Az Orgyilkos osztály, avagy a sorozatként is ismert Deadly Class a Fumax legtöbb kötetes sorozatai közé tartozik, ám még mindig gond nélkül fut és képes meglepetéseket okozni, ami kifejezetten jó hír a rajongók számára. Az utolsó rész például elképesztően zseniális és badass lett, így nagyon kíváncsivá váltam, hogy merre tart tovább a sztori cselekménye. Ahogy Thorra is az lettem, miután az utolsó, női Thort bemutató kötet hagyott maga után némi kívánnivalót. És bizony, ez a páros most (ismét) nagyon meglepett.
A méltatlan Thor
- Író: Jason Aaron
- Rajz: Olivier Coipel
- Oldalszám: 112
- Ár: a kiadó webshopjából 6295 forint
Jason Aaron előző kötetében ugye ott hagytuk abba, hogy a Mjölnirre méltatlan Thor helyét egy női variáns vette át, amit Odin igen rossz szemmel nézett, míg asszonya segített összehozni egy női csapatot a frissen érkezett hős megmentésére. Minden jó, ha jó a vége, mondhatnánk, csakhogy úgy tűnik, még mindig vannak elvarratlan szálak: Thor a Holdra visszatérve (ahol ugye megtudta az igazságot, ami után már nem volt képes megemelni pörölyét) egy csapat trollba fut, aminek hála új kalandokba kezd. Fogcsikorgóval, harci kecskéjével az oldalán, valamint Jarnbjörnnel, a baltával a kezében Thor először egy sötét alakkal akad össze, aki Szemlélőnek mondja magát, majd miután Beta Ray Bill is felbukkan, a két hős A Gyűjtővel akad összetűzésbe. Persze mindenki az istenek erejére vágyik, azt akarja csak magáénak tudni, de van, aki még méltatlanságában is méltóbb rá, mint bárki más…
Míg az első két, itthon megjelent kötet után a harmadik eléggé más irányt vett, ezúttal nemcsak visszakapjuk a már ismert hőst és mitológiát, de valahogy a szokásosnál komorabb, emberibb stílusban is sikerült tálalni a történetet, ami emellett már előkészíti a terepet egy újabb nagy megmérettetésre és egy újabb Thorra. A stílus és a látványvilág ennek megfelelően kimondottan jó, kapunk visszafogott katarzist is, és végre minden téren fény derül arra, hogyan vesztette el Thor a potenciáját. Aki tehát eddig kitartott az asgardi hérosz mellett, az véletlenül se most adja fel, pláne, hogy a Fumax kiadásában megjelent kötet szokás szerint igényes és minőségi, extraként borítóvariánsokkal és vázlatokkal, egyetlen hibája, hogy ez a legvékonyabb a sorban.
Orgyilkos osztály - Deadly Class 8.: Nincs visszaút
- Író: Rick Remender
- Rajz: Wes Craig
- Oldalszám: 104
- Ár: a kiadó webshopjából 4795 forint
Nyolcadik kötetéhez ért Rick Remender és Wes Craig remek sorozata, az Orgyilkos osztály, mely az utolsó pár esetben egészen magasra tört, legalábbis nálam. Mert ugyan az orgyilkosnak tanuló kölykök kalandjai elsőre picit furának tűntek, idővel egyre érdekesebbé váltak a közöttük kialakuló viszonyok, majd sikerült nemcsak meglepetéseket okozni, de igazán menő és látványos, animációs változatért és videójátékos adaptációért kiáltó jeleneteket, helyzeteket prezentálni, amik mellett tátva maradt a szám. Innen gondolná az ember, hogy valami fergeteges következik, amitől kiugrik az olvasó szeme a helyéről, de meglepetés: az ív ezúttal kicsit vízszintesbe áll, még nem közeledik katarzis, és inkább a volt diákok visszatérése kerül a középpontba.
Merthogy Marcus egy kemény trip után úgy dönt, hogy csapatával visszatér a suliba, ami természetesen számos veszélyt hordoz magában, de mivel a fiatalok sok akadályt vettek kimondottan ügyesen, egyelőre biztonságban érezhetik magukat. Persze nem Shabnam és galerije mellett, hiszen a velejéig romlott banda ismét a visszatérők vérére szomjazik. Eközben Saya is igyekszik hazatérni, már ha az akadémia nevezhető otthonnak, noha eredeti hazájához és az ott kialakuló helyzethez képest talán mindenhol jobb, a szökésben pedig váratlan segítsége is akad. Így lassan minden és mindenki egy helyre terelődik, avagy a közeljövőben már csak kifut valahova a történet, bár az az eredeti megjelenéseket nézve ez még biztosan beletelik néhány kötetbe.
Maga a stílus továbbra is jó, vannak erős pillanatok, és bár kevés szereplő akad a szériában, akit tudunk kedvelni, az elmúlt kötetek segítségével többen is közelebb kerülhettek az olvasókhoz. Marcus kis belső utazása elég elvont, de érdekes, többféle vizuális stílussal és helyzettel, a lassan kibontakozó visszatérési szálak pedig azért valamilyen formában feldobják az előző számok totális őrületét és mészárlását. Nem mondom, hogy csalódtam, mert messze nem, de az ezt megelőző utazást azért jobban élveztem, most pedig leginkább arra vagyok kíváncsi, hogy hogyan alakul tovább a szereplők sorsa és viszonyuk. A Nincs visszaút extraként csak borítókat tartalmaz, viszont a vizuális stílus szokás szerint remek, így azzal nincs semmi gond, élvezet átolvasni a kötetet.
Hamarosan pedig érkezik Deadpool és Kábel, ahogy az X-Menis már a kanyarban van (legalábbis felém, hiszen megjelent), de a Fumax jó szokásához híven tartogatott még néhány meglepetést a tarsolyában, és a következő hónapban olyan nagyágyúkkal találkozhatunk, mint A Megtorló, a Locke & Key, vagy az A Birodalmak Háborúja. Várjuk szeretettel.
