Sok ilyen és ehhez hasonló állítás veheti el az ember kedvét egy-egy multi támogatásától, de a játékosok ellen elkövetett legnagyobb merényletek kétségívül a szenvedélyüket érintő változtatások. Jó példa erre az eredeti játékokat is élvezhetetlenné tevő DRM, a túlságosan magas ár, vagy az olyan üzleti döntések, melyek háttérbe szorítják a AAA-kategóriás programokat, és egyre nagyobb teret engednek a mikrotranzakciós rendszerrel működő, ingyenes játékoknak. A vásárlók ilyen esetekben magukból kikelve anyázzák a nagyvállalatokat, és minden létező rosszért őket teszik felelőssé -- jó példa erre, hogy az EA-t például nem is olyan régen a leggonoszabb amerikai vállalatnak választották.
Ti kértétek
Pedig ha jobban belegondolunk, nyilvánvalóvá válik, hogy a kiadóóriások csak a vásárlói igényeknek megfelelően változtatnak a stratégiáikon. Vegyük példának a -- sok olvasó szerint a sátán földi helytartója által vezetett -- Activisiont! Az amerikai székhelyű cég egyszer régen a minőségi FPS-ekről volt híres, ők adták ki többek között az id Software licencein alapuló játékokat is. Aztán 2007-ben történt valami, ami alapjaiban rengette meg az addigi üzleti elképzeléseket: a kiadó által eleinte ellenzett Call of Duty 4: Modern Warfare olyan népszerűségre tett szert, hogy képes volt megverni a Halo 3-at annak saját platformján. Az Activision rájött, hogy a CoD-dal hatalmasat lehet szakítani, és ezért sorozatgyártásba kezdett. A többi már történelem, hisz mind a Treyarch-féle Black Ops, mint pedig a tavalyi, kiherélt Infinity Ward által fejlesztett Modern Warfare 3 rekorddöntögető siker lett -- gyakorlatilag egyedül viszik a vállukon az Activision minden nem Blizzardhoz fűződő kiadását.
Call of Duty 4: Minden itt kezdődött...
De az EA nem épp szimpatikus DLC-áradata is érthető. A játékosok hajlandók fizetni a Battlefield 3 kiegészítőkért, akár előre is, anélkül, hogy bármi fogalmuk lenne róla, hogy mit rejtenek majd a letölthető extrák. És amíg a gamerek ennyire elkötelezettek, addig ne várjuk, hogy változni fog a világ. Sokszor hallani, hogy a nagy kiadók kinyírják az innovációt, lefölözik a tehetséges fejlesztőket és túl sokba kerülnek a munkálataik. Pedig mindez csak egy válasz a játékosok igényeire. Amíg 6 millió felett adnak el a Modern Warfare 3-ból első nap, s míg mindenki alig várja, hogy újra ráfizessen valamire, amit már egyszer megvett, addig semmi, mondom, SEMMI sem lesz más.
Az érem másik fele
Pedig nem vádolhatjuk a kiadókat azzal, hogy ők nem próbálkoztak. Emlékeztek még a Beyond Good & Evilre, melyet a Ubisoft finanszírozott sok-sok millió dollárból? Alig sikerült eladni belőle pár ezer darabot, és a francia cég még így is hajlandó volt rábólintani egy minden bizonnyal ennél is drágább folytatásra. Na és a Mirror’s Edge az EA-től, ami mellett teljes mellszélességgel kiálltak a kanadai nagyfőnökök? Hatalmasat bukott, mert mindenki az aktuális CoD-ot, Gears of Wart, akármit vette helyette.
Ilyenkor szokás mutogatni az ipari kannibalizmusra, mondván, hogy ha a kiadók okosabb stratégiákra váltanak, vagy ha jobban átgondolják a megjelenési kapukat, nem áll elő ez az áldatlan állapot. Csakhogy a tények akkor is tények: a játékosok tömegei nem ezek mellett a remek játékok mellett döntöttek. Őket jobban érdeklik az évente kiadott, alig-alig fejlődő sorozatok.
Erre viszont csak egy érdemi reakciója lehet minden olyan cégnek, ami pénzt akar csinálni: az, hogy ontani kezdik magukból a folytatásokat és csakis hosszasan tejeltethető franchise-okban fognak gondolkodni. Ez szimpla ok-okozati összefüggés: a kiadók profitot szeretnének termelni, csakúgy, mint a játékfejlesztők, és minél többet adnak el egy játékból, annál nagyobb bevételre tesznek szert. A konklúzió tehát annyi, hogy minden rajtunk, játékvásárlókon múlik. Nem a kalózokon, ahogy a Ubisoft állítja, és nem is a PC és a konzol közti alapvető különbségeken, ahogy azt a Battlefield sorozattal sugallja az EA.
A Dead Space 3 már egy kooperatív shooter.
Hát igen, ez kell a népnek.
