Egyvalamiért drukkolok a Warcraft-mozifilmnek: hogy siker esetén csináljon végre valaki egy StarCraft-filmet. A téma kiált a nagyvászonért, hiszen már a StarCraft 2 sorozat átvezetői is rendkívül látványosak és filmszerűek. Emellett a témája és a sztorija szintén jó. Egy remekbeszabott űropera hajókkal, szörnyekkel, háborúval, mágiával, remek karakterekkel, és így tovább. Mi kell még alapanyagnak?
Ám amíg Hollywood nem csap le rá, addig itt vannak nekünk az olyan lelkes rajongók, mint a RocketJump csapata. Két tehetséges rendező, Matthew Arnold és Freddie Wong hozta tető alá az alanti négyperces, de ütős kis filmet. A The Rush-ban egy anya (Ellary Porterfield) és a fia (Nico David) szemszögéből élhetünk át egy zerg invázió nem túl szívderítő pillanatait.
A The Sush-ban egy anya
-darabolós gyerekgyilkosság mellé nem illene-e egy 18-as karika (ó, bocs, spoiler, szégyellem magamat), és
-anakin mért nem fogta magát, kötött el egy vadászt és irtotta ki az összes zergét, nem oda valóak, semmi szikla vagy hegyorom.