Star Wars Battlefront 2 bétateszt

Sosem rejtettem véka alá ama véleményem, hogy a 2015-ös Star Wars Battlefrontot egy tartalomszegény játéknak tartom, ami ráadásul még rajongóként sem nyerte el a tetszésemet, hiszen a teljes franchise-nak csak egy töredékével foglalkozott. Ennek ellenére egész jól el lehetett vele ütni az időt, vagyis játékmenetében nem sikerült rosszul. Ugyan nem öltem bele több száz órát, de azért lekötött egy időre, pedig nem szoktam sokat multizni.

A Star Wars Battlefront 2-t viszont várom, részint azért, mert ebben végre van történet központú kampány, részben pedig azért, mert a multi része sem csak az eredeti trilógiával foglalkozik, hanem végre helyet kapott benne az előzmény és a folytatás is, sőt még A klónok háborúja című sorozatból is feltűnnek benne elemek. Úgyhogy nagy reményekkel és még nagyobb kíváncsisággal ültem le a béta elé.

Nem egyszerű eset

A Star Wars Battlefront egyik előnye az volt, hogy könnyen lehetett vele játszani. Választottál egy karaktert, akihez hozzárendelhetted a neked szimpatikus fegyvereket és Star Cardokat, aztán uzsgyi, mehettél a kiválasztott játékmódba irtani a birodalmiakat vagy a lázadókat. Az összecsapás végén pedig kiosztották a krediteket, amikből megvehetted az újabb Star Cardokat, fegyvereket, esetleg skineket vagy emóciókat.

Nos, aki szerette a Battlefront eme egyszerűségét, annak elsőre valószínűleg nem fog tetszeni a Battlefront 2. Már az első pillanatban szembeötlik, hogy ezúttal vannak karakterosztályok, így nem lehet minden fegyvert és Star Cardot minden karakterhez használni, azokat szétosztották az Officer, Specialist, Assault és Heavy kasztok között.

Mindegyik karakter rendelkezik három képességgel, a Star Cardokkal ezeket lehet módosítani. Némelyik kártya erősíti az egyes képességeket, mások lecserélik azokat, teszem azt a katina termál detonátor helyett lézeres aknát kap.

A fegyverek ráadásul egyenként is fejleszthetőek különféle alkatrészekkel, például válltámasszal, markolattal vagy távcsővel, amikkel értelemszerűen az erősséget, tűzgyorsaságot és pontosságot módosíthatjuk.

Mind a fegyveralkatrészeket, mind a Star Cardokat, de még az új fegyvereket is többféleképpen érdemelhetjük ki. Először is előugorhatnak a mérkőzések végén kiérdemelt ládákból (ilyen ládákat a meccsekért kapott kreditekért is vásárolhatunk). Illetve a ládákból kipottyanhatnak alkatrészek is, amikből összerakhatjuk magunknak az új Star Cardot, fegyvert vagy fegyveralkatrészt.

Természetesen a Star Cardok nem csak a mezei katonáknak járnak, saját kártyái vannak az űrhajók különböző osztályainak, valamint a Hero és Villian karaktereknek is. Mint látható, ezzel meglehetősen összetetté válik a program, ami talán elsőre elidegenítheti az embert, ám érdemes elmélyülni benne, mert sokkal egyedibbé, saját játékstílusunknak megfelelőbbé változtathatunk egy karaktert.

Arról nem beszélve, hogy az alapesetben pontatlannak és gyengének tűnő fegyvereket gyorsan fel lehet tápolni, hogy igazi terminatorokká váljunk.

Űrcsata

Az elő rész egyik nagy hiányossága az űrcsata volt, amit ugyan DLC-kben pótoltak, de az is inkább ilyen nesze semmi, fogd meg jól megoldás volt. A Star Wars Battlefront 2-ben viszont már rendes űrcsata van, és a Starfighter Assault a béta alapján a játék legjobb része lesz, legalábbis én ezt élveztem a legjobban.

A fondori csata során három űrhajóosztályt vehetünk irányításunk alá: bombázó, elfogó és sima vadász, illetve a megfelelő pontszámért aktiválhatunk egy Hero vagy Villian hajót. Az új irányítási rendszernek hála a hajók vezérlése igen könnyű és dinamikus, a látvány pedig első osztályú. Ráadásul a hajóosztályok igencsak jól egyensúlyban vannak, egyik sem túl erős vagy túl gyenge még alapesetben sem.

A fondori pályán több kisebb küldetést kellett teljesíteni, lázadó oldalról pajzsgenerátorok eliminálása, a hajógyár védelmének felőrlése és végül egy csillagromboló megsemmisítése. Birodalmi oldalról egyszerűbb a helyzet, csak fel kell számolni a Szövetség erőit, bár persze ebben nem csak annyi van, hogy ki kell lőni minden vadászgépet, cirkál arrafelé pár Corelliai Korvett és Y-szárnyú is, amiket szintén ki kell lőni, hogy a Lázadók ne érjék el céljaikat.

Földi csata

Az Arcade játékmódról nem ejtenék sok szót. Tulajdonképpen egy faék egyszerűségű skirmish módról van szó egy ici-pici pályán, ahol az egyetlen feladat a mészárlás volt Darth Maullal, egy B2-es szuper harci droiddal vagy a klónokkal. Ennyi. Rövidtávon sem szórakoztató, és nem azért, mert csak egy pálya volt.

