Stephen King műveit már az író pályafutásának legelején elkezdték filmvászonra és tévéképernyőre adaptálni – több-kevesebb sikerrel. Habár rengeteg jó, sőt zseniális feldolgozás készült a mester regényeiből és novelláiból, a rossz, mi több, egyenesen borzalmas adaptációknak is bőven jutott hely, emellett készült egy-két olyan alkotás is, ami bár lenyűgözte a kritikusokat és a közönséget, a szerző mégis hírhedten utálja őket. Ilyen például Stanley Kubrick Ragyogása, amivel kapcsolatban King egészen odáig ment, hogy még egy saját minisorozatot is csinált belőle, ami jobban megfelel saját ízlésének és elképzelésének. A széria jobban ragaszkodott az eredeti íráshoz, mégis rettenetes lett a végeredmény. Ami a leggyűlöltebb produkciót illeti, az pedig nem más, mint az 1992-es A fűnyíró ember, amit messze a legrosszabb filmnek tart azok közül, amelyek a saját szerzeményeiből készültek.
Íme a teljes lista:
- 10. Álomcsapda (Dreamcatcher, 2003)
- 9. Tűzgyújtó (Firestarter, 1984)
- 8. Maximális túlhajtás (Maximum Overdrive, 1986)
- 7. Hasznos holmik (Needful Things, 1993)
- 6. Vámpírok városa (A Return to Salem’s Lot, 1987)
- 5. Éjjeli műszak (Graveyard Shift, 1990)
- 4. Christine (1983)
- 3. A kukorica gyermekei és folytatásai (Children of the Corn, 1984)
- 2. Ragyogás (The Shining, 1980)
- 1. A fűnyíró ember (The Lawnmower Man, 1992)
A Collider King különböző nyilatkozataiból állított össze egy tízes rangsort a kérdéses filmekről: az első helyen a már tárgyalt alkotás áll, amely az író 1975-ben megjelent novelláján alapul. A főszerepet Pierce Brosnan játszotta: egy tudóst alakított, aki csimpánzokon folytat kísérleteket, az intelligenciájukat próbálja megnövelni, azonban van egy szellemileg visszamaradott férfi, aki a doktor érdeklődési körébe kerül. A tudós aláveti a Jeff Fahey alakította karaktert, ami csodás eredményt hoz, ugyanakkor agresszívabbá is teszi a férfit: őrült küldetéstudat alakul ki benne, miszerint neki kell megmentenie ezt a bűnös világot.
A fűnyíró ember anyagilag sikert aratott, 10 milliós büdzsével összesen 150 millió dollárt termelt globálisan, viszont a kritikai fogadtatása egyöntetűen negatív volt, és King még be is perelte a filmet író és rendező Brett Leonardot, mivel a mester nem szerette volna, ha a neve szerepel a címben vagy bármilyen promóciós anyagom, mert a feldolgozás nagyban eltért az általa írt novellától. King egyébként meg is nyerte a pert, összesen 2,5 millió dollárt kapott kárpótlásul. Az 1996-ban készült folytatást sem szeretik jobban a rajongók, ez már a kasszáknál is megbukott.
Borítókép forrása: Collider