Szeretem a koncepciórajzokat, mert sokszor olyan dolgokat is elárulnak egy játékról vagy filmről, amiket a kész termék esetében el sem tudunk képzelni. Néha megmutatják, milyen nagyszabású ötletekből lett valami aprónak tűnő dolog, máskor ezeken követhető a legjobban nyomon, hogyan változott a koncepció, hogyan lett valami kis dologból epikus mű.
Különösen érdekesek lehetnek a koncepciórajzok olyan játékoknál, mint a The Evil Within 2, ahol a bizarrságnak és a brutalitásnak nincsenek határai, így a művészek lemerülhetnek lelkük legsötétebb, legmélyebb bugyraiba, és felhozhatnak mindent, ami szem s szájnak ingere.
És ez különösen elborult lehet, ha a művész a játék főgonoszának, Stefano lelkét próbálja megfogni. Az úriember ugyanis szintén művész, fotózással foglalatoskodik, csak a sok STEM használattól picit megtébolyodott, és túl messzire ment a tiszta szépség keresése közben, és lazán sorozatgyilkossá vált. Szóval az ő lelki világát próbálták megfogni az alanti koncepciórajzokkal. Szerintem, egész jól sikerült.
