Isten óvjon a Kaptár-filmektől

Azért ez nem semmi: az első Resident Evil, magyar keresztségben A Kaptár (ezt a címet aztán az egész sorozatra megtartották, de engedelmetekkel, többé nem élnék vele a cikkben) idén már 15 éves film lesz. Az Utolsó fejezet pedig a hatodik epizód a sorban. Szerény véleményem szerint nagyjából 15 évvel ezelőtt kellett volna vége szakadnia, a még vállalható első résszel, de talán jövő héten már tényleg megkapjuk az időközben családi vállalkozássá nőtt sorozat lezárását. Merthogy az írói, produceri és több epizódnál rendezői feladatokat ellátó Paul W. S. Anderson elvette a főszereplő Alice-t játszó Milla Jovovichot.

Még mielőtt ízekre cincálnám a jóleső ekézés keretében a filmeket, szeretném azért tisztázni: az unalmas napokon elnézegethető alkotásoknak tartom őket. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az emlékek felelevenítése és a cikkre való felkészülés jegyében az elmúlt három napban mind az öt epizódot megnéztem, és nem bántam meg. (Életemben először angolul, ami okos húzás volt, mert sokkal élvezetesebb Alice rém bosszantó magyar hangja nélkül. Détár Enikő jó szinkronszínész, de ebben a sorozatban mintha felolvasóestet tartan, és egyáltalán nem illik Jovovich-hoz.) A jobb részeket a „korrekt iparos munkák”, a rosszabbakat meg az „egynek elment” kategóriába sorolom. Láttam már ezeknél sokkal rosszabb filmet is, még a videojáték-adaptációk palettáján is (Bloodrayne, Doom).

Ugyanakkor roppantul haragszom a filmsorozatra. Szeretem a Resident Evil-játékokat, a világukat, a karaktereit, így örülnék, ha az ehhez kötődő élőszereplős filmsorozat részei nem a fenti kategóriákba esnének, hanem azt mondhatnám rájuk, hogy jó filmek. De nem azok! És ami számomra még ennél is bosszantóbb: csak névlegesen van közük a Resident Evilhez.

Íme Nemezis! Eme kép alapján még akár jó Resident Evil-filmekre is számíthatnánk.

Nyomokban Resident Evilt tartalmaz

Kezdjük is hát azzal, ami a legjobban irritál a filmekben. Véleményem szerint egy adaptáció egyik legfontosabb eleme, hogy megelevenedjen az, amit adaptál. Ismerjem fel a világot, a szereplőket, halljam a világra jellemző kifejezéseket. Sokszor hallom például, hogy ha az Abrams-féle Star Trekekben kicserélnék a neveket, bármilyen random sci-fi lehetne. Nos, ez baromság, hiszen a filmek rengeteg olyat tartalmaznak, amit még át kéne formálni: egyenruhák, kifejezések, a jellegzetes hajóformák, stb. Nagyon sok mindent meg kéne ahhoz változtatni, hogy a 2009-es Star Trekből más sci-fi legyen. Ugyanezt nem mondhatom el a Resident Evilről. Az első film csupán négy laza szállal köthető hozzá a játékokhoz:

• Zombik
• T-vírus
• Umbrella
• Licker

A zombik nem igazán számítanak, mert nem a Resident Evil sajátja, az élőholtak ezer és egy más filmben, játékban és sorozatban feltűntek. A T-vírus név szoros kötődés, ez jó. Az Umbrella szintén, de azzal más gond van. A licker jó lenne, ha Anderson azzal a felkiáltással, hogy neki nem tetszik, nem változtatja meg az első adandó alkalommal a jellegzetes dizájnját egy jellegtelenre.

