Azt hiszem, hogy az egész szerkesztőség nevében mondhatom, hogy a PC Guru az a hely, ahol jó értelemben találkozik a munka és a szórakozás, valamint a hobbi és a hivatás. Az ember általában a hétvégékbe igyekszik belesűríteni mindazt, amire hétköznap nem jut ideje, köztük egy kis kikapcsolódást is, és mivel utóbbi sok esetben egyenlő a videójátékokkal, gyakran ezeken a napokon kerül elő egy régi kedvenc, egy kihagyott újdonság, vagy akár egy várva várt új megjelenés. Hétvégame rovatunkban, hétről hétre, néhány szerzőnk ad egy kis betekintést abba, hogy náluk éppen melyik cím és milyen okból került terítékre, de lássuk is, hogy mi jutott erre a hétre.
wilson
Rendkívül furcsa számomra eddig a PS5-generáció: a gép első hónapjaiban a launch játékokat leszámítva inkább a kimaradt, vagy félbehagyott PS4-es játékok emésztették fel a legtöbb játékidőt a platformon, így ezen hagyományt követve sikerült egészen a kezdetekig visszanyúlni. Tavaly februárban adtam egy harmadik esélyt a Killzone: Shadow Fallnak, és sikerült is a végére érni, idén februárban pedig egy másik, a launch-ablak környékén megjelent játékra, az inFAMOUS: Second Sonra esett a választás.
A PS3 generációban nagyon szerettem a sorozatot, de sajnos a Second Sonról kétszer is lepattantam, legutóbb 2018-ban, most hirtelen felindulásból viszont úgy döntöttem, megadom neki a szokásos harmadik esélyt. Bejött, és bár teljesen nem vett le a lábamról, egészen döbbenetes, hogy egy nyolc éves játék konkrétan még mindig úgy néz ki, hogy akár ma is megjelenhetett volna. Hihetetlen, hogy mit kihoztak a PS4-ből, PS5-ön, 4K TV-n pedig egészen lenyűgöző tud lenni. Sajnos a játékmenetről ez már nem mondható el, és sajnos a történet sem ér a korábbi részek nyomába, de egyáltalán nem bánom a vele töltött időt. Jelen sorok megjelenésére már a sztori végére is sikerült elérni, így egy súlyos technikai probléma, és annak több napon át való orvoslása után belevethetem magam március egyik nagy játékmegjelenésébe. Ki vagyok éhezve arra a műfajra, arra a játékmenetre, hamarosan pedig kiderül, hogy beváltja-e a hozzá fűzött reményeket. Illetve dehogy hamarosan: még vagy három hét, mire megjelenhet a cikk. Na, de vajon melyik játékról is van szó...?
Trau
Gyakni fogok, mert gyakni akarok. Hitetleneket kardélre hányni, fényes páncélommal a Császár dicsőségét hirdetve átgázolni mindenen, ami a Káosz szülötte. Most ilyen a hangulatom, úgyhogy a hétvégére betáraztam a már korábban tesztelt és meglehetősen kellemes emlékeket hagyó Warhammer 40,000 Inquisitor – Martyr-t.
Klasszikus Diablo-szerű játék, csak az általam imádott W40K-univerzumba átültetve. Ha jól emlékszem a Szentz Sörétes Puska volt a kedvencem, de kapható vagyok kétkezes csatakalapácsok használatára is. Lesznek is átlagos és történetközpontű küldetések, extra feladatok a torzszülöttekből kieső intelre alapozva, tárgygyűjtögetés és még valami kovácsolós-fegyverzettuningolós-páncélhegesztős rész is rémlik. Garantáltan segít majd a mentálhigiénés egészségemen.
bullseye
Ahogy két hete említettem, indie időket élek. Egyrészt a februári összeállítás miatt is, ami jelenleg elég vegyes képet mutat, másrészt csak úgy, hobbiból. Sikerült ugyanis olcsón behúznom a Pictopixet, ami az általam kedvelt nonogram (grafilogika) műfajba tartozik, és máris több időt töltöttem vele, mint sok AAA címmel. Ez persze csak részben a játék erénye, az is hozzátartozik, hogy 20 × 20-as méretben már elég sokáig tart összeraknom a dolgokat – és az még csak félidő. Lehet, hogy még nem sikerült rájönnöm valami alapvető taktikára olyan esetekre, amikor kevés a pont, és valahogy a hiányukból kéne következtetni az elrendezésre.
Úgy érzem nem fogom kimaxolni, mert ahhoz többek között egy 40 × 40-es darabot kéne megoldani, az elkészült elemek jelölése nélkül. Na, ezt git gudja meg, őrnagy elvtárs! És ha valamiért sok időm lenne (mert pl. pihentetem a Pictopixet, amíg rágyúrok kissé a logikára), felmerült bennem, hogy újra neki kéne futnom a Battletechnek. Annak idején nagy örömmel ugrottam bele, de gyorsan eltántorított, hogy az UI-ból nem láttam át rendesen, hol mennyi páncél van egy mechen, és mit tudok biztos lerúgni róla egy nagyobb támadással. Talán, ha egyből erre készülve kezdek neki, és nem egy XCOM-osabban lineáris rendszert várok, jobban fog tetszeni.
Ez lett volna Hétvégame rovatunk e heti beszámolója. Ti melyik játékba ugrotok bele a hétvégén?
