Azt hiszem, hogy az egész szerkesztőség nevében mondhatom, hogy a PC Guru az a hely, ahol jó értelemben találkozik a munka és a szórakozás, valamint a hobbi és a hivatás. Az ember általában a hétvégékbe igyekszik belesűríteni mindazt, amire hétköznap nem jut ideje, köztük egy kis kikapcsolódást is, és mivel utóbbi sok esetben egyenlő a videójátékokkal, gyakran ezeken a napokon kerül elő egy régi kedvenc, egy kihagyott újdonság, vagy akár egy várva várt új megjelenés. Hétvégame rovatunkban, hétről hétre, néhány szerzőnk ad egy kis betekintést abba, hogy náluk éppen melyik cím és milyen okból került épp terítékre, de lássuk is, hogy mi jutott erre a hétre.
Bullseye
A hét elején sikerült valahogy meghúznom a bal csuklómat (persze, persze, röhögjük csak ki a szenvedőt…), így nem nagyon tudok gamepadet forgatni vele. Márpedig az elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy biciklivel tanítsam végre jómodorra Kamurocho huligánjait a Yakuzában, vagy legalább haladjak a Psychonautsszal.
Szerencsére az éppen tesztelendő játékokhoz elég az egér/billentyűzet, szóval azokkal így öregesen is haladhatok. És mivel a többségük nyomozós kaland, így pihenésképpen – bár itt vár több hasonló cím a saját listámról – valami teljesen eltérő műfajú mókát tervezek, mint amilyen például régi kedvencem a Computer Tycoon, vagy pár újabb kör a Disciples: Liberationnel, addig is, amíg a végleges változatra várok. Bár esélyes, hogy inkább csak pihentetem a kezem, biztos ami biztos, hátha hirtelen befut PC-re valami Playstation ex-exkluzív, és valakinek fel kell áldoznia magát a port ellenőrzésére.
Wilson
Ha olyan gazdag lennék, mint ahányszor már a Hétvégamebe majdnem ugyanazt megírtam, akkor... nem lennék túl gazdag. Bölcsebb talán, hiszen ahogy mindig, úgy most is teljesen máshogy alakult a legutóbbi hétvége, így a mostanira (is) hárult az, hogy a rendelkezésre álló játékidőt a Pathfinder: Wrath of the Righteous folytatásába oltsam, hiszen nyakamon a teszt, a történet vége pedig még messze van. Azért titkon kicsit reménykedem, hogy lesz egy félórácskám belenézni a New World bétába, még ha nem is szeretem az MMO-kat. Az se lenne utolsó, ha a múlt hétvégén folytatott Hitman 2-be is visszatérhetnék, mert ismét teljesen beleszerelmesedtem, és hát maradt még féltucat célpont és vagy három helyszín, amiket alaposan ki kellene ismerni!
Bodak
Ezen a hétvégén tovább folytatom világuralmi törekvéseimet az Evil Genius 2-ben. Örömmel jelenthetem, hogy a H.A.V.O.C. rendszer tesztüzeme sikeresen lezajlott, Vörös Iván pedig már csak akkor lenne boldogabb, ha az igazság és béke bajnokai nem hármasával érkeznének a nem-is-annyira-titkos, ám nagyon gonosz búvóhelyére. Mindennek tetejébe a megátalkodott csatlósokat is erővel kell rávenni arra, hogy csatlakozzanak Az Ügyhöz… úgy látszik a végtelen gazdagság és hatalom manapság már nem is elég. Na mindegy, senki sem mondta, hogy egyszerű lesz Új Ivánia határainak kiterjesztése a kis trópusi szigetről egy egész bolygóra.
Mondanám, hogy a Quake is terítékre kerül, de ez múlt héten is csak elméleti szinten létezett. Úgyhogy reálisan szemlélve a dolgokat, Armagon hordáinak lehet, hogy kicsit még várnia kell a lefejezésre, ahogy az Örökkévalóságnak is a Felbomlásra. De ami késik, nem múlik – remélem igaz lesz ez az egyszer elkövetkező tényleges rebootra is.
Zoo_Lee
Nyakunkon van a Back 4 Blood és a World War Z: Aftermath megjelenése, én pedig türelmetlen típus vagyok, úgyhogy kis bemelegítésként az alap World War Z került elő a héten, melynek, ahogy arra rájöttem, még a DLC-jét sem játszottam végig a bezsákolását követően. Ugyan a nyílt béta során a Left 4 Dead fejlesztőcsapatának új játéka is ígéretesnek bizonyult, most friss élményként összevetve a World War Z-vel merem állítani, hogy fel kell kötnie majd a gatyát, a Z ugyanis egy kis leporolás után, ahogy azt anno még a nyomtatott Guru lapjain is írtam, egyszerre érződik a Left 4 Dead méltó szellemi örökösének, és továbbgondolásának is. Ha az Aftermath által ígért újdonságok, mint az FPS mód, az átdolgozott közelharci rendszer és az új pályák valóban nyomnak majd annyit a mérleg nyelvén, ahogy azt a készítők ígérik, egy nagyon kemény ütközet lesz majd a két cím között. Addig is fejlesztgetem tovább a kasztjaimat és irtom a hordákat.
AliceWake
Hihetetlen, hogy végre sikerült beszorítani egy kis játékot, erre kiderül, hogy a rendkívül ígéretes japán horror sokkal japánabb, mint amennyire horror, összességében pedig az egyik legélvezhetetlenebb termék, amit valaha láttam. Próbálom a szociokulturális különbségeket figyelembe venni, de nem létezik, hogy valakinek, még ha japán is, elfogadható legyen négy és fél órán keresztül tök ugyanazt, ugyanott és ugyanúgy csinálni, főleg, ha az eleve nem valami komplex, sem különösebben kreatív, de még csak grafikailag sem megragadó.
Másfél óra után lett gyanús, hogy valami nem stimmel, de nem hittem el, hogy ez tényleg ennyi. Hiba volt. A Yuoni négy és fél óra, részemről azért közhasznú, repetitív kínlódás, amit remélhetőleg a Resident Evil homage-ként felkonferált Tormented Souls fog rohamtempóban feledtetni.
Ez lett volna Hétvégame rovatunk eheti beszámolója. Ti melyik játékba ugrotok bele a hétvégén?