Szóval, van négy szál, amivel az első film kapaszkodik a játékokhoz, amiből egy nem egyedi szál, egyet maga Anderson változtat meg. Marad az Umbrella, aminél maximum a logót kell kicserélni, mert ezt leszámítva semmi jellegzetességet nem mutat fel, így ha átkereszteljük Nynfus Corporationre, azzal sem vesztünk. És sajnos a zombigyártó T-vírussal sem jobb a helyzet, hiszen csak nevében egyedi, maga a történetben elfoglalt helye nem az. Sok zombigyártó vírus volt már a zombifilmek sorában, úgyhogy ha Muto Virus 2000-nek hívjuk, máris elvágtuk a szálat anélkül, hogy átnevezésen kívül bármilyen komolyabb változtatást eszközölnünk kéne.

Hol vannak az ismert szereplők? Hol van az ismert környezet? Van egy kúria az erdő szélén, de a film öt percet tölt el ott. Miért kellett a film helyszínéül egy steril és jellegtelen földalatti labort választani? Tipikus B-horroros helyszín. Oké, a kúria sem jobb, de azt egyedivé lehetett volna tenni. Miért kellett egy szuperszámítógép főgonosznak, az ember nem elég? És miért volt szükségünk Alice-re? Mi a baj Jill-lel és Chrisszel? Miért kellettek Umbrella kommandósok, a STARS-szal mi volt a gond?

Jill Valentine nem csak a legdögösebb jelenség az egész filmsorozatban, de a legkarakterhűbb is.

Tételezzük fel, hogy újat akartak mutatni. Akkor viszont nem más horrorfilmek kliséit kellett volna prezentálni, mert az sok minden, csak nem új. Ráadásul a Resident Evil még csak nem is horrorfilm, de erről majd később.

Ugyan a sorozat terebélyesedésével egyre több elem kerül át a játékokból, az összkép nem lesz jobb. Az biztos, hogy Jill Valentine jól sikerült, sőt, az átemelt karakterek közül ő az egyetlen, aki megjelenésre teljesen olyan, mint a játékokban. És nem csak a ruha miatt, hanem mert Sienna Guillory kiköpött Jill. Az más kérdés, hogy semmi értelme annak, ahogy a sorozatba bevezették, de erről megint később.

Vegyük viszont Christ, Leont, Adát vagy Claire-t. Nagyon jó, hogy vannak ilyen nevű szereplők, akik nagyjából azt a ruhát viselik, mint a játékokban, de ez egyrészt néha nagy marhaság (a jég alá telepített kamcsatkai szuperbázisra minden ügynök vörös ruciban és tűsarkú cipőben szokott behatolni), másrészt, a karakterek csak a nevükben osztoznak az eredetivel.

Chris egy sokadik kommandós, akire véletlen rátalálnak. Claire nem a testvérét kereső, talpraesett lány, aki végül keresztes háborút indít az Umbrella, majd utódai ellen, hanem egy… Pfff… Nem is tudom, micsoda. Először egy női Mad Max, utána meg egy amnéziás háttérszereplő. Leon, Ada, Carlos és Barry meg a legjellegtelenebb, irtásra kijelölt szereplők. A játékbeli Ada szinte minden helyzetből ki tudta verekedni magát, a filmbelit simán elkapják az első adandó alkalommal, off-screen. Leon nem rendőr, nem ügynök, csak egy figura, aki valamiért ott van, nyomokban sem tartalmazza azt a nyugodt, poénos beszólásokat eregető fickót, akit a játékból ismerhetünk meg. Szóval ezek nem a játékok megelevenített karakterei, hanem random sablonbabák, akiket úgy öltöztettek fel, és ugyanazt a nevet kapták, mint az eredetiek, de őszintén szólva, ennél egy cosplayer is többre képes.

Két cosplayer egész jól sikerült Claire és Chris jelmezben. Ó... hogy ők valóban Claire és Chris? Bocsi...

És akkor az olyanokról még szót sem ejtettem, hogy a filmekben a S.T.A.R.S. egy alapok nélküli hatósági csapat noname alakokkal feltöltve, akiket Nemezis egy perc alatt lemészárol. S ha már megemlítettem Nemesist, hát gratulálok. A megállíthatatlan szörnyből sikerült egy Mortal Kombatban is debütálható verekedős szörnyet csinálni. Nevetséges! Nem tudom, kinek volt az az ötlete, hogy Nemesist leverhető figurává degradálja, aki ráadásul a megfelelő pillanatban a jó oldalra áll, de remélem, azóta csak kapanyelet foghat a kezében, tollat nem (sajnos ez nem igaz, mert Anderson még mindig a filmszakmában van).

