Július 21-én lép ki a bétafázisból a nyíltvilágú, túlélésről szóló MMO, a Shattered Skies, amelyet ha úgy írunk le, hogy nagyon hasonlít a DayZ-re, a The War Z-re Infestation: Survivor Storiesra és a H1Z1-re, akkor majdnem mindent elmondtunk róla. Csak ebben a shotterben egyetlen zombi sincsen, helyette valami más kavarta fel a világ rendjét. Az a valami pedig a Hold, ami elpusztult, amikor egy üstökös telibe trafálta. A maradványai a Földre hullottak, és a becsapódások helyén furcsa kristályok jelentek meg. Ha ez még nem lenne elég, kisvártatva idegen lények érkeztek bolygónkra. Az emberiség természetesen úgy dönt, hogy mit sem törődve a veszélyes idegen lényekkel és a radioaktivitással, bányászni kezdik a kristályokat – amit ugye az űrlények nem néznek tétlenül, így zsupsz, a Földön tör ki a csillagok háborúja.
Amíg világ a világ
A Shattered Skies rendkívül szép játék, de ennek azért megvan a maga ára, a grafika teljes pompájához nem árt valami komolyabb vas. Szerencsére azért alacsonyabb beállítások mellett sem csúful el nagyon a program, bár kétségtelen, hogy a különbség észrevehető.
Viszont mindezt feledteti, hogy rengeteg felfedeznivaló van a játékban. Hatalmas, patakokkal tarkított erdőségek (érdekesség: a lábnyomunk aszerint változik, hogy milyen talajon járunk), kisebb-nagyobb kihalt települések, és persze a bányák, ahol a kristályt ásták elő. Az egész nagyon aprólékos, nagyon élő, végletekig kidolgozott. Amire egy panasz sem lehet, azok a hangok, talán ezek teszik a legélőbbé a Shattered Skies-t. Ropog a fű a lábunk alatt, susognak a levelek az erdőben, dobhártyát szaggatnak a lövések – pazar az egész.
Ölj, pusztíts, rombolj
Mint fentebb írtam, a Shattered Skies a túlélésre összpontosít, ezt pedig a legalapvetőbb módszerrel éri el, ami egy shooterben szóba jöhet: ölj vagy téged ölnek meg. Itt tényleg szó szerint rá vagyunk kényszerítve a többi játékos vagy a mellékküldetések alatt az MI irányította idegenek kinyúvasztására, mert csak így fejlődhetünk (persze össze is lehet állni csapatba, de ha a társakat nem barátok irányítják, jobb, ha az ember a háta mögé is figyel).
Az új szintek természetesen egyre jobb képességeket és felszereléseket hoznak, amikkel még tovább bírhatjuk a gyűrődést és még hatékonyabban pusztíthatjuk az ellenfeleinket. Viszont, ami nagyon hiányzik a játékból, az egy állandó bázis létrehozásának a lehetősége, ahol tárolhatnánk felszedett holminkat. Ellenben van egy központi hub, ahol anélkül gyülekezhetnek a játékosok, hogy bárki a másik életére törne – igen, itt tiltva van a PvP. Ezen a helyen rendezhetjük felszereléseinket és fejleszthetjük azokat a megszerzett nyersanyagokkal.
Emellett akár frakciókba is beléphetünk. Ez nem túl bonyolult dolog, egyszerűen ki kell választanunk a nekünk szimpatikust, aztán akár szólóban, akár csapatban ténykedünk, minden killünk emeli a frakció reputációját, újabb és újabb jóságokat feloldva minden, a csoportban lévő játékos számára.
Jó-jó, de semmi extra
A meglehetősen hosszú bétázás alatt a játék a szemem előtt fejlődött (amikor lekezdtem, még az opciózhatóság lehetősége is olyan lyukas volt, mint a szita, mára pedig tényleg egy kész játék benyomását kelti), a Free Reign Entertainment láthatóan mindent megtesz azért, hogy egy működőképes programot tegyen le az asztalra a Shattered Skies képében. Kisebb bugok még akadnak, de semmi komoly, még laggolás is csak ritkán tapasztalható.
A Shattered Skies egyetlen dolgon hasalhat csak el: semmi új, vagyis inkább, semmi extra nincs benne. Persze nem kell feltalálnia a spanyolviaszt, de mutathatna valamit, amivel kicsit eltérne a Infestation: Survivor Storiestól, a DayZ-től vagy H1Z1-től. Az idegenek ehhez nem elegek. Az öldöklésre kihegyezett fejlődési rendszer sem valami hű de nagy újítás, bár megjegyzem, a lövöldözős összecsapások, pláne ha team vs team csata alakul ki, nagyon élvezetesek tudnak lenni (persze nincs szó ArmA-szerű szimulációról, ez azért még mindig a Call of Duty vonalán haladó árkád akciózás, de mégis nagyon ütős).
Szóval nincs semmi, ami kiemelné az átlagból, ami miatt az ember átváltana erre. Valószínűleg így is megtalálja majd a maga közönségét, viszont a hosszú távú kitartásra már nem biztos, hogy fogadni mernék. Ha csak az nem lesz csábító, hogy nincsen mikrotranzakció a játékban, illetve az sem mindegy, milyen támogatást kap a későbbiekben a játék. Egyelőre úgy tűnik, nem lesznek DLC-k, de őszintén szólva, meglepne, ha sohasem kapna kiegészítést a program.