A Galactic Assault 20v20 csatát kínál, ezt a naboo-i Theedben aposztrofálhattuk a béta során. Sajnos ezen a téren sem volt teljesen pozitív az élmény, mert rettenetesen kiegyensúlyozatlannak tűnt az egész. A droidok oldaláról egy MTT csapatszállítót kell eljuttatni a palotáig, amit aztán a droidokkal elfoglalhatunk. A klónoknak értelemszerűen meg kell állítania az MTT-t és a droidokat.

A baj az, hogy az MTT-t csak egy speciális fegyverrel lehet szétlőni, de még ezzel is többször kell belelőni, ráadásul kell pár másodperc, míg feltöltődik – addig viszont tízszer agyonlőhetnek. Egy jó csapattal a dolog nem kivitelezhetetlen, de elég kicsi az esélye annak, hogy random ilyen emberekbe botlasz. Nekem egyszer sem jött össze, olyat viszont többször is láttam, hogy a csapattárs azt sem tudta, mihez kezdjen a fegyverrel. Felvette, csak nem tudta használni.

Emellett a B1-es harci droidok beleolvadnak a környezetükbe, mivel színük nagyon hasonlít a naboo-i épületek színéhez. (Hasonló probléma van a Strike játékmódban az Ellenállás katonáival.) Eme két dolgot egybevéve már látható, hogy a Konföderációnak meglehetősen nagy előnye van a klónokkal szemben, akiket könnyű kiszúrni nagy távolságból is, ráadásul őket tényleg csak szanaszét kell lőni.

A Strike játékmódban lévő pálya sem volt igazán meggyőző. Az ébredő Erőben megismert Takodana kicsi, Maz Kanata kastélyát és környezetét foglalja magában. Ezzel még nincs is gond, elvégre ez csak egy 8v8 mérkőzésnek ad otthont. A baj az, hogy a kis méret miatt könnyű rájönni, hol respawnol az ellen, és ezt sokan kihasználják. Az pedig nem túl lelkesítő, amikor alig térsz vissza a pályára, máris szétlövik a hátsódat.

Ebben a játékmódban a feladat egy ereklye leszállítása lenne az Első Rend oldaláról, míg az Ellenállásnak ezt el kell lehetetlenítenie. Nekik egyszerű a dolguk, mert lényegében oda respawnolnak, ahová az Első Rendnek el kell juttatnia az ereklyét. Oké, nem szó szerint, de minden egyes lelőtt Ellenálló azon az útvonalon kel életre, amin rohamosztagosként végig kéne mennünk. Ellenben az Első Rend katonái mindig a pálya átellenes pontján térnek vissza a pályára. Mondanom sem kell, meglehetősen nehéz megtenni még ezt a kis távot is úgy, hogy minden lelőtt ellenfél eléd tér vissza, de neked mindig elölről kell kezdened az utat.

Negatívumként felrónám még, hogy elég nehéz hozzájutni egy Heróhoz vagy Villianhoz. Ezeket ugyanis a csaták során szerzett pontokkal aktiválhatjuk, viszont véleményem szerint ezek a pontok meglehetősen magasra lettek belőve. Szóval, ha csak nem vagy rutinos róka, nem sűrűn fogsz ilyen figurát előcsalni. Már csak azért sem, mert a rutinos rókák lefoglalják őket. Pedig mind a karakterek, mind az űrhajók terén igen élvezetes ezekkel a speciális hajókkal és hősökkel harcolni, hiszen extra képességeikkel simán győzelemmé változtathatnak egy vesztes csatát.

Vagyis?

A Star Wars Battlefront 2 bétáját vegyes érzésekkel zártam. Egyfelől kezdeti fanyalgásom ellenére az új Star Card rendszer és a fegyverfejlesztési lehetőségek elnyerték tetszésemet. A kasztok viszont már nem muzsikálnak ilyen jól, az Officer például gyakorlatilag hasznavehetetlen, és a Specialiston is lenne még mit finomítani.

A játékmódokkal valószínűleg nem lesz gond, még úgy sem, hogy újdonság nem sok van bennük. A Strike valójában a Battlefront Cargo játékmódjának reinkarnációja, a Galactic Assault meg a Walker Assault és a Supremacy keveréke. Ezekkel persze nincs gond, élvezetes játékmódok.

A kiegyensúlyozatlanság azonban már annál nagyobb gond lehet, illetve az sem lesz jó, ha a végső játékban az egyik fél szinte láthatatlan lesz a pályákon, míg a másikat ezer méterről is kiszúrja az ember. Oké, hogy ez is része a Star Warsnak – elvégre megköveteli az autentikusság (ezen a téren nincs semmi gond) –, de egy játékban azért bosszantó tud lenni. Illetve a hős és gonosztevő karakterek pontszámát is lejjebb vihetnék, hogy ne csak a veteránok férjenek hozzájuk.

Összességében azt mondom, hogy a Star Wars Battlefront 2 alapvetően pozitív irányba fejlődött az előző részhez képest (bár akik azt szerették, ezeknek az újításoknak nem biztos, hogy örülni fognak), ugyanakkor a béta néhány kellemetlen részt is felfedett. Ezeken viszont még lehet csiszolni a novemberi megjelenésig.

És nektek mi a véleményetek a Star Wars Battlefront 2-ről a béta alapján?