Az AOC almárkája, az AGON by AOC a világ egyik legerősebb nagy teljesítményű gaming monitor-portfólióját és három kategóriába csoportosított gaming kiegészítők teljes ökoszisztémáját kínálja: Az AOC GAMING a core gamereket, az AGON a versenyszintű játékosokat, az AGON PRO pedig az esport rajongókat és a profi esport játékosokat célozza. Idén a piac egy új szegmensét nézték ki maguknak, méghozzá a különféle gamer perifériák világát: magyarán egér, egérpad, billentyűzet és fülhallgató is feltűnt a palettán. Nekünk pedig lehetőségünk adódott a fokozatosan növekvő kínálatból egy-egy termék tesztelésére: a GM500 egér, és a GK500 billentyűzet fordult meg kezeink alatt.

AOC GK500 billentyűzet

A GK500 billentyűzeten első blikkre látszik, hogy sallangmentes: alig nyúlik túl a hasznos területen, teljes billentyűzetként a lehető legkisebb helyet veszi el az asztalon. Sarkai lekerekítettek és végig megcsillan az alumínium elő- és oldallap fénye. A logó az iránygombok és a szövegnavigációs sziget között helyezkedik el, a visszajelző lámpák szokatlanul nagyok, erős vörös fénnyel izzanak. Kábele harisnyázott, és az egérhez hasonlóan a kissé merevebb fajtából való, ami itt kevésbé probléma.

A mágneses csuklótámasz első ránézésre kissé lazának tűnhet, felemeléskor nem bírja el a saját súlyát, és a kapcsolódási pontok elengednek, ám mikor már az asztalon pihen, rajta a kezünk, az egész billentyűzet stabilan, szinte mozdíthatatlanul tapad a simább, lakkozott felületekhez is. Mégis, talán lehetne egy centivel hosszabb is a támaszték, így épphogy nem csúszott le róla a kezem két alsó “párnája”. A háttérvilágítás a billentyűk alján szivárog ki kicsit, amúgy tökéletes egyenletességgel és fényerővel világítják meg a az egyes sapkákon a fő karaktereket, az alternatív leütésekre viszont nem szivárog át a fény.

Az Outemu Red kapcsolókkal meglepően halkan lehet dolgozni, ha a kifejezetten csattogós, erős visszajelzést adó billentyűzeteket kedveled, ez nem ilyen. A gombok sokkal rugalmasabbak, az aktivációhoz szükséges útjuk pedig mindössze 2 mm, vagyis a lineáris kapcsolóknak hála nem kell teljesen ütközésig “beverni” őket. Ha a csattanós billentyűzeteket kedveled, akkor a Blue kapcsolók felé érdemes kutakodni és próbálkozni. A gombok kicsit lötyögnek, ha kifejezetten oldalról mozdítjuk őket, de gépelésnél ez alig érezhető.

A közös szoftver, az AOC G-Tools App összességében véve kissé kezdetleges, de még így is elég sok minden szabályozható, állítható benne. A billentyűzeten az egyes billentyűket akár egyesével is megvilágíthatjuk, és a komplett AOC-ökoszisztéma világítását összehangolhatjuk, hogy egyszerre hullámozzanak a fényárban. Persze kompromisszumok mellett, hiszen vannak effektek, melyeket a billentyűzeten lehetséges kivitelezni, de más eszközön már nem.

Nálunk a német billentyűkiosztású verzió fordult meg, ami annyiban nem okozott problémát, hogy a gombok számában és elhelyezkedésében ugyanolyan elrendezést kapunk, mint bármely sztenderd, kétsoros sorváltóval (Enterrel) rendelkező magyar billentyűzet esetében. Nem árt viszont észben tartani, hogy Red és Blue változat is létezik, ezek pedig árban és viselkedésben is eltérnek egymástól. Magyar kiosztású verzióval egyelőre nem találkoztam, amit kifejezetten sajnálok, mert ha a 104 gombos angol kiosztásból indulunkk ki, akkor a GK500 nagyjából 20 ezer forint környékén egy nagyon kellemes beugró a mechanikus billentyűzetek világába, abszolút kompetitív áron.

