Nyolc évvel ezelőtt, 2013-ban Lara Croft teljesen megújult formában tért vissza a PC-kre és konzolokra. A régóta ismert, harcedzett, minden helyzetet megoldó amazon helyett a játékosok kaptak egy ártatlan „kislányt”, aki élete nagy kalandjára indult, ami nem sokkal később élethalál harccá alakult át, miután Lara Croft felfedezte, hogy Yamatai szigetén Mathias és őrült szektája hogyan akarja feltámasztani Himikót, a napkirálynőt.
Lara Croft jellemfejlődését tökéletesen ábrázolta a Crystal Dinamics, az akció és platformrészek nagyon jók voltak, a végletekig kihasználták az akkoriban leköszönő PS3 képességeit. A pár évvel később elkészült folytatás, a Rise of the Tomb Raider új ellenségcsoportot mutatott be: a Trinity-t, amely a halhatatlanság titkát kereste… A 2018-ban megjelent Shadow of the Tomb Raider-ben a fiatal régésznőnek ismét a Trinity-vel kell íjat és fegyvert akasztania, hogy megakadályozza a maja apokalipszis eljövetelét.
Maja kaland
A Shadow of the Tomb Raider rögtön a mélybe ránt, hiszen Lara Croft egy ereklye megszerzése után nem várt következményekkel szembesül: egy áradás képében elindítja a végítélet kezdetét… A hősnőt persze nem olyan fából faragták, hogy egy ilyen esemény bekövetkeztét csak úgy hagyja megtörténni, így a közép-amerikai dzsungelbe indul, hogy megállítsa a kataklizmát. Innen indul az igazi történet, amely bár nem szól akkorát, mint az első rész, így is szórakoztató, még az elkötelezett Tomb Raider rajongóknak is, még akkor is, ha az a kötelező sablonokból építkezik.
Lara Croftnak ezúttal is egy nyitott terepen kell összeszednie a cuccát, megküzdenie a rosszfiúkkal, miközben természetesen ugyanúgy megmaradtak a sírkamrák és a sorozatra jellemző jegyek. A fejlődés ezúttal is több ágon történik, az azonban nagy előny, hogy ezúttal nem kell újra megtanulni a már megtanult technikákat, sőt, Croft kisasszony új mozgásformákat is kapott (ami persze kötelező elem egy akárhányadik résznél), de ezek igen hasznosak tudnak lenne: ilyen például a kötélen való leereszkedés.
A harc is maradt a szokásos: a lopakodás, a hátulról gyilkolás, az ellenséges katonák íjjal való leszedése még mindig hatékonyabb módszer, mint a nyílt küzdelem. Ez persze sok esetben elkerülhetetlen, akárcsak az állatokkal való párbaj. A környezet sok elemét fel lehet használni megtévesztésre, az ellenfél kiiktatásra, így például lehet mérget keverni. A küldetések/mellékmissziók/Lara gyerekkorában játszódó részek egymást váltják, de ezeket meg lehetett volna oldani kreatívabban is.
A kaland vége
Összeségében a Shadow of the Tomb Raider nem lett rossz játék, bár az látszik rajta, hogy az Eidos fejlesztői nem igazán tettek meg mindent annak érdekében, hogy a trilógia méltó lezárást kapjon. Az újdonságok nem ütnek elég nagyot, maradtak megválaszolatlan kérdések, ugyanakkor Camilla Luddington még mindig bájos Lara Croft hangjaként. A régészlány fiatalkori életét bemutató sorozat a Shadow of the Tomb Raiderrel lezárult: a Sonynak köszönhetően mindenki megtapasztalhatja Lara Croft maja kalandját. Az újév első napjaira remek szórakozást adhat.
PS4 lesz az