Az Amnesia: The Dark Descent egy különösen félelmetes kalandjáték, melyet a független fejlesztő Frictional Games követett el PC-re. A program olyannyira parás, hogy szegény JohnBart azóta is csak zseblámpával ficcen ki éjszakánként a dolgára, sőt, a PC Guru a legfélelmetesebb horrorjátéknak választotta az év elején.
Ennek persze csak örülhetünk, hisz az Amnesia nem csak ijesztő, de nagyszerű is, amit a játékosok igen kellemes eladási adatokkal háláltak meg. A játék 400 ezer példányban kelt el eddig, ami egy független és PC-exkluzív fejlesztéstől hatalmas eredmény. A fejlesztőket saját bevallásuk szerint meglepte a fogadtatás, örülnek is, de nagyon.
"Bár meg voltunk róla győződve, hogy ez az eddigi legjobb játékunk, erre azért nem számítottunk. A sajtó reakciója nagyon kellemes volt, de még ennél is meglepőbb volt a játékosoké, hisz még most is veszik az Amnesiát. Az a rengeteg kép, videó és a többi, amit a játékosok csináltak, egyszerűen hihetetlen. A legdöbbenetesebb viszont, hogy milyen jól fogy, még egy év elteltével is." -- lelkendezett a GDC-n tartott előadása után a csapat projektmenedzsere, Thomas Grip.
"Gondolkodunk egy újabb Amnesiával kapcsolatos projekten, de ez egyelőre nem száz százalék. A következő munkánk kicsit messzebbre merészkedik, igaz, az alapok maradnak, amiket az Amnesiával lefektettünk. Annyira ráfeküdtünk a félelemkeltésre, hogy kíváncsiak vagyunk, tudunk-e más, kevésbé primitív érzelmeket is gerjeszteni. Ez azt jelenti, hogy a következő játékunk nemcsak a horrorra összpontosít majd. Persze azért fontos, hogy félelmetes atmoszférát alakítsunk ki."
További remek hír, hogy a csapat érdeklődik a konzolok iránt, a következő játékukat pedig szeretnék kiadni valamelyik gépen.
Ennek persze csak örülhetünk, hisz az Amnesia nem csak ijesztő, de nagyszerű is, amit a játékosok igen kellemes eladási adatokkal háláltak meg. A játék 400 ezer példányban kelt el eddig, ami egy független és PC-exkluzív fejlesztéstől hatalmas eredmény. A fejlesztőket saját bevallásuk szerint meglepte a fogadtatás, örülnek is, de nagyon.
"Bár meg voltunk róla győződve, hogy ez az eddigi legjobb játékunk, erre azért nem számítottunk. A sajtó reakciója nagyon kellemes volt, de még ennél is meglepőbb volt a játékosoké, hisz még most is veszik az Amnesiát. Az a rengeteg kép, videó és a többi, amit a játékosok csináltak, egyszerűen hihetetlen. A legdöbbenetesebb viszont, hogy milyen jól fogy, még egy év elteltével is." -- lelkendezett a GDC-n tartott előadása után a csapat projektmenedzsere, Thomas Grip.
"Gondolkodunk egy újabb Amnesiával kapcsolatos projekten, de ez egyelőre nem száz százalék. A következő munkánk kicsit messzebbre merészkedik, igaz, az alapok maradnak, amiket az Amnesiával lefektettünk. Annyira ráfeküdtünk a félelemkeltésre, hogy kíváncsiak vagyunk, tudunk-e más, kevésbé primitív érzelmeket is gerjeszteni. Ez azt jelenti, hogy a következő játékunk nemcsak a horrorra összpontosít majd. Persze azért fontos, hogy félelmetes atmoszférát alakítsunk ki."
További remek hír, hogy a csapat érdeklődik a konzolok iránt, a következő játékukat pedig szeretnék kiadni valamelyik gépen.
Hát ez mitől remek hír???
"...csak az a szükséges rossz ami után jön a kielégítő megkönnyebbülés,mert túl vagy rajta...már csak az boldogsághormont szabadít fel benned hogy túl vagy rajta."
bocs, ez engem egy makacs szorulásra emlékeztet
Így viszont érthető a szóhasználat, miszerint "majd' besz..tam a félelemtől.."
duderanch:
bár én sem a te oldaladon állok ebben a kérdésben, azért úgy gondolom a te véleményed is kellett erre az oldalra. Annyit szeretnék csupán hozzátenni, hogy egy film vagy egy játék alatt érzett félelem vagy feszültség csupán gyenge utánzata egy valós helyzetben érzett szorongó rettegésnek. Aki ez utóbbit keresi, az tényleg megérett egy muszáj-dzsekire. Ez viszont nem az az eset. a mai elkényelmesedett ingerszegény világban virágzik a horror, az erőszak és a szex. Ilyen keretek közt nehéz megmondani, hogy ki keres "normális" örömforrásokat...Neked csupán annyit tudok javasolni, hogy nem muszáj minden áron megvédeni az igazad, mert csupán azt éred el vele, hogy rád szállnak. Néhány csatából egyszerűen jobb visszavonulni...
És nem, nem vagyok kisisten, csak elmondtam a véleményem. Ha ennyire nem tetszik, hogy minden embernek más-más véleménye lehet dolgokról, ne olvass fórumot vagy kommenteket.
