háttérről is itt olvashattok), akkora csalódást okozna ezen vallási-mitológiai elemek egyszerű elvarrása, lezárása. Márpedig nagyon úgy néz ki, hogy Bran nem fed fel több rejtélyes flashbacket Westeros, az Elsők, az Erdő Gyermekei és a Mások múltjából. Ha bármilyen mitikus, természetfeletti elem színezi még ezt a történetszálat, az a harc során fog kiderülni, amikor Bran és az Éjkirály farkasszemet néznek. Apropó, csata. Nehéz elképzelni, hogy az emberek terve szerint alakuljon az ütközet. Nyilván rengeteg fordulat várható, aminek Branék párharca mellett a látványorgia (mondjuk a sárkányok összecsapása) és kedvenc karaktereink eleste lesznek a legfontosabb pontjai.
Ki maradhat életben?
Azt eddig is tudtuk, hogy véres leszámolás következik, a második epizód viszont emelt egyet téten, annyira az arcunkba tolt bizonyos sejtetéseket. Hogy aztán ebből mennyi következik be, jó kérdés, mindenesetre a szerelmesek utolsó meghitt pillanataiból vágott montázs olyan hangsúlyos része volt a filmnek, hogy nem csodálkoznánk rajta, ha a Szürke Féreg-Missandei vagy az Arya-Gendry páros valamelyik tagja nem élné túl a kegyetlen ütközetet. Akkora figyelem hárult Theonra, hogy az ő halála is valószínűsíthető. Sansa viszont az eddigiek alapján a sorozat nagy túlélő-győztese lehet. Brienne lovaggá ütése szintén feltételezi, hogy Westeros legjobb kardforgató hölgye sem tér vissza a harcmezőről. Nem volna meglepő, ha Tormund és Jamie mellett esne el. Jon és Daenerys sorsa kicsit bonyolultabb, mivel az ő karakterükben még van fejlődési potenciál. Könnyen lehet, hogy egyikük sem éli túl a zárószezont, a deresi ütközetben viszont még túl korai lenne meghalniuk. Ugyanez a helyzet Jamie-vel és Sándor Clegane-nel, akiknek még akad egy-egy lezáratlan ügyük Cersei-vel, illetve a Heggyel. Igazi talány, hogy mi lesz Brannel, illetve hogy összességében hány Stark éli majd túl a háborúkat. (Ne feledjük, Jon nem a Stark vérvonalat örökíti tovább, így Sansa, Arya és Bran az utolsó élő Starkok.)
Akárhogyan is alakul a végjáték, a deresi ütközet minden bizonnyal rég nem látott mészárlást és fordulatokat hoz a Trónok harca fináléjában. Valószínűleg a nyolc évad leglátványosabb csatái között említik majd ezt is, mi pedig el kell, hogy búcsúzzunk számos szeretett hősünktől. Az utolsó négy rész készítését egy régi, gyakorlott stáb veszi kezébe, ti. a David Benioff-D.B. Weiss páros - még mielőtt nekilátott saját Star Wars-trilógiájakészítéséhez - megírta a befejező epizódok forgatókönyvét, a következő részt pedig az a Miguel Sapochnik rendezi, akinek a Battle of the Bastards, a Hardhome és a The Gift című epizódokat is köszönhetjük. Aki nem bírja türtőztetni magát a jövő heti folytatásig, az HBO friss werkfilmje talán segíthet feldolgozni az eddig látottakat. Folytatás hétfő hajnalban – Winter Is Here.
