A G1, avagy az 1984 óta rendkívül népszerű Transformers-franchise nem először kap hazai megjelenést, kiváló példa erre az óriásrobotos univerzumot képekben és izgalmas infókkal bemutató Képes útmutató, amit szintén a Fumax jelentetett meg, de a képregény már évtizedekkel korábban is ismert volt a magyar rajongóknak. Merthogy a Semic-es ősidőkben már kapható volt itthon néhány füzet, ami sikerrel megágyazott a rajongásnak, pláne, hogy egyből Pókemberrel közösen sikerült bemutatni a járművé alakuló kibertroni alakulatot. Hogy külföldön a kis drágák már olyan keményfedeles sorozatot is megértek, mint itthon a Marvel, DC és külön még Batman is, azt inkább hagyjuk, mert az ember csak elszomorodik rajta, annyi azonban biztos, és ez már örömre akad okot, hogy Shane McCarthy nagyszabású sztorija, a Hail Megatron immáron magyarul is élvezhető.
Transformers: Éljen Megatron!
- Író: Shane McCarthy
- Rajz: Guido Guidi
- Oldalszám: 432
- Ár: a kiadó webshopjából 9995 forint
A szerző egyébként némi eszmefuttatással indítja a kötet, aminek mondanivalójával személy szerint annyira nem értek egyet, inkább takarózásnak és mismásolásnak érzem azzal kapcsolatban, hogy valaki esetleg a gonosz vágyait vagy betegebb gondolatait a megtorlástól/büntetéstől való félelmében elnyomja, de közben azért azt mondogatja, hogy “mind szeretnénk gonosszá válni, nem szeretjük a jók győzelmét, blablabla”. Ahamm, nem, az van, hogy nem véletlen a népmesék és mondák óta a hős győz és a gonosz elnyeri méltó büntetését toposz, hiszen ez hozza el a hagyományos értékrend szerinti katarzist és megváltást, amit persze megelőzhet a rossz diadalmenete, de ez ahhoz kell, hogy utána a jó helyreállítsa a megzavart állapotokat, és az olvasó/néző számára is elhozza a megváltást. Szóval az értelmezést és magyarázatokat/okokat én másképpen látom, de alapvetően ezzel nincs is probléma, megváltásból és katarzisból azonban igen kevés jut ebbe a kötetbe, ami már a címével is a gonosz eljövetelét és győzelmét hirdeti. Nem véletlenül.
A szabadság minden érző lény joga
Merthogy Megatron és Üstökös, díszes kompániájukkal, már a nyitányban is a Föld felszínét és az emberek városait tapossák, illetve magukat az embereket, miközben kő kövön nem marad, egy élet sem számít. És bár a hadsereg próbál szembeszállni az Álcákkal, egyszerűen semmire sem mennek, meg sem tudják őket sebezni, miközben egységeik védtelenek a robotok támadásaival szemben. Hogy ez hogyan lehetséges? Nos, szépen lassan kiderül, hogyan sikerült elintézni az Autobotokat, akiknek életben maradt harcosai a Kibertronra lettek zárva, a haldokló Optimus Fővezérrel, aki nélkül még a jók is lassan egymás torkának esnek. Így tehát alig van remény, mikor az Álcák sorra tizedelik a lakosságot, elnyúlva a legfontosabb emberekig, közben szétszakítva családokat. De talán mégis van egy apró reménymorzsa, hiszen miközben Megatronék között egyre nagyobb széthúzás érezhető, az Autobotok is szervezkednek, hogy kijussanak börtönükből.
Egy áll, egy elesik
Mielőtt a sztorira térnék ki, muszáj szót ejteni a külsőről, mert a Transformers: Éljen Megatron! egész egyszerűen fantasztikusan néz ki, elképesztő képekkel és színekkel viszi a történetet megelevenítő vizualitást. Nagyjából olyan, mintha egy anime vagy rajzfilm futna, csak éppen képekben. És bár a kötet végén más típusú, rövidebb sztorikat is kapunk, egy-egy karakterre összpontosítva, a fő cselekmény abszolút elviszi a hátán a gyűjteményt, amit már csak a külseje miatt is megéri megvásárolni. De nemcsak amiatt. Mert ez egyébként is egy bitang erős sztori, amivel a rajongóknak és a képregény-rajongóknak is illik próbát tenni (jöhetne egy minikkel megpakolt társas is). A látványos külső mellé nagyon izgalmas helyzetek társulnak, nem kevés elkeseredettséggel és drámával, már-már végleg megfosztva az olvasót a reménytől. Időközben személyesebb emberi és Autobot drámákat is láthatunk, persze utóbbiak azért kevésbé viselik meg az embert, de na, ebben a képregényben is bőven van depresszív tartalom, azt meg kell hagyni.
Ebben is? Bezony, merthogy kiváló volt az időzítés, hogy az Identity Crisis: Meghasonlás is mostanság jelent meg, ami szintén megér egy misét. Hamarosan arról is érkezik a cikk, ahogyan a The Hellboundról és az A mágia könyveiről, miközben már nagyon várjuk a Transmetropolitan záró kötetét is. Hamarosan visszatérünk!