És itt nem a cérna idegekről volt szó, hanem arról, hogy valaki tudatosan keresi a félelemkeltő dolgokat vagy sem.
Megnézném, hogy ha 4 nagydarab fickó bevágna egy furgon hátuljába, félnél-e vagy sem (bizonyosan igen), és ez a félelemérzet vajon kellemes lenne-e számodra vagy sem. Vagy játszhatnál a hátsó kertben orosz rulettet. Tudom, hogy ezek hülye, elrugaszkodott példák, de érzékeltetni akarom, hogy bizony ha félsz,igazán félsz,azt nem akarhatod te sem. Ha meg igen, akkor bizony tényleg baj van.
Inkább örülj(etek), hogy nem nagyon kell félnetek semmitől az életben..
Én nem arról beszéltem, hogy ne játszatok horrorjátékokkal. Én is játszok néha.
De ha tényleg ennyiből sem fogjátok fel, az már nem az én hibám..
Egyébként meg Chocho-t sem értem, hogy mért veszett belém, mikor ő is azt írta, hogy annyira félt játék közben, hogy várta a végét. Tehát őt sem a félelem éltette, hanem érdekelte a sztori alakulása és a játék végkimenetele.
" Az, hogy kinek mi a perverziója egyéni szoc problem, neked semmi közöd hozzá" - közöm ugyan nincs, de ha már te is úgy beszélsz róla, mint perverzióiról,háát.. És ennyi erővel senkinek semmi köze itt a másikhoz, szóval ne is szóljunk egymáshoz, sőt, szüntessük meg a kommentelés lehetőségét.
És ha egy kommenten így felhúzod magad, amihez őszintén szólva nem sok közöd volt, mert nem veled beszélgettem, nem nekem kéne Helly Kitty-t játszanom, hanem neked kéne lassan pelust cserélned, mert ez bizony bölcsis színvonal.
Mi sem "ordítoztunk" egymással Chocho-val, hanem emberi hangnemben tárgyaltuk ki a különböző nézeteinket. Ezen gondolkodj el, mielőtt újabb óvodás szintű lerohanással válaszolsz D0ncy mester..
A haverokkal pedig minden horror vígjáték...
Sétálj éjjel a 8. kerületben...ejnye-bejnye...ez már nem horror hanem közbiztonság. Az meg rendőrség,az meg belügyminisztérium,az meg államtitkárság,az meg politika...Ez meg Amnesia.
Duderanch,te el vagy tévedve.
Nehezen nevezném ezt 33%-os aránynak..
A szövegértéseden is lenne mit csiszolni, mert én nem azt mondtam, hogy csak a sztoriért játszottam velük, hanem mert maga az egész játék (ebbe beletartozik minden) érdekelt, olvasd el még1x.
"A borzongás szeretetével pedig csak azoknak van baja, akik orrba-szájba hangoztatják, hogy a játékok eszetlen gyilkossá tesznek, s hogy a rockzene az ördögtől való."
Ez megint nem tudom hogy jött ide, közel sem szentfazék szöveggel érveltem.
Annyit mondtam, hogy szerintem akkor sem normális érzés, ha az ember rajong a rettegés érzéséért.
Tudod mit? Sétálj éjjel a 8.kerületben egy fél órát, vagy mittudomén hol vannak még ilyesztő helyek (minden városban vannak mondjuk sajnos), és akkor megkérdezlek, hogy akarsz még kicsit félni, vagy hazamész vígjátékot nézni, melyiket választod?
De, sokan játszanak, különben nem tartozna lassan minden harmadik játék ebbe az egyébként igen bő kategóriába. Az meg, hogy te csak a sztoriért játszottad végig őket, egyéni szocpromlem: én a játékélményért játszom, ha történetet akarok, elolvasok egy könyvet vagy megnézek egy filmet. A borzongás szeretetével pedig csak azoknak van baja, akik orrba-szájba hangoztatják, hogy a játékok eszetlen gyilkossá tesznek, s hogy a rockzene az ördögtől való.
A másik, meg hogy én is játszottam 1-2 többé-kevésbé horror kategóriába sorolt játékkal, de nem azért, mert félni akartam, hanem mert érdekelt a játék, a sztori, stb. De ez nagy különbség, nem gondolod?
Szóval aki azért ül le elé, hogy jajj de jó, már olyan régen fogott el a rettegés érzése, és úgy hiányzik, na ott van gond, és én erről beszéltem.
azért ez nem egészen így van
Szóval szerinted a gamerek 90%-ával nem stimmel valami, sőt, a filmkedvelők jó része is vonuljon diliházba.
Csak gratulálni tudok!
De igen, de a végkifejlethez vezető események ugyanazok végig.
@duderanch:
Most ezt komolyan írtad vagy csak viccelsz? A horror ugyanolyan szórakoztató műfaj, mint a vígjáték: alapvető ösztönökre építkezik. Előbbi a boldogságra, utóbbi a félelemre. A borzongás lehet kellemes, de csak azért elkezdeni osztani az ész, mert neked speciel nem kenyered a dolog, butaságra vall.
És állítólag a félelem serkenti az endorfin termelést. Ami meg hozza a boldogságot. Bár mikor félek, mindig mosolyra áll a szám, valahogy nem érzem magam a Boldogság csúcsán...