Nem hiszem, hogy a PC Guru átlagolvasója játszott volna a Wasteland című játékkal, hiszen ez a máig kultklasszikusnak tekintett alkotás 1988-ban jelent meg, a játékipar őskorában. Készítője az Interplay volt, kiadója pedig az Electronic Arts, ám a nagy siker ellenére az EA meglehetősen mostohán kezelte a dolgot. Ugyan készítettek egy „kvázi-folytatást” Fountain of Youth címmel, ám ennek készítésében nem vett részt a Wasteland alkotógárdája, így nem is ért az alapjáték nyomába. Az Interplay emiatt felmondta a kiadói szerződést, és nekiállt egy saját főzésű második rész hegesztésének, ám miután a névhasználati jog az EA-nél maradt, ezt a játékot, némileg átalakított univerzummal és szabályrendszerrel Fallout néven dobták piacra – a többi pedig már játéktörténelem...
A Wasteland tehát egy posztapokaliptikus világban játszódó, csapatalapú szerepjáték volt, melyben egy kezdetben öt-, később maximum hét fős Desert Ranger csapatot irányítunk az USA kontra Szovjetunió párharcból vesztesen kikerült, atomcsapás sújtotta senkiföldjén, a 21. század közepén. A játék a klasszikus, táblás RPG-k szabályait követte, azaz az interakcióékért tapasztalati pontokat kaptunk, bizonyos értéket elérve szintet léptünk, ekkor a különféle attribútumokra épülő képzettségeket fejleszthettük, ezek függvényében aztán többféle lehetőségünk is volt egy-egy probléma megoldására. A Wasteland sok mindenben úttörőnek számít: egyrészt „ő” volt az első perzisztens világú játék, azaz minden változás, ami a tevékenységünk nyomán bekövetkezett, megmaradt, másrészt szintén az elsők között volt, amelyben az általunk terelgetett csapat tagjai önálló akarattal bírtak, döntéseinktől függően akár faképnél is hagyhattak minket, vagy épp magánakcióba kezdtek, de persze mi magunk is lecserélhettük őket. És volt még egy érdekessége: bizonyos helyeken a sztori adott részét a kézikönyvből kellett elolvasni, ami az akkori hardverek ismeretében érthető, de ez egyben afféle másolásvédelemként is funkcionált.
A játék jogait 2003-ban Brian Fargo, az Interplay egykori alapítója, a Wasteland egyik tervezője megvásárolta az Electronic Artstól, így a folytatásnak elvileg nem volt akadálya, ám Fargo új csapata, az InXile, nem jutott el a megvalósításig, aminek több oka is volt, az egyik nyilvánvalóan az, hogy a kiadók nem igazán hittek abban, hogy a klasszikus játékmenetre lenne vevő korunkban – jó példa erre a Fallout 3, amely ugye erős szerepjáték-rendszerű FPS-sé avanzsált, avagy a hardcore rajongók szerint degradálódott... És itt jön képbe a Kickstarter: ki lehet hagyni a gyáva, a mainstreamtől elrugaszkodni nem merő kiadókat, és közvetlenül meg lehet szólítani a játékosokat: kell-e nektek ez a cucc, vagy nem? Ha igen, támogassátok, mi pedig elkészítjük... Minderről egyébként bővebben is szó esik az alábbi, jópofa videóban is:
A Wasteland 2 projektoldala tehát él a Kickstarteren, az előirányzott cél 900 ezer dollár. Az álomhatár egymillió lenne, de Fargo felajánlott százezret, ha összejön a célkitűzés, viszont másfél millióból már egész komoly cuccot tudnának összedobni a srácok, akik között egyébként ott vannak a játék egykori alkotói is. A feltételek nagyjából a szokásosak, tehát akár már 1 dollárral is lehet segíteni a srácokat. A jutalmak 15 dollártól járnak; ennyiért már megkapjuk majd a letölthető, DRM-mentes PC-verziót, csapatunk pedig egy ütős (de a játékmenet egyensúlyát nem befolyásoló) képességgel kezd. 30 dollárért ezen felül kapunk egy művészeti albumot és a zenei anyagot digitális formában, 50-ért dobozos verzió jár szövettérképpel, klasszikus kinézetű kézikönyvvel, az előbbi digitális anyagokkal, és egy epizodikus formában kiadásra kerülő, a Wasteland 2 világában játszódó regény első részével. 75 dollárért ezek mellé jár a regény második része, plusz részvételi jog a steames bétában, 100 dollárért a gyűjtői verzió, benne a normál kiadás cuccai mellett egy miniatúra és jelvény, plusz a stáblistában egy „külön köszönet”, 150-ért emellé egy sorszámozott érme és poszter, 250-ért a team által aláírt gyűjtői, egy igazi, fém 1. szintű Desert Ranger becsületrend és két példány a digitális verzióból. A nagy falatok a végére maradtak: 500 dollárért a 250-es cuccai, egy 2. szintű kitüntetés, plusz egy komplett túlélőkészlet, zsákban. Aki 1000 dollárt ki tud csengetni, az szintén megkapja a fenti pakkot (3. szintű jelvénnyel), emellé általa választhatóan egy NPC, fegyver vagy helyszín az ő nevét fogja viselni a játékban, plusz kap 5 digitális kópiát is. A 2500 dolláros ajánlat bónusza egy aláírt és sorszámozott „felrobbant véres hurka” szobor, 4. szintű érem és 10 kópia. 5000 dodóért az 5.szintű jelvény és egy bekeretezett eredeti koncepciórajz mellé élethű szobor készül az adományozóról a játék világában, és 30 példányt kap a digitális verzióból. Végezetül 10 ezer amerikai valutáért 6.szintű medál, oltár (!) a senkiföldjén, no meg egy privát parti Kaliforniában, a fejlesztők társaságában...
