Ha tortadiagramot rajzolnánk abból, hogy melyik program fut legtöbbet a laptopodon, akkor az operációs rendszert leszámítva – hiszen az is egy program –, az internetböngésződ végezne legnagyobb valószínűség szerint az első helyen. Az internethasználat elmúlt évtizedben megtapasztalt ugrásszerű növekedése tette az egyik legfontosabb alkalmazássá a böngészőnket, nem hiába botlott oly komoly erkölcsi problémába a Microsoft is 2001-ben, amikor a cég monopolhelyzetét felhasználva népszerűsítette saját böngészőjét.
Hálát adva az égieknek az elmúlt tizenakárhány évben nagyot fordult a világ a böngészők piacán, már nem vagyunk rászorulva a Microsoft elavult böngészőjére, számtalan gyorsabb, szebb, praktikusabb alkalmazás közül választhatunk. A cikk végére érve megismerheted a főbb különbségeket a szebb napokat megélt Internet Explorer, annak örököse az Edge, és a ma igazán nagy népszerűségnek örvendő Chrome, Opera és Firefox böngészők között. Ha pedig a legjobb böngésző kiválasztása után is csak döcögve tölti be a laptopod a kedvenc weboldalaidat, akkor elképzelhető, hogy valami más lesz a probléma. Ebben az esetben érdemes ellátogatnod egy vidéki vagy budapesti laptop szervizbe, ahol biztosan tudnak segíteni neked.
Opera
Előnyök és hátrányok
+ Turbo mód a gyorsabb és adatforgalom kímélő böngészésért
+ Beépített Messenger az oldalsávon
– Kevés böngésző-kiegészítő
Időrendi sorrendben haladva az Opera volt az a böngésző, amelyet az Internet Explorer trónfosztójaként emlegethetünk, az 1995 óta a piacon lévő böngésző volt az első, amely igazán komoly felhasználói táborra tett szert a Microsoft saját böngészője mellett. Mára jelentősen megcsappant ez, alig 1%-át teszi ki a teljes felhasználói tortából az Opera, ami igazán szomorú, tekintve, hogy egy komoly háttérrel rendelkező, minőségi böngészőről beszélhetünk. Nem csak ezekben volt első, hanem itt tapasztalhattuk meg először a magyarul kissé bugyután hangzó füles (tabbed) böngészést is.
Az Opera olyan előnyökkel bír, mint a villámgyors indulás, a Turbo mód és a letiszult felhasználói felület. A Turbo mód megér egy külön misét: az Opera szerverein tömöríti a megjeleníteni kívánt weboldalakat, így jelentősen gyorsabb oldalbetöltési sebesség és még inkább csökkentett adatforgalom mellett böngészhetünk az interneten. Egy másik igen hasznos funkciója, hogy a böngészősávban alapértelmezetten elrejti az URL fő domaintl külön eső részeit, így egyértelműen látszik, ha egy rosszindulatú weboldalon vagyunk, például a google.com helyett a google.com.scam.com-on, ahol a valódi weboldal nem a google.com, hanem a scam.com.
Nemrégiben bemutatták az Opera saját fejlesztésű, közösségi oldalakra épülő oldalsávját, amiben többek közt a Facebook Messenger vagy a WhatsApp tud futni bármilyen más oldal böngészése közben. A bemutatásra kerülő Firefox és Chrome böngészőkhöz hasonlóan az Opera is támogatja az eszközök közötti böngészés szinkronizálását. Árnyoldalként csupán a riválisoknál jóval kisebb számban elérhető böngésző-kiegészítőket említhetnénk.
Mozilla Firefox
Előnyök és hátrányok
+ Villámgyors böngészés
+ Erőforrás-kímélő, így régebbi laptopokon is jól fut
+ Különös figyelmet fordítanak az adataid biztonságára
Nem, ez a böngésző nem egy igen ízletes sajttípus, hanem a Mozilla boszorkánykonyhájából érkező Firefox. A nyílt forráskódú böngésző rugalmas használata és a személyre szabhatóságnak csak a képzelet határokat szabó kiegészítő rendszer tette sokak kedvencévé ezt a Firefox-ot. Először nyílt lehetőségünk különféle mini-alkalmazásokkal egyedivé tenni, a saját felhasználásunkra szabni a böngészőnket, de például itt élvezhettük először az inkognitóböngészést is.
A mára 68. verzióját számláló Firefox komoly változásokon esett át az évek során. Többször teljesen átalakították kívül-belül. A 2008 nyarán megjelent 3.0-ás verzió még Guinness-rekordot is döntött a 24 óra alatt legtöbbet letöltött alkalmazás kategóriájában. A legújabb verziók olyan funkciókkal büszkélkedhetnek, mint az eszközök közötti böngészésszinkronizálás, vagy a később elolvasni kívánt cikkek offline megnyitásra való elmentése (pocket reading list).
Ahol a Firefox igazán jeleskedik, az a sebesség, hiszen piszkosul gyors böngészőről beszélünk, és a soron következő Chrome-mal ellentétben korántsem annyira falja a memóriát, így a régebbi, lassabbnak mondható laptopokon is vígan elszaladgál ez a böngésző. A másik komoly érv a Firefox mellett, hogy a Mozilla non-profit vállalat így közel sem annyira érdekeltek a böngészési adataid továbbértékesítésében, mint a többi böngészőfejlesztő. A Mozilla továbbá jóval komolyabban veszi a böngészésed biztonságát is.
