Azt hiszem, az eredeti Battlestations: Midwayt nem kell túl sok embernek bemutatni. A játékra már nem sokkal a Battlefield 1942 után csurgott a nyálunk ("nohát, pont úgy fest, mint az EA programja, csak ez taktikai!"), végül pedig sok-sok csűrés-csavarás után a magyar srácok tavalyelőtt februárban letették a szoftvert az asztalra — mi meg a hajunkat a helyén hagytuk, hiszen szép volt, jó volt, de semmi olyasmi, amely miatt még ma is elővennénk. A folytatás körül volt pár kavarós momentum, de végre ki lehet próbálni a Pacificet, amely ugyan két évig készült, de...
...nos, maradjunk annyiban, hogy ha nem látszana a grafikai ráncfelvarrás (ami annyira azért nem látszik...), ha nem lennének az új egységek és nem kapna el a játék sokunk által az előző részből nagyon is hiányolt hangulata, ez akár kiegészítőlemez is lehetne — több mint két éves fejlesztési idő ide vagy oda. A minőség mindenesetre kellemes, a külcsín csemege a szemnek, és ha te is azok közé tartozol, akik egyszerűen kimaradtak az előző részből, most bepótolhatod; a program nem rosszabb, mint az előd volt, ez pedig már-már dicséretnek is beillik.
...nos, maradjunk annyiban, hogy ha nem látszana a grafikai ráncfelvarrás (ami annyira azért nem látszik...), ha nem lennének az új egységek és nem kapna el a játék sokunk által az előző részből nagyon is hiányolt hangulata, ez akár kiegészítőlemez is lehetne — több mint két éves fejlesztési idő ide vagy oda. A minőség mindenesetre kellemes, a külcsín csemege a szemnek, és ha te is azok közé tartozol, akik egyszerűen kimaradtak az előző részből, most bepótolhatod; a program nem rosszabb, mint az előd volt, ez pedig már-már dicséretnek is beillik.