Jelenetírás vs. cselekményvezetés
A A Knight of the Seven Kingdoms című opusz tulajdonképpen egy kis ajándék volt a nézőknek, amiben soha nem látott mértékben kidomborították kedvenc karaktereik, főleg a kiváló Kristofer Hivju alakította Tormund domináns tulajdonságait és a nagy harc előtti békés órákban együtt láthattunk szinte mindenkit, aki szerethetővé vált (és még nem halt meg) az évadok alatt. Nem lehet nem kedvelni, nem élvezni ezeket a jeleneteket, ugyanakkor hatalmas hiba, hogy egy-két figurát leszámítva szinte valamennyiük karakterfejlődését lezárták. Jamie, Varys (ő túlságosan is háttérbe szorult eddig, talán nem véletlenül), az egyre erőszakosabbá váló Daenerys és Jon, illetve az ő viszonylatukban Sansa motivációi változhatnak még a jövőben, ami így felsorolás szintjén nem is olyan kevés, mégis kár volt sok-sok szálat már az évad elején lezárni. Talán a vörös papnő vagy a bohém Bronn visszatérése hozhat még valami újdonságot az emberek oldalán harcolók táborába.
Már a hetedik éved vége óta érződik, hogy az alkotók el akarják varrni a szálakat, pedig még rengeteg csavart rejt(hetne) a történet. A különböző karakterek korábbi évadok alatt mélyrehatóan megismert személyiségjegyeiben való dagonyázást szeretik a nézők, ez azonban hosszú távon tönkreteheti a cselekményt. Az új részekben sem ártott volna a régi évadokhoz hasonlóan folyamatosan váltogatni a helyszíneket és a nézőpontokat. A Vas-szigeteken zajló harc éppoly izgalmas lehet, mint a Mások elleni küzdelem előtti feszült pillanatok Deresben. Sőt ha az alkotók nem igázták volna le a déli házakat és nem ölték volna meg a dorne-i rabokat korábban (bár utóbbiak akár még életben is lehetnek), a Királyvárban is folytatódhatna a cselszövések sorozata. (A forgatási fotók tanúsága alapján Cersei fanatikus papnője még életben van. Ki tudja, milyen szerepet szántak neki.)
Az is borzasztó befejezés, ha Jon győz és ő lesz a király. George RR Martin nem az az ember, aki az elejétől a végéig a mindig jó és unalmas karaktert teszi meg a végső győztessé, mert akkor átalakul egy átlagosabb mesévé. Tudtommal a végső befejezés az nem tér el a könyvtől.
Az úgymond mellékszereplők pedig nullák lettek az elmúlt 1-3 évadban. Senki nem mesterkedik, senki nem csinál semmit, csak vannak. A sorozatkészítők semmit nem tudnak velük kezdeni, Varys, aki Kisujj mellett a legnagyobb ügyeskedő, gyakorlatilag csak eunuch poénokért van. Tyrion hülye lett. Kisujj-t értelmetlenül megölték annak ellenére, hogy már bőven kapott jelet a veszélyre mint például Bran beszólása, vagy a random lány „Your time is up" suttogása, és ez szembemegy a karakterével (azért az interneten egyre terjedő Kisujj él teóriába még hiszek, de a kevés rész miatt nem valószínű). Már pedig ha új szálakat és karaktereket nem hoztak be a könyvből, a régiekkel megerőltethették volna magukat.
Valószínűleg azért hoztak össze mindenkit bájosan és jószívűen, mert ez nem igényelt bonyolult írást, és ölhetik őket a főszereplők helyett. Szürke féregre az ég világon senki sem kíváncsi, mégis minden részbe van neki 5 perc szerelmi szál, felfogtuk hogy meg fog halni. Már nagyon Hollywood-i az egész. Azzal, hogy ez a sok szereplő Deres-ben semmit nem csinál, már az ember inkább tényleg azt várja, hogy haljanak meg mind, mert kegyetlen unalmas követni a sztorijukat. Egyáltalán nincs meg bennem most a trónok harcás feszültség és érzés, hogy jaj mi lesz, mert már egyiknek se érdekel a sorsa, csak a végkifejletre vagyok kíváncsi, és többen is így vagyunk.
Fordulat még biztosan lesz, de az nem fogja megmenteni az utolsó pár évadot.