Google Chrome
Előnyök és hátrányok
+ Teljeskörű szinkronizáció eszközök között
+ A böngésző-kiegészítők végtelen tárháza
– A legerőforrásigényesebb böngésző jelenleg
Míg a króm szó hallatán a lelkes amerikai autó rajongók szíve dobbant meg korábban, addig az elmúlt években inkább a Google saját feljesztésű böngészőjére asszociálhatunk, mely több mint tíz éve könnyíti meg mindennapos internetezésünk. A mélyérzésű informatikusok közt csakúgy örök vita tárgyát képezi, hogy a Chrome vagy a Firefox-e a jobb böngésző, mintha a másik örökös vesszőparipát vennénk elő, az Android versus iPhone csatát. Nem lehet igazságot tenni, nem is szeretnénk. Annyi azonban bizton állítható, hogy a Chrome évek óta töretlennek mondható sikernek örvend.
Teszi ezt nem véletlenül, hiszen gyors, praktikus, ezerféleképpen kiegészíthető böngészőkiegészítőkkel. Egyetlen komolyabbnak mondható hátulütője, hogy igencsak memóriaigényes alkalmazásnak mondható, habár eme árnyoldalon sokat csiszoltak a fejlesztők az elmúlt évek folyamán. Kezelőfelületéről nem lehet és nem is kell ódákat zengeni, hiszen a letisztult praktikum jegyében született: semmi felesleges elem, sáv nem blokkolja a weboldalak élvezetét, az oldalléptető, újratöltő gombokon kívül alapesetben az OmniBarra keresztelt többfunkciós URL-mező amivel szembetalálkozunk.
A Google nem hagyta kiaknázatlanul, hogy a saját szolgáltatásainak oly széles felhasználótábora használja a saját böngészőjét is, a Chrome könnyedén összeköthető Google-fiókunkkal, ami által megnyitott fülek, a böngészési előzmények, kedvencek közé elmentett oldalak és a weboldalak elmentett belépési jelszavai is a lehető legbiztonságosabb helyen, a Google felhőben tárolódnak. Ezáltal, ha véletlenül anélkül telepítenéd újra laptopod, akkor elegendő csupán bejelentkezned a Chrome-on belül a Google-fiókoddal, és voilà, néhány percen belül minden újra ugyanott megjelenik, ahogy korábban használtad. Ezen felül beépített PDF-olvasóval, fordítóval is megkönnyíti mindennapjainkat a Chrome.
Microsoft Edge
Előnyök és hátrányok
+ Beépített olvasómód
+ Villámgyors és letisztult
– Továbbra is túlkínálja a Microsoft
– Visszafelé kompatibilitás teljes hiánya
A Windows 10 operációs rendszerben debütált Edge böngésző szerencsére abszolúte semmiben sem hasonlít vagy emlékeztet a sokak által olyannyira elfelejteni kívánt Internet Explorerre. A teljesen nulláról megírt böngésző nem csupán villámgyors, de teljes mértékben integrált a Windows 10-zel – olyannyira, hogy más operációs rendszeren nem is hajlandó futni.
A Microsoft természetesen ezúttal is belefutott korábbi hibájába, ha egy újonnan telepített Windows 10-es operációs rendszerre szeretnénk más böngészőt, például Chrome-ot vagy Firefox-ot telepíteni, akkor több ablakon és számtalan kattintáson átívelő úton juthatunk el odáig, hogy a Windows végre felfogja, hogy nem az Edge-et szeretnénk alapértelmezettként használni.
Szerencsére meg lehet látni a szépet az Edge böngészőben, hiszen olyan funkciókkal látták el, amelyet egyetlen más böngésző sem tudhat magáénak: az olvasó módban a weboldal törzstartalmát láthatjuk minden sallangtól mentesen, amely a tartalmak olvasását jelentősen megkönnyíti.
A weboldalakon jegyzeteket is hagyhatunk, akár magunknak, akár másoknak. Mások csak akkor láthatják ezt, ha a specifikus, jegyzettel ellátott linket küldjük el a szintén Edge böngészőt használó barátunknak. A Magyarországon sajnos nem elérhető Cortanával pedig remekül összedolgozva képes megkönnyíteni mindennapjainkat az Edge.
Melyiket válasszam?
A felsorolt böngészők mindegyike tökéletesen alkalmas mindennapos használatra, egyikről sem lehet elmondani, hogy ne lenne vele élvezetes az internet böngészése.
Ha azt kérdezed, melyiket telepítsd a gépedre, akkor minden pozitív és negatív aspektust egybevetve a Google Chrome vagy a Mozilla Firefox mellett tennénk le a voksunk. Mindkét böngésző komoly fejlesztésen esett át az elmúlt évek során, levetkőzve közel minden negatív tulajdonságaikat, amelyek esetleg korábban beárnyékolták volna a használatukat. Mindkét böngésző villámgyors, a böngészőkiegészítők végtelennek mondható tárházával pedig csupán a képzelet szab határokat, hogy milyenné is alakítod azt.
firefox: -meghalt egy csomó a kedvenc kiegészítőim közül az új(abb) verziókkal
chrome: -ha már chromium, biztosan nem chrome, -hiába a sok bővítmény, ha nincs normális a céljaimra (vagy nem találom meg az irdatlan pöcegödörben több óra rászánt idő után sem)
edge: fogsincs. 17 év után (mozilla 1.2, az első tabokkal) miért használnék ms böngészőt?
vivaldi: -lassú, bugos (amúgy ezt használom)
pale moon: -régi ff böngészők vagy futnak, vagy nem, -csak egy magot használ->a csodás új gmail önmagában megöli
basilisk: legígéretesebb az újak közül, de régi ff bővítményeket ez sem tud
de sebaj, ott az (x), nincs miért haragudnom.