Azt hiszem, hogy az egész szerkesztőség nevében mondhatom, hogy a PC Guru az a hely, ahol jó értelemben találkozik a munka és a szórakozás, valamint a hobbi és a hivatás. Az ember általában a hétvégékbe igyekszik belesűríteni mindazt, amire hétköznap nem jut ideje, köztük egy kis kikapcsolódást is, és mivel utóbbi sok esetben egyenlő a videójátékokkal, gyakran ezeken a napokon kerül elő egy régi kedvenc, egy kihagyott újdonság, vagy akár egy várva várt új megjelenés. Hétvégame rovatunkban, hétről hétre, néhány szerzőnk ad egy kis betekintést abba, hogy náluk éppen melyik cím és milyen okból került épp terítékre, de lássuk is, hogy mi jutott erre a hétre.
Zoo_Lee
Október végére, november elejére kivettem egy régóta esedékes kis szabadságot, melyhez mindenképp választani akartam egy viszonylag friss AAA-kategóriás játékot is. A Far Cry 6-ra esett végül a választás egy egyhónapos Ubisoft+ előfizetés keretein belül, ami nem kis vállalás, mert a tesztek, munka, projektek mellett nagy, nyílt világú játékokból, amit épp nem tesztelek, legfeljebb egy évben kettőt-hármat merek csak elkezdeni. Az értékelések és különböző vélemények kapcsán nem vártam tőle sokat, csak egy nyílt világú akciójátékot, melyet félig-meddig kikapcsolt aggyal lehet gond nélkül rommá lőni, ráadásul tökéletes közönség is voltam, mert bár ismerem, követem, szeretem a Far Cry-sorozatot, az utolsó rész, amit teljes egészében, lelkiismeretesen végigjátszottam, a Blood Dragon volt.
A tapasztaltak pedig eleinte tetszettek. Majd elkezdett beütni a monotonitás, 10-15 óra után ölni tudtam volna egy magasabb nehézségi szint lehetőségéért, kihívás nem sok maradt, ellenben a játék más Ubisoft címekhez hasonlóan elképesztően gyakran húzza az időt, feleslegesen elnyújtott köröket futtat a továbbjutás, a kulcsfontosságú felszerelések érdekében. Az első főellenfél után úgy éreztem, kész, nem leszek képes egy újabb zónát elölről kezdeni, ismét légvédelmi ütegek, bázisok kiiktatásával vesződni, melyen nem sokat segítettek a Giancarlo Espositot és egy-két más kivételt leszámítva feledhető karakterek, kiszámítható csavarok, valamint a Ubisoft megtépázott hírneve sem, melynek hatására bármennyire is próbálom, nem tudom leküzdeni azt a rossz szájízt, hogy vajon hány fejlesztő égett ki vagy veszítette el a játékok iránti minden megbecsülését és rajongását a fejlesztés során. Egy-ideig darabig még elszórakozok vele tesztek között, de beleölni azt a még hátralevő 30-40 órát, ami a játékstílusommal a végigjátszáshoz szükséges, már nem biztos, hogy sikerülni fog.
Wilson
A múltheti helyzet továbbra is fennáll, azaz több tesztjátékot is várok, melyek nevét továbbra se merem leírni – sem bármi igazán hosszabb, összetettebb játékot elkezdeni. Éppen ezért is meglepő mód nem állt be a szokásos teljes patthelyzet és agonizálás, hanem hétfőn, a munkaszüneti napot kihasználva inkább rákattintottam a backlogom egy tételére, a 2016-os Ratchet & Clankre, és jelen sorok írásakor már csak kb egy óra választhat el a befejezéstől.
Sajnos sohasem szerettem a sorozatot, mindig is taszított a látványvilága, és a játékmenete se kötött le, de elhatároztam, hogy ezt csak azért is végigviszem, és kellemesen csalódtam. Így pedig már felkészülve érzem magam, hogy végre a PS5-ös folytatást is megnézzem – csakhogy megérkezett az Animal Crossing első és egyetlen bővítménye, úgyhogy ezen a hétvégén minden időmet a szigeten fogom tölteni!
Trau
Ez a hétvége a nosztalgiáról szól, az alany pedig a zseniális Dune II utódja, és bár nemrég dobták piacra a felújított változatot, én ragaszkodom az eredetihez. A közvetlen ok mégis más: a héten néztem meg másodszor a Villeneuve-féle Dűnét – és az IMAX-os élmény még hátra van. Emellett csütörtökön kaptam meg a COVID-19 emlékeztető oltást, amitől nem csak belázasodtam, de éjszaka, nyolc órán keresztül folyamatosan az Arrakison éltem álmomban.
Nagyon durva volt, rendesen próféciáim voltak meg minden. Ez üzenet és én megértettem Shai-Hulud szavát – áldott legyen a Mester és az ő vize. Tehát a vasárnapom – némi heftelést követően –az eredeti Dune 2000-é lesz és azt hiszem, nem fogom megbánni…
Ez lett volna Hétvégame rovatunk e heti beszámolója. Ti melyik játékba ugrotok bele a hétvégén?
