Nincs is annál nagyobb csalódás, mint mikor a régóta várt játékot elindítjuk, majd az nem olyan minőségben köszön vissza, mint amit a videók és ígéretek alapján várni lehetett. Mióta a videojáték-fejlesztés üzletileg kifizetődő, sokszor futunk össze olyan programokkal, melyek akár sokkal jobbak is lehettek volna -- ám az sem ritka, mikor minden klappol, ennek ellenére sem lesz sikeres anyagilag egy játék, és végül ez megpecsételi az IP sorsát, vagy végleg, vagy csak huzamosabb ideig. Lássunk pár olyan, az ezredforduló utáni címet, melyekről a fentiek elmondhatók!

Beyond Good & Evil

A Michel Ancel nevével fémjelzett akció-kalandjátékban minden megvolt, ami a sikerhez kellhet: egy olyan univerzumban játszódik, melyben az emberek és állatok egymás mellett élnek, intelligens fajokként. Már ez ad egy érdekes hangulatot a programnak, holott csak a felszínét karcolgatjuk. Volt itt minden; irányítható járművek, viszonylag szabadon bejárható világ, platformer mókák, remek harcrendszer, fotós minijáték, mesés zene és grafika -- kritikailag el is mondható, hogy sikeres lett a Beyond Good & Evil, ám a kasszáknál nagyot bukott. Olyannyira nagyot, hogy még manapság is csak hírmorzsákat lehet felcsipegetni a folytatásról, holott e játéknak lelke van, egy igazán aranyos, szeretni való szelleme, ami többet érdemelt volna -- sokkal többet. Igaz, a teljességhez hozzátartozik, hogy leginkább az elbaltázott kiadói döntésnek tudható be az anyagi bukás: a cím mást sugallt, mint amit kaptunk a pénzünkért, 2003 végén pedig sok más, fontos játék is megjelent. (Megjegyzés: A HD-változat tavaly jelent meg konzolokra, a Steamen és a Good Old Games áruházában pedig megvásárolható az eredeti verzió, így aki még nem játszott vele, az bepótolhatja e remek munkát.)

Rogue Warrior

A Tom Clancy játékok ellenfeleként beharangozott Rogue Warrior annyira bugyuta, gyenge, béna játék volt, hogyha ezt tudtuk volna a játék megjelenése előtt, inkább fizettünk volna, minthogy megjelenjen! Holott a kiadói székben a Bethesda, míg a fejlesztői ülőalkalmatosságon a Rebellion foglalt helyet, és bár ez utóbbi csapat csak kevésszer villantott maradandót (Aliens vs. Predator, valaki?), de akkor sem ezt vártuk tőlük. A játékkritikákat összegző Metacriticen 29% a PC-s, 27% a PS3-as és 28% az X360-as verzió értékeléseinek átlaga, ami azért árulkodó a minőséget illetően. Szerencsére a kritikai sikertelenség mellett az anyagi is „győzedelmeskedett”, így többet nem kell találkoznunk e förmedvénnyel és klónjaival.

Duke Nukem Forever

A 3D Realms 12 évig fejlesztgette a DNF-t, az akkoriban játszó emberek felnőttek, családosak lettek, és bizony maga a videojáték-ipar is sokat változott. Nagyon sokat. Közben a 3D Realms is bezárta kapuit, a Gearbox pedig felkarolta a projektet, és úgy, ahogy átvették (némi gatyába rázás után), piacra is dobták azt. Azok, akik e hosszú idő alatt reménykedtek, hogy valaha elkészül a Duke Nukem 3D folytatása, bizony csalódtak. A Metacriticen 54%-on áll a játék értékeléseinek átlaga, ami hatalmas bukás, ráadásul még a kasszáknál sem fogyott olyan jól a program. Ennek ellenére a Gearbox bejelentette, hogy a franchise még mindig igen jelentős értékkel bír, szóval az új Duke-ra talán nem kell újabb 12 esztendőt várni...

Inkább ne... vagy mégis?

Bár e hármas csak a sorozat első része, mégis kiválóan látszik, hogy egyes játékok joggal buktak el. Mi történne azonban, ha más csapat fejlesztené az adott cím új részét? Lehetséges lenne a siker, a minőségi játék? Könnyen. Talán a kiadók sem vélekednek másként, és a közeljövőben ismét találkozhatunk a fenti címek új felvonásaival, és akkor remélhetőleg (legalábbis az utóbbi két esetben, hiszen a BG&E egy csoda) már egy jobb játékot köszönthetünk viszont.

Egy hét múlva újra találkozunk, de addig is tartsatok velünk!