Egy szó mint száz: aki szeretne egy olyan klasszikus, felülnézetes, komoly, szerteágazó történettel, sötét hangulattal és körökre osztott csatákkal megáldott szerepjátékot, mely leginkább a Fallout első két részére hajaz, melyben komoly szerepe van taktikai érzékünknek, igazi súlya döntéseinknek, az nyissa ki a pénztárcáját, és anyagi lehetőségeihez mérten támogassa a projektet (hangsúlyozom: egy dollár a minimumösszeg, ami szerintem nem nagy érvágás). Jelzem, a cél kétharmada két nap alatt összejött már, az adakozás túllépte a 600 ezres összeget, és még 33 nap hátravan a záró határidőből, ami április 17-e, így az már szerintem biztosan kijelenthető, hogy úgy másfél év múlva megjelenik a legendás Wasteland második része...
A Wasteland tehát egy posztapokaliptikus világban játszódó, csapatalapú szerepjáték volt, melyben egy kezdetben öt-, később maximum hét fős Desert Ranger csapatot irányítunk az USA kontra Szovjetunió párharcból vesztesen kikerült, atomcsapás sújtotta senkiföldjén, a 21. század közepén. A játék a klasszikus, táblás RPG-k szabályait követte, azaz az interakcióékért tapasztalati pontokat kaptunk, bizonyos értéket elérve szintet léptünk, ekkor a különféle attribútumokra épülő képzettségeket fejleszthettük, ezek függvényében aztán többféle lehetőségünk is volt egy-egy probléma megoldására. A Wasteland sok mindenben úttörőnek számít: egyrészt „ő” volt az első perzisztens világú játék, azaz minden változás, ami a tevékenységünk nyomán bekövetkezett, megmaradt, másrészt szintén az elsők között volt, amelyben az általunk terelgetett csapat tagjai önálló akarattal bírtak, döntéseinktől függően akár faképnél is hagyhattak minket, vagy épp magánakcióba kezdtek, de persze mi magunk is lecserélhettük őket. És volt még egy érdekessége: bizonyos helyeken a sztori adott részét a kézikönyvből kellett elolvasni, ami az akkori hardverek ismeretében érthető, de ez egyben afféle másolásvédelemként is funkcionált.