Persze Raccoon City-ben sincs egy olyan helyszín sem, ami legalább véletlen emlékeztetne minket a játékokra, sőt, simán lehetne akár Toronto is. Ja, bocsi, hiszen az! Toronto játszotta a filmben Raccoont. Emellett már csak hab a tortán, hogy míg a játékokban sokáig az Umbrella volt a főgonosz, a filmekben technikailag a harmadik résztől a jókat erősítik, hiszen Wesker már abban elrendeli a gyógyír kutatását. Meh… Már várok egy Alien-filmet, amiben a Weyland-Yutani a xenomorfok kiirtására specializálódik és segít Ripley-nek.

Következetesség minek?

A következő rémes eleme a sorozatnak, az a következetesség abszolút hiánya. Anderson a forgatókönyvet szerintem egy legózó gyerek lelkesedésével rakja össze. Fog elemeket, aztán valami halvány elképzelés szerint összeilleszti azokat, lesz, ami lesz alapon.

Vegyük Jillt, ha már korábban említettem, hogy a belépője baromság. Bár az előző részben még csak meg sem említik, amikor az Apokalipszisben még csak a formás lábát láthatjuk, a rádióban már azt szajkózzák: „Jill Valentine előre megmondta.” Aztán hősnőnk tutajos szerkójában beviharzik a rendőrőrsre (ami távolról sem emlékeztet a Resident Evil 2 rendőrségére), lazán fejbe lövi az összes zomboidot, és közli: ezt amúgy így kell ám csinálni. Honnan a fityfenéből tudja? Mintha csak mindennapos lenne, hogy Raccoonban zombik korzóznak, ő pedig rutinból lövi őket le. He? Magyarázat persze zéró.

De ez még a kisebbik rossz. Merthogy Jill bár főszereplő az Apokalipszisben, legközelebb csak két résszel később, a Túlvilág végén láthatjuk, amikor meg már az Umbrella befolyása alatt van. Helló, itt van egy csöpp lyuk. De a szereplőket amúgy is hajlamos Anderson ad hoc bedobálni. Claire és Chris szó nélkül eltűnt a Megtorlásban, de Claire újra ott lesz az Utolsó fejezetben. Ellenben a Megtorlásból se Jill, se Leon, se Ada nem köszön vissza az eddigi infók alapján, miközben mind ott álltak a tetőn harcra készen. Arról nem is beszélve, hogy Weskert valami szuperbombával kinyírták a Túlvilág végén, aztán senki sem lepődik meg, hogy a Megtorlásban eleven, és mindenki neki dolgozik. Ezután szerintetek lesz arra magyarázat, hogy a Túlvilágban kockává aprított Dr. Isaacs miért él még az Utolsó fejezetben? Aha, szerintem is hiú remény…

De említhetném azt, hogy a harmadik részben szóban és vizuálisan is markánsan rögzítve lett: a T-vírus elsivatagosította a bolygót (ennek ellenére mindenkinek sokkal nagyobb problémát jelent a cigi és az üzemanyag, mint a víz hiánya…). Láthattunk a Földről űrbeli képet, amin egy foltnyi zöld sincs, minden barna. Erre a közvetlen folytatásban, ami mindössze másfél évvel játszódik később, Alice már zöldellő erdők fölött röpköd, és békés óceánpartokon csücsül.

Bár a Resident Evilben licker amint friss szövethez jutott, mutálódott, a következő filmben semmi változás nem állt be, miután kajáltak.

