A Lego kaland második részének közeledtével érdemes lehet közelebbről is megvizsgálnunk néhány kevésbé ismert LEGO filmet. A Lego Ninjago: A Spinjitzu mesterei (a továbbiakban Ninjago, az egyszerűség kedvéért) elsőre nem biztos, hogy olyan sorozatnak tűnik, ami nagy érdeklődésre tarthat számot. Az igénytelen animáció ellenére és azt leszámítva, hogy azért indult, hogy építőjátékokat reklámozzon, a Ninjago tele van rejtett értékekkel, mind formailag, mind pedig tartalmilag.
Kevés LEGO, sok tehetség
A sorozat 1. évadának képi világán sajnos látszik, hogy nem sok pénzből készült. A kompjúteranimációs sorozatban kevés az egyedi 3D-s modell, inkább meglévő objektumokat használ föl, de amiért még nagyobb kár, az az, hogy világában nagyon kevés dolog épül LEGO-ból. Az animáció kevés textúrával dolgozik, a legtöbb tárgy sima, kevés a részlet. A figurák mozgásából is hiányzik az a báj, ami A Lego kalandot(és spin-offjait) jellemzi. Nem ritka a LEGO figurákkal való „csalás” sem, hisz majdnem mindig úgy mozognak, olyan helyeken hajlanak, ahogy és ahol minifigurák képtelenek.
A Ninjago kivitelezése olcsó és nem igazán foglalkozik azzal a ténnyel, hogy szereplői LEGO-k, ám a sorozaton meglátszik, hogy készítői szeretik ezt a világot és benne élő hőseiket. Gyakran láthatunk kreatív kamerahasználatot, ami érdekessé teszi a pénzszűke miatt lapos látványvilágot, izgalmas, jól koreografált és remek ritmusú akciójeleneteket, melyek elfeledtetik a figurák suta mozgását, valamint ügyesen megkomponált plánokat, melyek meglepő esztétikát csempésznek a sivár képekbe. Az olcsó animációt ellensúlyozza továbbá Jay Vincent és Michael Kramer kiváló filmzenéje. Nem csak drámai hangsúlyokkal látja el tökéletesen a sorozatot és nem csak remek a témák és motívumok visszatérő használata, de a tradicionális japán hangszerek és elektronikus zene ötvözésével valami igazán egyedit hoz létre.
Ninják szívvel, lélekkel
A Ninjago azonban nem csak filmrajongóknak és filmelemzőknek érdekes dolgokban jeleskedik: helyén van a szíve is. Nagyon sok, a Ninjago-hoz hasonló minőségű sorozat, bár vicces, szórakoztató és izgalmas, morálisan mégis megkérdőjelezhető értékeket közvetít, pedig a jó üzenet egy gyerekeknek szánt műsor esetében mindennél fontosabb. A Ninjago, amellett, hogy tele van vicces jelenetekkel/helyzetekkel, jól megírt karakterek érdekes párbeszédeivel és izgalmas fordulatokkal, nem ritkák benne a szívet melengető pillanatok sem. A sorozat ezen fölül még tanít is (néhol talán kicsit túl direkten, de ez a célközönséget ismerve megbocsátható): a sorozatban természetes a barátság, az összetartás, az elfogadás, a kitartás és a bátorság erénye, de arról is szól (ellentétben sok hasonló animációs sorozattal), hogy nem mindent kapsz meg, amire vágysz, hogy még a kemény munka sem hozza el feltétlenül a gyümölcsét, de a kis dolgok is okozhatnak örömet és a barátaidra/családodra számíthatsz a bajban is – még akkor is, ha az a baj történetesen épp a család.
A Ninjago nem csak mély, de (ahogy azt egy LEGO sorozattól jogosan várhatjuk) játékos is. Bővelkedik a jobbnál jobb, kreatív ötletekben és vizuális leleményekben. Az első évad záró epizódjában például az óriási kígyó, amit a Ninjáknak le kell győzniük, úgy működik, mint egy bizonyos mobiltelefonos játék kígyója: ha megeszik valamit, megnő, s végül úgy sikerül megállítani, hogy a Ninják saját farkába vezetik.
Felnőtteknek, gyerekeknek egyaránt
Azt a tényt azonban nem érdemes figyelmen kívül hagyni, hogy a Ninjago egy sorozat, ami nagyobb elköteleződést kíván, mint mondjuk egy egész estés film. Az első évad alapján szerintem érdemes kitartani mellette, ugyanis, ahogy halad előre, egyre csak jobb és jobb, de ami még fontosabb, hogy szereplői szerethetőek. A Ninják mind egyénítettek, karakterük, motivációik jól kidolgozottak, történeteik olyan nehézségekről szólnak, melyeket már mi is átéltünk, ezért érdeklődéssel követjük végig kalandjaikat.
A Lego Ninjago – A Spinjitzu mestereinek első évada meglepően pozitív élménynek bizonyult. Némi ellenérzéssel álltam hozzá: az igénytelen animációt látva olyasmire számítottam, mint a Bionicle filmek vagy a Lego: Clutch Powers kalandjai, de a Ninjago több ennél. Izgalmas, tele van szívvel, lélekkel és nem kevés humorral. Minden gyerek, gyermeklelkű felnőtt és LEGO rajongó kedvét lelheti benne.