A játék jogait 2003-ban Brian Fargo, az Interplay egykori alapítója, a Wasteland egyik tervezője megvásárolta az Electronic Artstól, így a folytatásnak elvileg nem volt akadálya, ám Fargo új csapata, az InXile, nem jutott el a megvalósításig, aminek több oka is volt, az egyik nyilvánvalóan az, hogy a kiadók nem igazán hittek abban, hogy a klasszikus játékmenetre lenne vevő korunkban – jó példa erre a Fallout 3, amely ugye erős szerepjáték-rendszerű FPS-sé avanzsált, avagy a hardcore rajongók szerint degradálódott... És itt jön képbe a Kickstarter: ki lehet hagyni a gyáva, a mainstreamtől elrugaszkodni nem merő kiadókat, és közvetlenül meg lehet szólítani a játékosokat: kell-e nektek ez a cucc, vagy nem? Ha igen, támogassátok, mi pedig elkészítjük... Minderről egyébként bővebben is szó esik az alábbi, jópofa videóban is:
A Wasteland 2 projektoldala tehát él a Kickstarteren, az előirányzott cél 900 ezer dollár. Az álomhatár egymillió lenne, de Fargo felajánlott százezret, ha összejön a célkitűzés, viszont másfél millióból már egész komoly cuccot tudnának összedobni a srácok, akik között egyébként ott vannak a játék egykori alkotói is. A feltételek nagyjából a szokásosak, tehát akár már 1 dollárral is lehet segíteni a srácokat. A jutalmak 15 dollártól járnak; ennyiért már megkapjuk majd a letölthető, DRM-mentes PC-verziót, csapatunk pedig egy ütős (de a játékmenet egyensúlyát nem befolyásoló) képességgel kezd. 30 dollárért ezen felül kapunk egy művészeti albumot és a zenei anyagot digitális formában, 50-ért dobozos verzió jár szövettérképpel, klasszikus kinézetű kézikönyvvel, az előbbi digitális anyagokkal, és egy epizodikus formában kiadásra kerülő, a Wasteland 2 világában játszódó regény első részével. 75 dollárért ezek mellé jár a regény második része, plusz részvételi jog a steames bétában, 100 dollárért a gyűjtői verzió, benne a normál kiadás cuccai mellett egy miniatúra és jelvény, plusz a stáblistában egy „külön köszönet”, 150-ért emellé egy sorszámozott érme és poszter, 250-ért a team által aláírt gyűjtői, egy igazi, fém 1. szintű Desert Ranger becsületrend és két példány a digitális verzióból. A nagy falatok a végére maradtak: 500 dollárért a 250-es cuccai, egy 2. szintű kitüntetés, plusz egy komplett túlélőkészlet, zsákban. Aki 1000 dollárt ki tud csengetni, az szintén megkapja a fenti pakkot (3. szintű jelvénnyel), emellé általa választhatóan egy NPC, fegyver vagy helyszín az ő nevét fogja viselni a játékban, plusz kap 5 digitális kópiát is. A 2500 dolláros ajánlat bónusza egy aláírt és sorszámozott „felrobbant véres hurka” szobor, 4. szintű érem és 10 kópia. 5000 dodóért az 5.szintű jelvény és egy bekeretezett eredeti koncepciórajz mellé élethű szobor készül az adományozóról a játék világában, és 30 példányt kap a digitális verzióból. Végezetül 10 ezer amerikai valutáért 6.szintű medál, oltár (!) a senkiföldjén, no meg egy privát parti Kaliforniában, a fejlesztők társaságában...
Egy szó mint száz: aki szeretne egy olyan klasszikus, felülnézetes, komoly, szerteágazó történettel, sötét hangulattal és körökre osztott csatákkal megáldott szerepjátékot, mely leginkább a Fallout első két részére hajaz, melyben komoly szerepe van taktikai érzékünknek, igazi súlya döntéseinknek, az nyissa ki a pénztárcáját, és anyagi lehetőségeihez mérten támogassa a projektet (hangsúlyozom: egy dollár a minimumösszeg, ami szerintem nem nagy érvágás). Jelzem, a cél kétharmada két nap alatt összejött már, az adakozás túllépte a 600 ezres összeget, és még 33 nap hátravan a záró határidőből, ami április 17-e, így az már szerintem biztosan kijelenthető, hogy úgy másfél év múlva megjelenik a legendás Wasteland második része...
Akkor mi is a szcientológia?
És milyen jó már, hogy mi is beleszólhatunk a játék fejlesztésébe.
@scottish: Neked annyit, hogy itt senkit nem zavart a véleményed, szíved joga, hogy fenntartásaid legyenek a projekttel szemben. Mindenki elolvasta amit írtál, amin mindenki meglepődött, hogy elkezdted a Kickstartert a szcientlógiához hasonlítani, miközben a kettő között az égvilágon semmi, de tényleg semmi hasonlóság nincs. Ne csodálkozz, ha egy ilyen a valóságot messziről kerülő kijelentésre a többi kommentelő elkezd reagálni...
Ezen kívül nem értem, miért zavar téged, ha más elb**sza a pénzét: ha szerinted hülyeség, oké, nem kell finanszírozni. De keresztesháborút viselni mások pénztárcájáért nevetséges, főleg úgy, hogy látszólag senki sem érti, miről beszélsz.
A minőségi, mennyiségi kifogásod pedig jelen esetben nem jó példa. Mivel konkrétan játékokról beszélünk, ezért minőségi kifogásod max akkor lehet, ha a dobozban törött dvd-t találsz, vagy ne adj isten nem azt a játékot találod benne, amit megvettél (velem előfordult kb 8-10 éve). Ilyenkor jogos a kifogás. De ha nem tetszik az adott program, akkor hiába mész vitatkozni az eladóval kiröhögnek és elküldenek a csicsókába.
