A rendezői változat privilégiuma sokszor még a legnagyobbaknak sem jár: szó szerint rajongói nyomás és egy petíció kellett ahhoz, hogy Az Igazság Ligája: A Zack Snyder-verzió ötletéből 2021-ben valóság váljon, a Through the Ages esetében viszont inkább időre, majd’ egy évtizedre volt szükség ahhoz, hogy a 2006-os megjelenésekor instant klasszikussá váló társas kapjon egy második lehetőséget. Az pedig jól sült el: az újratervezett kártyák, a finomhangolt szabályrendszer és a második alkalomra is forradalmian jó ötletek révén Vlaada Chvátil játéka úgy beette magát a stratégiai és az általános társasjátéklista élére, hogy onnan egyhamar semmi nem fogja kirobbantani.

THROUGH THE AGES: A NEW STORY OF CIVILIZATION (KOROKON ÁT)

A Through the Ages összesen 3+1 hatalmas korszakot ölel fel: a történet az őskorban veszi kezdetét (ez az „A” kor), amit az I-II-III. éra követ, eljutva egészen napjainkig, átgaloppozva az emberiség olyan fontos fordulópontjain, mint a Római Birodalom és annak bukása, a középkor, a reneszánsz, a felfedezések kora, az ipari forradalom, végül pedig a XX. század. A játék utóbbival, a modern kor elérésével ér véget, a győztes pedig az, aki a legtöbb kultúraponttal rendelkezik.

Ez a több évszázadot felölelő, monumentális sztori nem egy világtérképen elevenedik meg, hanem a civilizációk bölcsőjeként és otthonaként funkcionáló játékostáblán. Később ennek felső részére, előre meghatározott slotokba kerülnek a megszerzett kártyák: a piros a hadászatnak (katonai egységeknek) felel meg, a barna a farm- és bánya technológiáknak ad otthont, a két szürke a városi épületeket szimbolizálja (egész pontosan a laboratóriumokat és a templomokat), míg a narancs szín helyére a kormányzati lapok, azaz az államformák kerülnek. Ezeket egységesen technológiának hívja a játék, és a táblán alapból található belőlük hat, melyek a civilizáció alaptudását és építési lehetőségeit jelképezik, azaz így mindenki azonos feltételekkel kezd, de már az első érában teljesen egyedi irányba lehet elindulni, köszönhetően a Through the Ages szívének is beillő kártyasornak. Ez egy olyan rendkívül széles tábla, amelyre azon polgári kártyák kerülnek, amikből a játékosok választhatnak. Ezen kártyák határozzák meg, hogy egy civilizáció alapvetően mire képes, és a rendelkezésre álló lapmennyiségnek és azok típusának köszönhetően soha sem lesz két teljesen azonos birodalom.

A játéktér maga azonban nem csupán a játékostáblákból áll: ezek mellett van egy katonai tábla (ide kerülnek a közös taktikák, itt lehet vezetni a katonai erőt, és az eseménypaklik is itt laknak), egy kultúra tábla, egy tudomány tábla, és a jelenlegi kor táblája, ahová az éppen aktuális polgári- és a katonai paklikat kell helyezni. Ezek persze alapvetően nem rendelkeznek funkcióval, csupán a termelést és a birodalom fejlettségi szintjét jelképező mutatók állását lehet rajtuk nyomon követni, a tényleges játék a játékostáblán zajlik.

KENYÉR ÉS CIRKUSZ

Nemcsak azért, mert ide kerülnek fel a megszerzett lapok, de azért is, mert itt kell menedzselni azon színes kockákat, melyek számos funkciót töltenek be. A tábla alsó részén található sárga készlet a birodalom fel nem használt vagy még meg nem hódított területeinek felel meg, ahogy azonban növekszik a civilizáció által elfoglalt terület, azaz gazdagodik a népesség, ezen jelzők átkerülnek a munkáskészletbe, és onnantól kezdve munkásként funkcionálnak. Később ez több problémával is jár, a népességnövekedéssel egyenes arányban nő a követelésük, elsősorban az élelmiszerigényük, így a népesség fenntartása és növelése egyre több élelmiszerbe fog kerülni.

