Az SK Hynix legkorábban 2018 első felében látja esélyesnek a Graphics Double Data Rate 6 (GDDR6) szabványnak megfelelő memóriák feltűnését asztali számítógépek videokártyáiban. A jelenleg sztenderdnek számító GDDR5 memóriákhoz képest kétszer akkora adatátviteli képességgel és kisebb fogyasztással kecsegtet a technológia a gyártó szerint, már csak a JEDEC ratifikálására várnak.
Bár a hivatalos elismerés még várat magára, az SK Hynix nem volt rest adatokkal is előrukkolni: az elméleti maximális adatátvitel 16GB/s lábanként, ami 386 bites memóriabuszokkal szerelve 768 GB/s csúcsot jelent. Összehasonlításképpen ezen a téren az nVidia 1200 dolláros szörnyetege, a Titan Xp 547.7 GB/s-al a jelenlegi leggyorsabb (igen, az Gigabájt másodpercenként), a GDDR memóriák terén. Előhúzhatnánk a HBM-et, de be kell látni, hogy akármilyen jó kártya is az R9 Fury, maga a szabvány nem úgy tűnik, hogy egyhamar forradalmasítja a piacot. A gyártási költségei még mindig az egekben, és az elmúlt két évben ez nem sokat változott.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy egyelőre nem tudni, hogy a DDR3 szabványra alapul-e az új memória, akár a GDDR5 és a jelenleg csak az nVidia csúcskártyáiban (GTX 1080, 1080Ti és Titan X, valamint Xp) helyt kapó GDDR5X, de nem is ez a lényeg, hanem sokkal inkább az, hogy miben is mutatkozik be elsőként a GDDR6. Hogyha az AMD Vega valóban HBM2 modulokat használ majd (99.9%), akkor erre tökéletes válasz lehet, már amennyiben a gyártástechnológia addigra megfelelő hozamot produkál, és olcsóbban, nagyobb mennyiségben lehet előállítani a GDDR6 modulokat, mint a HBM2-t. De akár a pleykált Playstation 5-ben is jól jöhet majd...
Zárszóként egy személyes vélemény engedtessék még meg. Véleményem szerint az AMD nélkül ez nem, vagy nem így következett volna be - már az idei év második fele érdekesnek ígérkezik, az Intel teljesen felrúgta a bejáratott fejlesztési menetét a Ryzen miatt és még az idén két új CPU bemutatkozását várjuk, ha hiszünk a pletykáknak. Az nVidia pedig már most, jó előre tromfolni akarja a Titan Xp-vel az AMD Vegát, ami még meg sem jelent - erre utal még az is, hogy a saját HBM "másolatukat" a HMC-t kukázták, és jelenlegi állás szerint GDDR6-ra váltanak a jövőre esedékes Volta kártyáikon, vélhetően a szabvány várhatóan költséghatékonyabb mutatói miatt.
Nem elég az, hogy ott vannak a képkocka kirajzolásához szükséges adatok a VRAM-ban, ezeket számításkor el is kell juttatni a videokártya processzoraihoz (CPU-RAM között is ugyanez megy). Tegyük fel, hogy 6 Gb adat kell egy képkocka kirajzolásához (textúrák, fizikai adatok, modellek stb). Ez azt jelenti, hogy ezt a 6 Gb adatot másodpercenként 60x kell eljuttatnod a processzormagokhoz (60 fps a cél). Itt számít a VRAM sebessége, 6x60 = 360 Gb/sec sávszélességre van szükséged. És mindez csak az adatok mozgatása volt, még semmit sem számoltunk velük.
Nyilván ez a példa most rettenetesen le van egyszerűsítve és kicsit el is van túlozva, de kb ez a lényeg. És ugyebár nem ez az egyetlen feladat ami egy képkocka előállításához szükséges, ez csak a számítás előkészítése volt.
Mikor a számítás során a processzormagok eljutnak egy olyan utasításhoz aminek szüksége van valami adatra a VRAM-ból (pl.: egy textúra egy pixelére) akkor meg kell állniuk a számítással és be kell várniuk míg az adatot megkapják. A mai processzormagok annyira gyorsak, hogy ilyen helyzetben inkább áttérnek valami más feladatra és majd visszatérnek, ha már megérkezett a szükséges adat.
Ezek ilyen 100-200 órajeles várakozási időt jelentenek amik rettenetesen kevésnek hangzanak (nem is tudom milyen mértékegységben kell ezekkel foglalkozni, de nano vagy micro szekundum körüli lehet), viszont ne felejtsük el, hogy ezek az időpazarlások másodpercenként 60x történnek 2000+ processzormagon, és rengeteg várakoztató utasításon. És ez már igen is számít.
Amúgy technikailag egy játéknál mennyit számít a videómemória sebessége? Nyílván gondolom a több mindig jobb, de ha egy játék tegyük 50 GB, akkor ott mibe tud érvényesülni , hogy mondjuk a kártya 500 helyett 1000 GB/s-en pörög? Ez látható, mérhető különbség mondjuk fps-ben? Ennek a működéséről szívesen meg tudnék többet is.
Nem elég az, hogy ott vannak a képkocka kirajzolásához szükséges adatok a VRAM-ban, ezeket számításkor el is kell juttatni a videokártya processzoraihoz (CPU-RAM között is ugyanez megy). Tegyük fel, hogy 6 Gb adat kell egy képkocka kirajzolásához (textúrák, fizikai adatok, modellek stb). Ez azt jelenti, hogy ezt a 6 Gb adatot másodpercenként 60x kell eljuttatnod a processzormagokhoz (60 fps a cél). Itt számít a VRAM sebessége, 6x60 = 360 Gb/sec sávszélességre van szükséged. És mindez csak az adatok mozgatása volt, még semmit sem számoltunk velük.
Nyilván ez a példa most rettenetesen le van egyszerűsítve és kicsit el is van túlozva, de kb ez a lényeg. És ugyebár nem ez az egyetlen feladat ami egy képkocka előállításához szükséges, ez csak a számítás előkészítése volt.
Mikor a számítás során a processzormagok eljutnak egy olyan utasításhoz aminek szüksége van valami adatra a VRAM-ból (pl.: egy textúra egy pixelére) akkor meg kell állniuk a számítással és be kell várniuk míg az adatot megkapják. A mai processzormagok annyira gyorsak, hogy ilyen helyzetben inkább áttérnek valami más feladatra és majd visszatérnek, ha már megérkezett a szükséges adat.
Ezek ilyen 100-200 órajeles várakozási időt jelentenek amik rettenetesen kevésnek hangzanak (nem is tudom milyen mértékegységben kell ezekkel foglalkozni, de nano vagy micro szekundum körüli lehet), viszont ne felejtsük el, hogy ezek az időpazarlások másodpercenként 60x történnek 2000+ processzormagon, és rengeteg várakoztató utasításon. És ez már igen is számít.
Amúgy technikailag egy játéknál mennyit számít a videómemória sebessége? Nyílván gondolom a több mindig jobb, de ha egy játék tegyük 50 GB, akkor ott mibe tud érvényesülni , hogy mondjuk a kártya 500 helyett 1000 GB/s-en pörög? Ez látható, mérhető különbség mondjuk fps-ben? Ennek a működéséről szívesen meg tudnék többet is.