Meg az is poén, hogy bár a Teljes pusztulásban szépen lajstromba veszik, hogy a különböző Umbrella bázisok már a végüket járják, a Túlvilágra előkerül egy komplett hadsereg, a Megtorlásban meg arra is van erőforrás, hogy áll-városokat népesítsenek be újra és újra és újra. Az pedig csak hab a tortán, hogy míg a harmadik részben a T-vírus által teremtett zombik voltak a világ urai, a negyedik részben a zomboidokat magyarázat vagy átmenet nélkül leváltották a plaga parazita által teremtett mutánsok.

Ez fasza, de mit kezdjünk vele?

A következetlenségek tárházát gyarapítja, de érdemes külön fejezetben taglalni a „faszatényezőt”. Bocs, jobb szót ennél nem tudok rá, ami kifejezné azt az elsőre ütősnek tűnő, de amúgy hasznavehetetlen ötletekből álló halmazt, amitől tobzódik ez a filmsorozat, sőt, a Túlvilág tulajdonképpen ilyen elemekből épül fel.

Faszatényezőnek nevezem azt, amikor bekerül egy nagy csavarnak szánt király ötlet a történetbe, csak éppen a készítők nem gondolják végig, hogy ezzel mit lehet kezdeni. Egyáltalán lehet-e valamit kezdeni. Mivel vagy nincs ötletük az ötlet kibontására, vagy akkora hülyeség, hogy nem is lehet kibontani, a problémát szinte azonnal megszűntetik (nem megoldják!).

A Resident Evil filmek szinte végig így zárulnak és nyitnak. Egy dögös, ütős jelenettel ér véget az aktuális epizód, aminek következményeit a következő film már az elején eltörli. Még az első két filmnél ezt jól megoldották. De aztán az Apokalipszis végén Alice telekinetikus képességeket kapott, amit a Teljes pusztulásban alig használt, a Túlvilágban meg megfosztották tőle. Apropó, a negyedik rész végén már a saját kis klón háborúját szervezi, mire a Megtorlás első öt percében az összes klónt kinyírják.

Mindez miért? Mert ezekkel az ötletekkel a készítők önmagukat szúrják tökön. Alice-t szuperhőssé teszik, de aztán rájönnek, hogy olyannak nincs szüksége fegyverre, vagy verekedésre, aki távolról képes bárkit megölni. És akinek van egy klón serege, annak szintén nincs másra szüksége. Ja, hogy ez még költséges is, amit a szerény büdzsé nem enged? Kérem, erre azért nem ártott volna gondolni a forgatókönyv megírásakor.

Alice, bemutatom Alice-t. Ne kedveld meg, a követlező film első öt percében meghal.

Nosza, vagy korlátozzuk a szuperhős-képességeket (fejfájást okoz, micsoda ötlet!), vagy szűntessük meg a problémát. Persze a T-vírus gyógyíthatatlan, de azért Alice-ből egyetlen injekcióval kiirtják. A klónokból vagy száz van, ám egyetlen bázis lerohanásakor azért az összes meghal – persze mi nagyjából tízet látunk kipurcanni, de oda se neki.

Felrobbantottuk Weskert egy olyan bombával, ami látszólag a tér-idő kontinuumban vág lyukat, de akkor ki lesz a főgonosz később? Hupsz, nosza, hozzuk vissza magyarázat nélkül. Már alig várom, hogyan oldják fel a Megtorlás végén látott „háborúban állunk a szörnyek seregével és mi vagyunk az utolsók” ötletet.

Horrornak szegény, akciónak kevés

Az utolsó tényező, amiért ekézhetem ezt a csodálatos produkciót, az az, hogy nagyjából a horrorfilmek megcsúfolásának tekinthető. Egyedül az félelmetes, hogy hat filmet ért meg. Semmi ijesztő nincs benne. A lekaratézható zombik nem azok. A kivilágított díszlet sem teremt félelmetes hangulatot. A még tényleg korrekt és vállalható első rész sem horror, a későbbiek meg pláne nem azok.