A kék készlet is több szerepet tud betölteni: amennyiben farmkártyára kerül, úgy élelmet jelöl, a bányákon viszont már nyersanyagot. A tartalék így ebből is folyamatosan fogy, azonban, ha a készlet egy része üres, úgy a civilizáció túl sok élelmiszert, nyersanyagot tárol, ami, ha nem kerül elköltésre az aktuális körben, korrupciót eredményez, azaz veszteséget. Ezen felül két további jelző érhető el: a fehér a polgári-, míg a piros a katonai akciólehetőségeket szimbolizálja. Ezek darabszáma alapvetően az aktuális államformától függ, így ez határozza meg a körben elérhető lehetőségek számát is.

Egy kör alapvetően több fázisra oszlik, és ezekben számos akciólehetőség választható, ám a ténylegesen kivitelezhető akciók mennyisége extrémen korlátozott. Így például hiába lehet a politikai fázisban eseményt előkészíteni, agressziót kijátszani, háborút hirdetni, szövetséget felajánlani vagy felbontani, esetleg lemondani, ha ebből csak egy hajtható végre. Az akció fázis még ennél is több lehetőséget kínál: a népesség növelésével kezdve egy technológia kifejlesztésén át egészen egy forradalom kirobbantásáig számos lehetőség áll rendelkezésre, éppen ezért borzasztóan sokféle módon lehet játszani.

NOMEN EST OMEN

Ez már csak azért is lehetséges, mert a Through the Ages mind műfaján belül, mind a társasjátékok világában is egy extrémen komplex játéknak számít: a BGG 5-ös skáláján jelen sorok írásakor 4.39-es nehézségi szinttel rendelkezik, amit több dolognak is köszönhet. Egyrészt a szabályok komplexitásának, másrészt annak a néha vontatott könyvelő-mechanizmusnak, amely megköveteli a civilizációval kapcsolatos számos mutató- és termelési ráta folyamatos nyomon követését, amely a főbb fázisok lezárását, például egy kör végét és kezdetét jellemzi. Rendkívül sok mindent kell számon tartani, és az első pár meccs elsősorban a mechanizmusok és a játékrétegek közti összefüggés megismeréséről és átlátásáról szól. Ezen az sem segít, hogy elkezdeni is nehéz. Bár a dobozban található egy második, magyarázós kézikönyv is, amely végigvezet egy komplett játékon, ez azért nem nyújt teljes útmutatást, vagy legalábbis nem tudja teljes egészében feloldani azt a nyomást, amit a komplexitás súlya helyez egy újonc vállára.

A kitartás azonban garantáltan meghozza a gyümölcsét, a Through the Ages ugyanis nem véletlenül szerepel minden idők legjobb társasainak élbolyában. Témája nem páratlan, a civilizációépítést már ezerféleképpen dolgozták fel különféle műfajokban, de talán még senki sem tudta ennyire összetetten egy keretbe foglalni mindazt, amely egy kultúrával és annak életével kapcsolatos. A Through the Ages aktualitása 2020-ban különösen hangsúlyos: tavasszal jelent meg az első nagyobb kiegészítő, a New Leaders and Wonders, amely alapvetően új vezetőkkel, csodákkal, hadászati kártyákkal vár, valamint két új táblával (egy a csodáknak, egy a vezetőknek) de a dobozban még ennél is fontosabb elemek lapulnak. Újrabalanszolt kártyák az alapjátékhoz és ezzel együtt olyan kisebb szabálymódosítások, melyek orvosolják a harmadik kor rövidségét, kitolva a játékidőt. Ez ugyanakkor egyszerre áldás és átok: a Through the Ages már két fő esetében is bőven eléri a 2 órás játékidőt, e fölött pedig egyáltalán nem túlzás akár 5-6 órával számolni, persze a résztvevők tapasztalatától függően. Azt mondják, egy nap nem a világ: egy nap alatt viszont civilizációk tündökölhetnek és bukhatnak el, korokon át!

(A tesztpéldányt köszönjük a Czech Games-nek. A játék magyar nyelven is elérhető, a hazai kiadást a Gémklub gondozza. A Through the Ages/Korokon át fantasztikus digitális változattal is rendelkezik, amely elérhető PC-n, iOS-en és Androidon is, és humoros oktatómódjának, illetve a mechanikus számítások automatizálásának hála fokozottan ajánlott a kipróbálása, főleg a társas szabályainak megismerése és megtanulása céljából.)