De látom azt nem érted, hogy (bár már ez lehetetlen) ha nem jön össze a kívánt pénzösszeg, akkor el sem kezdik a fejlesztést és (tudtommal) vissza utalják mindenkinek a pénzét. Ha meg összejön és elkészítik a játékot, akkor ugyanott vagyunk, mint a dobozos játékok esetén. De hozok még egy példát a konvencionális forgalmazásból: előrendelhető CE-k. Szerintem te is tudod miről beszélek. Vannak emberek, akik kedvenc sorozatuk közelgő folytatását már előre megveszik egy extra kiadás formájában. Nem tudják milyen lesz a program, de bíznak annyira a fejlesztőiben, illetve az előző részek által nyújtott élmény megismétlődésében, hogy kicsengetik érte előre a pénzt. Mivel ők sem teszt alapján veszik a játékot, hanem megelőlegezik a bizalmat, ezért kvázi ugyanaz a két dolog.
És visszatérve: ha lenyúlnák a zsét, mint említettem, indulhat ellenük a büntetőjogi eljárás. De szerintem te sem gondolod komolyan, hogy mindezt ezért csinálják. Hiszen susulyka nagy égés lenne és 99%, hogy nem úsznák meg anélkül, hogy elkapnák őket. Tehát marad az, amit korábban mondtam: fizetsz 15-10000$ értékig valamit, amiért kapsz majd egy (vagy több) játékot (és/vagy extra akármit), csak várnod kell. De közben járjon a fejedben az a tudat, hogy az a 15 dolcsit amit a játékért adtál teljes egészében a készítőkhöz megy, minden centjével magához a játékhoz járultál hozzá. Remélem így már érthető. Ha így sem, akkor sajnos felesleges folytatni ezt a beszélgetést.
A videot végignéztem, és megértettem Fargo szándékát, hogy ki lehet hagyni egy csomó pénznyelőt a játék forgalmazásából, dícsérendő ötlet, nem ez lenne az első, vannak együttesek, akik saját maguk értékesítik a CD-jüket, kihagyva a nagy mogulokat. És valóban költséghatékony. De.
Ott is elkészült terméket forgalmaznak közvetlenül a készítők. Én ezt véleményezem.
Ki lehet akkor is hagyni a forgalmazót/reklámozót, és azokat az embereket, akik nagy pénzeket kockáztatnak az esetleges bukást. Ha jól emlékszem szépreményű Black Isle cég sincs már, pedig milyen jó játék a Fallout. Ebből is látszik, hogy valamit elkészíteni és forgalmazni nem egyszerű.
A Mass Effektről nem tudok nyilatkozni, Nem vettem meg egyik részét sem. De ott tudtam dönteni, megjelent, elolvastam a kritikákat, megnéztem a demo-t, kipróbáltam, vágül döntöttem, hogy nem veszem meg. Valóban nem kaptam volna vissza a pénzem, ez nem titok, de látatlanban nem is fizettem érte.
Szurkolok Frgonak, hogy valóban sikerüljön ennyiért megcsinálni a játékot, és kiadnia úgy, hogy kikerül minden pénznyelőt. Ha így lesz és a játék még jó is, tuti megveszem. Deal with it.
Mint, ahogy a többiek is mondták annyit raksz bele amennyit akarsz. Ha csak ki akarod próbálni milyen érzés támogatni, beleraksz 1 dollárt. Ha úgy érzed, hogy ebből játék is lesz és te azt ki akarod próbálni beleraksz 15-öt. A többi lehetőség meg már tényleg egyéni ízlés és pénztárca kérdése.
De nézzük mi történne, ha mindez nem jönne össze és igazából Brian Fargo belőlünk akar meggazdagodni a haverjaival együtt. Tegyük fel lenyúlja az összejött pénzt és nem csinál játékot. Egyrészt ekkor egy életre leírná magát, másrészt bűnözővé vállna és jogi eljárást indítanának ellene. Ennek folyományaként valahogy biztos kártérítést fizetnének az embereknek. A pénzed, tehát valószínűleg nem úszna el teljesen. Akik meg több száz vagy ezer dollárt fizettek be, hát arról nem tudok nyilatkozni, ennyire gazdag nem vagyok. De szerintem felesleges is ezt nézni, hogy ki mennyit fizetett be és bukhat be, az az ő dolguk. Nem hinném, hogy egy átlag magyar olvasó az 50$-os pakknál nagyobbra adna pénzt. Tehát ezek voltak a negatívumok.