AOC GM500 egér

Az AOC GM 500-on már ránézésre látszik, hogy kétkezes kialakítású, hiszen teljesen szimmetrikus a vonalvezetése. A kábel kissé merev, harisnyázott és nem eltávolítható, így a rágcsáló mindösszesen 140 grammot nyom, melyből használat közben nagyjából 110 grammot kell emelgetnünk, ezzel pedig a nehezebb súlycsoportba tartozik.  Felülete kicsit izzadósabb de biztos fogást ad, kétkezes kialakítása végett viszont nem lesz mindenki számára tökéletes az íve, kifejezetten szokni kell annak, aki a tenyérre szabott egykezes darabokhoz van szokva.

Kifejezetten FPS-ek mellé ajánlott rágcsálóként pedig elengedhetetlen, hogy legalább kettő extra gomb legyen felszerelve, ez a szimmetria végett négyre gyarapszik, így az egér mindkét oldalán megtalálhatók a kapcsolók. A görgő is kattintható, jóval alatta egy alig érzékelhető és még nehezebben kapcsolható gombbal pedig alapértelmezett esetben az érzékenységet állíthatjuk. Hossza végett a legalkalmasabb karom- és tenyérfogáshoz, de csuklótámasszal rendelkezők megpróbálhatják ujjheggyel is működésre bírni.

A főgombok a kattintásról megfelelő visszajelzést adnak, az oldalsó kapcsolók kicsit erősebben és hangosabban csattannak, és a kelleténél valamivel jobban belesimulnak az egér oldalába. A dizájnnál egy leheletnyivel lehettek volna bátrabbak is a tervezésnél. Egyrészt az egér nyomorgatása helyett sokkal biztosabbnak éreztem volna a kattintást, ha az oldalsó kapcsolót inkább lefelé billentve lehetne aktiválni. Jobbkezesként a jobb oldali alsó-oldalsó eléréséhez mindig fogást kellett váltanom, ami a hasznosságát intenzív helyzetekben zárójelbe teszi. De ami nagyobb baj, hogy a kéztartásom miatt a gyűrűsujjammal olykor óhatatlanul benyomtam a szintén jobb oldali, felső-oldalsó kapcsolót. A görgő nem kifejezetten darabos, de nem is “pördül” simán, személy szerint jobban kedvelem, ha karakteresebb, határozottabb az egy egységnyi gördítés, főleg, ha gyorsan és biztosan kell fegyvert váltani.

A PixArt PMW 3325 szenzor 5000 DPI felbontással a megszokott középkategóriás minőséget hozza. A szemmel láthatóan nyers, módosítások nélkül beépített szenzor emelési magassága nagyjából 2,5 mm, érzékenysége százasával állítható. Tapasztalataink szerint ez általános felhasználásra még kellően pontos, felemelésnél viszont a relatív nagy érzékelési magasság miatt nagyokat ugrik, még alacsonyabb érzékenységre állítva is.

A szoftverben a kötelező érzékenység, mintavételezési ráta és makrók mellett az egyes gombok is felprogramozhatók. Egyetlen hiányosságként azt rónám fel, hogy az egérgombokra a billentyűzet egyes leütéseit nem lehet rávarázsolni. Így azoknál a játékoknál, melyek nem ismerik fel a rágcsáló mind a nyolc gombját, nem lehet megkerülni a hiányosságot egy kis trükközéssel. A gamer-életérzést átható fényjátékról sem feledkezhetünk meg, mely az egér görgőjét, a logót, és az alsó peremet járja át, és a megszokott effektek mentén állítható, bár nem teljes szabadsággal.

Mindent összevetve, ha van rá lehetőség, hogy a GM500-a kezedbe vedd, mindenképpen tedd meg vásárlás előtt – mondjuk, ez minden kétkezes egérnél alapszabály, egykezeseknél pedig erősen ajánlott. Balkezes játékosként viszont jóval kisebb kínálatból válogathat az ember, ennek fényében pedig mindenképp érdemes szem előtt tartani az AOC ajánlatát, mely 11-12 ezer forintért mindkét oldalon programozható gombokat ad, mert ilyet már csak találni sem egyszerű feladat.