Mitől okos az okostelefon?

Manapság már gyakorlatilag minden harmadik ember okostelefonnal a zsebében rohangál, egyre kevésbé státusz-szimbólum, egyre inkább tömegcikk. Feltűnése után szépen lassan kezdtek elszaporodni az „okoseszközök”, már nem csak a mosópor intelligens, hanem a karperec, az óra, a tévé és még sorolhatnánk. De tudjuk-e mitől „okos” az okostelefon?

Gondolom akad, aki a bevezetős sorokat olvasva egyből elkezdi sorolni fejben a különféle funkciókat, mint például a 3D alkalmazások futtatása, zenelejátszás, videofelvétel rögzítése, web-böngészés, de kommunikálhatunk laptopokkal és személyi számítógépekkel, pénztárcánkat is kiválthatja, sőt létrehozhatunk vezeték nélküli hálózatot is a segítségével anélkül, hogy routert használnánk. Mindezt akár párhuzamosan is, magyarán az interneten való szörfölés közben hallgathatjuk kedvenc előadónkat, és ha közben anyu keres sincs baj – fogadhatunk bejövő hívást anélkül, hogy végleg megszakítanánk addigi tevékenységünket, bármikor folytathatjuk ott, ahol abbahagytuk. De valóban ettől lesz okos a telefon? És mi teszi lehetővé mindezt?

Mélyen belül minden okostelefon kicsit olyan, mint egy személyi számítógép – de míg a számítógépet fizikailag is különálló alegységekre tagolhatjuk mint a processzor (CPU), videókártya (GPU), memória (RAM), és alaplap – addig a mobilunknál mindezt elsősorban helyszűke miatt egyetlen lapkán kénytelenek megoldani a gyártók. Ennek neve pedig System on a Chip (SoC, vagyis „rendszer-a-chipen”), más néven chipset – szép magyar szóval lapkakészlet. Nagyjából elmondható, hogy ezen minden megtalálható, ami egy személyi számítógépben, és körülbelül ugyanazokat a funkciókat is látják el az egyes elemek. Van ugyanúgy processzor, ami elsősorban az operációs rendszer és az „input” kezeléséért felelős; GPU, ami a kijelzőn megjelenítendő képet hozza létre és változtatja; valamint memória, ami a részegységek között továbbított adatokat ideiglenesen tárolja. Ezek mellett azonban számos al-processzor is helyet kap, amik egyebek mellett a különféle perifériák működtetését látják el – külön egység jut a kamerának, a mikrofon ki- és bemenetére, de a videólejátszás kódolására és dekódolására is. Emellett,  bár nem kőbe vésett, egyes gyártók a modemet (más nevén baseband chipet) ami egyebek mellett a Bluetooth és WiFi kapcsolatok kialakítását végzi, nem integrálják a SoC-re. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy ahány telefon, annyi féle: költségkímélés céljából egyes funkciók ellátását akár össze is vonhatják, hogy azokat egyetlen chip lássa el.

Akkor tehát a processzor – pardon, SoC – amitől okos az okostelefon? A válasz igen is meg nem is, ugyanis hiába a csúcs-szuper hardver, ettől önmagában még nem „okosodik meg” a telefon. Ahhoz, hogy használni is tudjuk, nélkülözhetetlen a szoftver – az operációs rendszertől egészen az appokig. Mielőtt azonban kitérnénk ezekre, látnunk kell, hogy működésük szerint milyen rétegekre oszthatóak, lentről felfelé haladva.

• kernel: a rendszer magja, a SoC alegységei közötti kommunikációt biztosító driverek és rendszerleíró adatbázisok összessége – ez az operációs rendszer működésének felségterülete.
• middleware: olyan köztes szoftverek, amik leegyszerűsítik a különféle programok és operációs rendszerek közötti együttműködést – leegyszerűsítve nevezhetnénk akár OS-APP szótáraknak is ezeket, gyakorlatban a fejlesztők dolgát könnyítik meg.
• application execution environment (AEE): magyarán fejlesztői felület, ezt használva készülhetnek új programok a megadott operációs rendszerre anélkül, hogy azt a készítőnek behatóan ismernie kéne.
• felhasználói interfész keretrendszer: bonyolult kifejezés arra, amit tulajdonképpen a képernyőn látunk és amivel interakcióba lépünk – vagyis az ikontábla és a menürendszer, személyi számítógépeknél ez az asztal, tálca és szintúgy a menürendszer. Vannak próbálkozások újításra – de a Windows csempéit akárhogy fényesítjük, azok sem mások, mint ikonok.
• applikációkészlet: azok a programok, amik előtelepítve érkeznek a készülékkel. Többek között a naptár, óra, böngésző, jegyzettömb, képnézegető, médialejátszó minden esetben alapfelszereltségként szolgálnak.

A fent leírtakat egységbe foglalva úgy képzeljük el, hogy a hardvert összetartó „ragasztó” az operációs rendszer, amibe nagy lego-kockaként beágyazódik minden middleware, valamint az AEE, majd ezekre épülnek az appok, a kisebb kockák – mindezt pedig az felhasználói interfész „lencséjén” keresztül csodálhatjuk, manipulálhatjuk. Ennek segítségével applikációinkat kedvünkre cserélhetjük is, ily módon bizonyos fokig személyre szabhatjuk a készülék képességeit. A választ összegezve tehát a hardver és a szoftver egysége ami lehetővé teszi a nagyfokú alakíthatóságot, bővíthetőséget programok terén – ez az, amitől igazán okos lehet az okostelefon. Másképpen fogalmazva, felépítését és működését tekintve egy hordozható mini számítógép, annak közel minden képességével az, amit okostelefonnak nevezhetünk.

Egy rendkívül fontos tényezőt azonban még mindig kihagytunk, mégpedig a felhasználót – hiszen a kérdés úgy szólt „Mitől okos az okostelefon?”, a fenti összefoglaló pedig arra adott választ, hogy „Mit nevezhetünk okostelefonnak?”. Lehet ugyanis akármilyen csúcstechnológia a zsebünkben, mit sem ér, ha nem tudjuk használni vagy kihasználni. Gazsi hiába villantja a legújabb iPhone vagy Galaxy S6 készülékét, ha csak telefonálásra, meg hébe-hóba SMS küldésére használja – és azzal is vitatkozhatunk, hogy arcélének fényképezése vagy játékok letöltése az appstore-ból kihasználásnak tekinthető-e. E röpke kitérő után mielőtt befejeznénk cikkünket, egy szóra még meg kell álljunk. Addig rendben van, hogy az okostelefont végső soron a gazdája teszi okossá, de lehet-e ez fordítva is – vagyis az okostelefon megfelelő használatától lehetünk-e okosabbak? Egyes kutatók szerint igen: egy tavalyi publikáció arra mutat rá, hogy az ötven fölötti – technológiai vívmányokat rendszeresen használó – korosztály jobb eredményeket ért el egy kognitív teszten, mint egy hat évvel korábban végrehajtott ugyanilyen felmérésen egy tőlük független kontrollcsoport. Persze kérdéses, hogy valóban van-e ok-okozati összefüggés, hiszen nincs egyetértés a témában, a Waterloo-i Egyetem munkatársai éppen ennek ellenkezőjét vélik felfedezni.

És Ti okosan használjátok okostelefonotokat? Ha nincs még (vagy már), tervezitek-e egy beszerzését vagy sem – és miért?