Jöjjenek a fő okok ami miatt ez az egész jó lehet. Egyrészt kikerülik a kiadókat, így nincsenek kompromisszumok a játék tervezése során, nem kell a mainstream-hez igazodni (gondolom a videót végig sem nézted, hisz ezt is elmondja benne). Másmilyen módon nem készülhet el a Wasteland 2, mert az előbbi okok miatt, a kiadók nem kíváncsiak rá, nem finanszírozzák. Vannak öregebb gamer-ek, akik ennek a játéknak az elődjén nőttek fel, nekik ez igen jól esik, hogy egy régebbi kedvencüknek elkészülhet a folytatása. Nézd ez az egész egy szűk rétegnek szól, nem milliós eladásokat céloznak ezzel. Továbbá senki nem mondta azt, hogy ha kész lesz a játék azt nem lehet utólag is megvásárolni...
De, hogy hozzak egy ellenpéldát. Nézzük a Mass Effect 3 esetét. Több millióan megvették 10-15k Ft közötti összegért konzolokra vagy PC-re. Borzasztó sokan csalódtak benne, mert szar lett a vége, vagy rövid volt, vagy akármi. Neten rákereshetsz a rajongók legnagyobb gondjaira. Ez vajon mennyiben más, hm? A termék elkészülte után fizetted a pénzt, sőt lehet, hogy még kritikát is olvastál róla. Mégis megvetted, mert bíztál a fejlesztőben és elképzelhető, hogy csalódtál. Akkor meg ugyanott vagyunk, mint a Kickstarteres finanszírozási forma esetén. Sőt mondok egy titkot. A mai világban igen ritkák azok az esetek, amikor vissza adják neked a pénzt, azért mert nem tetszett az, amiért fizettél. Deal with it.
Úgy látom nem egyedül vagyok nem helyi hülye itt.
Amit viszont nem értek, hogy az illetők miért nem olvassák el végig azt amit én írtam. Örülök, hogy Fargo új játékot akar készíteni, de egy kereskedelmi terméket úgy venni, hogy nem tudod mit kapsz a pénzedért, pláne úgy, hogy még azt sem tudod egyáltalán kapsz e valamit, mivel még neki sem kezdtek (ha elolvasod, annyit ír, akkor vágnak bele, ha összejön a 9000.000 dollár, azt sehol sem írja, hogy ennyiért be is fejezi) az erősen véleményes.
Szóval olvasd végig a cikket, mert neked az könnyű és láthatod, hogy semmi olyat nem adnak, ami nem a játékhoz kapcsolódik, ha lesz egyáltalán játék!
Szakadjunk el a szcientológiáról. Számomra erősen véleményes, hogy a semmiért kérnek pénzt.
Nekem az tetszik, hogy az embr végtelenségig bízik abban, amiben akar, mert ugye az utóbbi idők cikkjeinek nagy része - főként amiket itt olvashatok a gugu honlapján - nem arról szól, hogy valami késik, törlődik, meg sem jelenik.
Ha valóban megjelenik a Wasteland 2 és ]{redenc készít róla egy kritikát, és azt mondja, gyerekek, ez az utolsó dollárig megéri a pénzét, akkor majd kialakítom a saját véleményem, hogy megvegyem-e. Ha meg annyira tetszik, mint pl a Fallout 3, vagy az Assassin's Creed II, akkor majd támogatom őket annyira, hog megveszem a gyűjtői kiadást.
Nem helyi hülyék, előre a vég nélküli bizalom útján!
1. Minek kevered bele a szcientológia baromságait ebbe, amikor csak egy elborult elme fedezhet fel összefüggéseket e játék finanszírozása és a szcientológia között.
2. Azt mondod, hogy 10 ezer dollárért láthatod az oltárod egy tök szar játékban? Hát kezdjük ott, hogy honnan veszed, hogy szar lesz? Valószínűleg jól fog sikerülni. Másrészt egy csomó mindent kapsz a 10 ezer dollárért, nem csak egy szobrot, csak el kellene olvasni a szöveget, ami gondolom nehéz. Harmadrészt a 10 ezer dollárt általában milliomosok dobják be, akiknek ez nem tétel, viszont szívesen támogatnak egy ilyen projektet. Egy kis konkrétum, ha jól tudom CliffyB az Epictől, a Razor cég egy fejese meg még valaki fizetett eddig 10 ezret, és gondolom nem azért, hogy kapjanak egy oltárt a játékban.
A véleményszabadságban az a jó, hogy mindenkinek lehet sajátja. És sehol sem kötelező támogatni, sem itt sem az ominózus egyháznál, csak nekem ez a megoldás arra hajaz, hogy ez valaki szerint hülyeség, az már az ő véleménye. Tiszteletben tartom.
Felejtsük el.