Hogy változtassunk?
Egyszerű: igényes játékokat kell venni, és ha a kiadók látják, hogy nemcsak az adott évi CoD-dal, BF-fel és Assassin’s Creeddel lehet dollármilliókat szakítani, ők is változtatnak majd. Addig viszont, míg mindenki kooperatív módért sír az olyan, abszolút szólóra kihegyezett programok esetén, mint a Spec Ops: The Line, vagy nagy, bejárható területeket követel a klasszikus versenyjátékoktól, á la NFS, akkor ne tessék meglepődni rajta, ha egy nap nyakunkon lesz a Mass Effect MMORPG, a Dead Space 3 kooperatív akcióorgiává avanzsál, a játékok pedig semmit sem változnak évről évre. Szóval igen, az ipar jelen állása csakis nekünk köszönhető. Megesszük, amit főztünk?
De egyébként én is ezért írtam ezt a cikket, Tenebra. És mint látod, sokan most sem veszik észre a helyzet gyökereit. A kiadók persze kapzsi cégek, de minden egyes pénztermelő vállalkozás az, szóval nem értem a meglepetést. Ez húsz éve is így volt, csak akkor még nem kerültek ilyen sokba a játékok.
A bürokratikus rendszer leépítéséért lobbizó olvasókat pedig nem értem: azért kéne drukkolnunk, hogy minél több ember veszítse el az állását? Ha 200 helyett 50-en csinálnak egy Call of Dutyt, az nem lesz olcsóbb, se jobb. De lesz 150 munkanélküli fejlesztő...
A filmiparral összehasonlítani pedig érdekes, mert valójában a CGI sokkal olcsóbb, mint a valódi eszközök, például modellek, makettek, maszkok, stb. Ráadásul pont az Avatart felhozni, ami gyakorlatilag csak látvány volt és semmi más és újítást sem hozott, csak nyakló nélkül alkalmazta a már meglévő technológiákat. Arra is kíváncsi volnék, hogy a költségvetése mire is ment el pontosan.
A Linuxot felhozni pedig már az ostobaság határát súrolja. Nem bukott az bele semmibe, pontosan az, ami lenni akar. Mibe is bukhatott volna bele? Egy utolsó bitjéig szabadon terjeszthető és módosítható szoftverről van szó. Mivel nem került senkinek pénzébe és nem is remél tőle nyereséget, üzleti bukás nem lehet. Mivel ebből kifolyólag jó akar lenni és nem eladható, inkább sikeresnek mondanám. És mivel a fejlesztők nem akarják, hogy mindenki használja (akkor is ugyan annyit keresnek rajta, ha a kutya rá se néz), mégis használják, ráadásul pont azok a bizonyos "infósok", akik átlag feletti számítástechnikai ismeretekkel rendelkeznek, szintén inkább sikeresnek mondható. Emellett pont az egyes Linux disztrókban megjelenő és bizonyító fejlesztések kerülnek be a méregdrága fizetősökbe is. Ha pedig kicsit elszakadunk a desktoptól, sok területen egyenesen lemossa a konkurenciát.
Azért hősöket se csináljunk a kiadókból, közel sincs rájuk akkora szükség, mint hiszik magukról. Egyszerűen ott tartunk már, hogy kezdenek fölöslegessé válni. Érdemes megnézni például a múlt héten megjelent Black Mesa Source-ot (illetve a készülő Cryzone-t). Nem kaptak pénzt a fejlesztésre, nem kérnek pénzt a érte és ahhoz képest hogy csak egy kis mod, kenterbe ver rengeteg AAA játékot. Mindezt a rajongói közösség önkéntes támogatásából, kiadók nélkül. Erre van a kickstarter is. Érdemes megnézni sok egyéb teljesen freeware szoftvert (nem csak játékokat). Egyik mögött sem állnak pénzes kiadók és az innováció legnagyobb forrásai, amit aztán persze a kereskedelmi szoftverekbe is beépítenek. Nyilván a fejlesztők meg is akarnak élni a munkájukból és én aztán végképp nem sajnálom tőlük a pénzt de a kiadók kezdenek egyre inkább szükségtelenné, sőt, az ipar hátráltató tényezőivé válni.
A nagy kiadók a gonoszak és velük együtt a játékosok.
A játékosok tették gonosszá a nagykiadókat és a nagy kiadók tették gonosszá a játékosokat.
Oda-vissza alapon működik a dolog.
Ahogy a mondás is mondja "Amilyen az adjon isten olyan a fogadj isten"
Pontosan így van. Ez a "a játékosok akarják ezt, úgyhogy egyétek meg amit kifőztetek" dolog csak az adott játékok készítésére vonatkozik. Ez tényleg a vásárlók hibája, mert megeszik a szart, a kiadó meg elkészíti számukra.
De az összes mocskos praktika (DRM, lemezen lévő DLC, kivágott tartalmak, magas árak) már mind a kiadó hibája.