És akkor még tegyük hozzá, hogy zombifilmhez képest az első három Resident Evil-film baromira vérszegény. Én George A. Romero klasszikus alkotásain (Holtak napja, Holtak hajnala), a Gonosz halottak-trilógián, és a Hullajónát ismertem meg a zombifilmek zsánerét. Ezekben öt perc alatt több vér folyik el, végtag szakad le és bél fordul ki, mint amennyi az első három RE-filmben együtt véve.

Akciófilmnek meg azért gyatra, mert rossz filmet majmol. A Mátrixot. Nem az a baj, hogy akciófilmet csináltak a Resident Evilből. Az Aliens mintájára ez működhetett volna. És őszintén szólva, nekem az akcióorientáltabb RE-k jobban bejönnek, de még a túlélő-horrornak számító első részeket is végiglövöldöztem.

Az a baj, hogy a rendezők és írók egy, a műfajtól a lehető legtávolabb álló filmet másoltak le. A Mátrix kínálta kung fúzás, golyózáporok és lassítások nem szörnyfilmbe válóak! Ennek ellenére Nemezis verekedik. A Tyrantté alakul Isaacs (aki amúgy civilben virulógus volt), verekszik. A szuperzombikat leverik. Az Executionerrel szintén verekszenek. Már várom, hogy az Utolsó fejezetben esetleg megjelennek a regenerátorok, akikkel szintén összeverekszik Alice.

Általában mindenki így öltözik a zombiapokalipszis kellős közepén.

Ráadásul ezek a verekedős szekvenciák rém pocsékul lettek megkoreografálva. A nehéz jelmezben szinte nevetségesen nehézkesen mozognak a színészek, ez már eleve betesz a jelenetsornak, és röhejes, hogy a fürge (szuperképességekkel bíró) Alice képtelen kitérni egy járókeretes nagymama sebességére képes Nemesis elől. De persze a lövöldözős jelenetek sem jobbak. Kedvencem a Megtorlásban Jill, aki két géppisztollyal újra tárazás nélkül, a folyosó közepén ácsorogva, csípőjét ringatva osztja az áldást. Eleve röhejesen néz ki, de, hogy Leon, Barry vagy a negyedik részt rejtélyes módon túlélő Luther West hogyan nem tudta lelőni a csimbi lila szerkóban feszítő csajt, az rejtély. Ja, persze, hát mert később Alice-nek le kellett kung fuznia.

Könyörgöm, legyen az utolsó

No, azt hiszem, mindenhol belerúgtam a filmekbe, ahol beléjük lehetett. Most a pocsék rendezést, az olykor már fájdalmasan rettenetes színészi játékot, a fülbántó párbeszédeket, a sok esetben rossz zeneválasztást (horrorfilmbe hogyan lehet ilyen számokat tenni???) és a gyatra effekteket nem részletezném. Ezek már olyan tényezők, amiket kár felhánytorgatni, csak megnézel egy epizódot, és ezek egyből szemet szúrnak.

Szóval, sok baj van a Resident Evil filmekkel, amik tulajdonképpen csak névlegesen Resident Evilek. Ha ezt a világot hűen adaptáló filmet akarsz látni, akkor ajánlom figyelmedbe a Capcom által jegyzett Degenerationt és Damnationt (magyarul mindkettőnek „jól megválasztott” címe van: Bioterror és Kárhozat). Ezek nem csak illeszkednek a játékok történetébe, de valóban a Resident Evil környezetében játszódik, a sorozat szereplőivel. Ugyan ezek sem váltják meg a világot, meg nem élőszereplős mozik, de akkor is sokkal jobbak, mint az Anderson családi vállalkozás bármelyik darabja.

Amiből remélhetőleg már tényleg nem lesz több. Persze mérget erre ne vegyünk. Mert Anderson már a Teljes pusztulásra azt mondta, hogy az az utolsó. Meg a Túlvilágról is tett ilyen kijelentést. Az Utolsó fejezetet még követheti egy Prológus című epizód, ami után jöhet az Új fejezet, és így tovább. Elvégre Andersonnak és Jovovich-nak valamiből el kell tartania a családot.