Viszont az is a kiadó hibája, hogy a nagy címeik mellé nem készít egyszer-egyszer egy új, eredeti játékot, mert az nem hoz akkora profitot, mint amekkorát szeretne. Ha csak minimális profitot hoz, akkor az már nem elég, ide 100 milliós bevételek kellenek! Minden nagy kiadónak megvannak a maga fejőstehenei, de emellett senki sem akadályozza meg őket abban, hogy kísérletezzenek. Lehet, hogy bukás lesz, de lehet, hogy nem, de ahhoz előbb meg kell próbálni. A Dragon Age, a CoD, a Mass Effect stb. sorozatoknak is volt egy első része, bele kellett vágni egy új IP elkészítésébe.
Ez most olyan, hogy a filmstúdiók sem csak az agyatlan popcorn mozikat gyártják, hanem minden évben van egy rakás alulértékelt, de jó, pénzügyileg nem túl sikeres film. De ettől függetlenül nem áll le az ilyen filmek készítése, folyamatosan próbálkoznak a filmesek. Miközben persze jön ki az aktuális Transformers is.
Rövidre zárva, a nagy kiadók igenis gonoszak, csak épp nem kizárólag ők a hibásak a jelenlegi helyzetért, hanem a mai játékosok is, akik igénylik a szart.
Ha tehát megjelenik egy jó játék, NE VEGYÜK MEG! Szépen várni kell, amíg leesik az értéke, és a pc-s magazinok melléklet gyanánt, szinte ingyen vágják hozzánk (mint például a Psychonauts-os szám, életem egyik legszebb születésnapi ajándéka volt). Így nemcsak a kiadót nem etetjük túl, de még spórolunk is.
(ez a vélemény nyomokban szarkazmust tartalmazhat)
A sorozatokkal kapcsolatos résszel már inkább értek egyet, bár az a terület nem is igazán izgat, mert szinte egyik érintett játékkal sem játszom, és amúgy sem veszek meg vakon valamit, csak mert egy általam kedvelt játék újabb sorszámmal ellátott darabja. A F.E.A.R. 3-nál pl. szemrebbenés nélkül lemondtam az előrendelést, mikor több infó jött és láttam, hogy mit művelnek vele, de a BioShock - Infinite sem érdekel.
Még annyit, hogy mind a Beyond Good and Evil, mind a Mirror's Edge megvan, de egy CoD-om vagy Battlefield-em sincs, de GoW sem (bár ebben annak is szerepe van, hogy általában nem is szeretem a lövöldözős játékokat). Szóval én mosom kezeimet az ilyen CoD-os bőrlehúzásos jelenségek kapcsán.
Erre már csak hozzá jön, hogy a kiadók tényleg nem jó játékokat akarnak csinálni, hanem eladható játékokat. Ez már tényleg a piacon múlik, viszont ezt már sok hír alatt kifejtettem, hogy a (h)őskorhoz képest a piac összetétele gyökeresen megváltozott. Most már teljesen más az eladható, mint mondjuk az 1983-as nagy videojáték válságkor.
Az viszont, hogy nem létszükséglet, mint ahogy lentebb említették, és mégis olyan sokan veszik, szintén a fentebb említett világméretű jelenség miatt tudható be, szóval azt sem lehet mondani, hogy nem vagyunk rákényszerítve... mert nem kell sokat gondolkozni, elég csak körülnézni, és rájövünk mennyire könnyen befolyásolhatóak az emberek, és ha már most annyit tudunk az ember működéséről, hogy képesek vagyunk befolyásolni azt, akkor a jövőben mi jobbra számítotok? Már most eléggé hülyék az emberek, és a helyzet nem javuló tendenciát mutat. Nézzétek meg, hogy pl. a Curiosity-vel mit elértek...pedig csak egy sz*ros kocka van benne, meg ígéretek valami fontos dologra annak a belsejében. Na , de inkább nem untatlak benneteket tovább ezekkel a "konspirációs elméletes" sz*rságokkal... (De utólag ajánlom olvasmánynak Orwell 1984-ét).
/"off" vége
Teszem hozzá nem is az eszméletlen látványvilág az, amit a játékosközönség inkább a publikus finanszírozású projektektől akar megkapni a nagy kiadók játékaival szemben.
A Bethesda minőség pedig relatív, elhiszem, hogy aki még nem látott TES játékot, maximum az Obliviont, annak a Skyrim instant GOTY, de pl. a Morrowindhez képest sokak számára csalódás volt. Plusz még ott van a többi amit felsoroltam, D3-tól ME3-on át a multis shooterekig, rengeteg olyan hibával, ami nem azt mutatja, hogy ezeket milliárdos cégek szponzorálták. Legalábbis nem olyan mértékben, mint amennyire jobbnak kéne lenniük, ha csak a beléjük ölt pénz a mérce.