Football Manager 2017 – az első benyomások

Az ősz kezdetével nem csak különböző bajnokságok és kupasorozatok rajtjának, valamint a FIFA- és PES-játékok megjelenésének örülhetnek a labdarúgás szerelmesei, hanem a menetrend szerint érkező Football Manager-széria friss epizódjának is, hogy átvirrasztott éjszakákon néha átkozódva, máskor diadalittasan a levegőbe csapva vezessék választott csapatunkat diadalra. A futball már csak ilyen, még ha virtuális is.

A SI Games csapata pedig tudja milyen a jó futball, hiszen immár 2004 óta (nem szólva arról, hogy az 1992-ben indult Championship Managerből nőtte ki magát) rajongók millióit szolgálják ki menedzserjátékukkal, a többi rivális pedig nem bírta tartani a tempót, mára tulajdonképpen nincs ellenfele a műfajban az FM-sorozatnak. Ennek ellenére a fejlesztők nem lazsálnak, és évről évre számos újdonsággal fejlesztik portékájukat, és ez nincs másként idén sem, bár azt le kell szögezzük, hogy inkább finomhangolásokról, kiegészítésekről van szó, semmint igazi forradalomról.

Az áramvonalasított, kifejezetten az igazolásokra és a csapat-összeállításra koncentráló Football Manager Touch 2017 különállóan, kedvezményes áron várja a pörgősebb, gyorsabb, egyszerűbb játékmenetre vágyó menedzsereket, a nagyvad azonban idén is teljes menedzserélményt nyújtó Football Manager 2017, amely ugyan csak november 4-én jelenik meg hivatalosan, de az előrendelők 2 héttel a megjelenés előtt már belevethették magukat a futballklubok csatájába. Igaz, jelen pillanatban a játék hivatalosan bétastátuszban van, a premier napjáig pedig még sok mindent igyekszik javítani a SI Games a visszajelzések alapján. Példának okáért a sok összeomlást, amire internetszerte panaszkodnak, bár be kell valljam, én hosszú órák alatt egyszer sem találkoztam ilyennel, sőt, roppant stabilnak és fürgének tűnik a program (utóbbi vélhetően a 64-bites processzorokkal és operációs rendszerekkel való együttműködés megoldásának hasznos következménye). Fontos kihangsúlyozni, hogy jelen írás nem egy teljes körű teszt, egyrészt a bétaállapot miatt, másrészt azért, mert ahhoz még sok-sok mérkőzés és bajnoki évad lepörgetésére lenne szükség, hogy a meccsmotorról nyilatkozni tudjunk érdemben. Alább inkább az első tapasztalatainkról és az újdonságok összefoglalásról olvashattok, vágjunk is bele rögvest!

A változó változatlanság

Az FM 2017, ahogyan fentebb jeleztük, drámai változásokat nem tartalmaz, és jó néhány újdonság is csak a programot évről évre megvásárolóknak fog feltűnni, pedig a fejlesztők igyekeztek a régi motorosok kedvére tenni néhány kényelmi funkcióval. Ilyen annak a lehetősége, hogy már a menedzser profilunk elkészítésekor beállíthatjuk, hogy a választott klubunknál milyen feladatokat szeretnénk ellátni (igazolások, taktika összeállítása, kezdő tizenegy kijelölése, barátságos meccsek szervezése, edzések felügyelete stb.), így ezekkel az elindított játékon belül már nem kell vacakolunk. Az avatárunkat mostantól még több opció mentén szabhatjuk testre, mi több, már egy fényképből is képes arcot generálni a játék, így még nagyobb élvezettel nézhetjük majd, ahogy virtuális másunk az oldalvonal mellett tombol egy-egy elrontott átadásnál.

Nyilván ezek túl sokat nem nyomnak a latba, ennél messze fontosabb, hogy a kezelőfelületen is történtek változások, még ha apróságok is ezek. Az FM 2017-ben egy kicsit jobban kézre áll a menürendszer, könnyebben csalogathatunk elő dolgokat, és az alapszínek is kedvesebbek a szemnek. A hírek szekcióban kapunk egy trendi újdonságot, mostantól nem csak simán befutnak az értesítések a feliratkozott témákban, hanem a közösségi médiában tett bejegyzések, Twitter-üzenetek formájában tájékozódhatunk a nagyvilág történéseiről. Nem csak klubok és események, hanem konkrét játékosok, sőt, szurkolóink meghatározó vezetőinek csatornáira is feliratkozhatunk, így még jobban nyomon követhetjük miként alakul a támogatottságunk a szurkoló körében, vagy hogy a kiszemelt futballista mennyire hajlik arra, hogy elkötelezze magát klubunkhoz. Hasznos és korszerű dolog mindenképp.

Mivel az FM a valóságot szimulálja, bekerült pár ennek megfelelő változás is a játékba, így már megtaláljuk Koszovó és Gibraltár válogatottját, az FFP-n (pénzügyi fair play) módosítottak a fejlesztők, és egy külön Brexit szimulátorral gazdagították a játékot. Utóbbi egyébként nagyon komolyan beleszólhat az játékunkba a második szezontól, hiszen háromféle végkimenetellel járhat az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból. A „legpuhább” változatban nem érinti az EU-ból igazolt labdarúgóinkat a dolog, de megeshet, hogy kvótához kötik a szerepletetésüket (csakúgy, mint az EU-n kívüliek esetében), vagy éppen az is meglehet, hogy érvényes szerződés ide, vagy oda, azonnal kitoloncolják a nem brit focistákat az országból. És persze ezen alternatívák számos koktélja és intézkedése keveredhet véletlenszerű módon. Izgalmas újítás, annyi biztos.    

Hepciáskodó focisták

Apropó, igazolások. Hangsúlyos újítás a transzferek esetében, hogy már a konkrét szerződéstervezet előtt hangzatos ígéretekkel megpróbálhatjuk magunkhoz édesgetni a labdarúgókat: megesküdhetünk, hogy fejlesztjük az edzőközpontot, hogy ők végezhetik majd el a meccseken a büntetőket vagy, hogy kirobbanthatatlanok lesznek a kezdőből, de akár arra is, hogy további klasszisokkal bővítjük majd a keretet. Minél több dolgot beígérünk, annál könnyebb lesz utána a fizetési igényről megegyezni, ugyanakkor nem szabad felelőtlenül visszaélni ezzel az opcióval, mert ha nem tartjuk be szavunkat, akkor nagyon gyorsan elégedetlen labdarúgókkal lesz tele a gárdánk.

Ez pedig egyenlő az öngyilkossággal. Az FM 2017 bétájának talán legnagyobb hátulütője eddig, hogy a futballisták túlságosan is nagy hatalmat kaptak. Hihetetlen könnyedén megsértődnek, akár egészen irreális dolgokon (az egyik játékosom 2 hónapos sérülés után vágta be a morcit, hogy nem játszik eleget, a másik meg azon húzta fel magát, hogy nem adtam el az átigazolási határidőn belül, pedig mindent megtettem, hogy menjen, de neki egyik ajánlat sem tetszett), ami pikk-pakk a béka ama bizonyos testrésze alá nyomja a csapatmorált. Ez pedig beláthatatlan következménnyel járhat, a több meccses rossz szériától kezdve a teljes lázadásig és a kirúgásunkig. Arról már nem is szólva, hogy még az első pofi szerződésüket aláíró tinik is gyakran hihetetlen követelésekkel állnak elő (a heti 300 euró után rögvest 10.000 eurós jusst és megannyi bónuszt követelnek), és még a szabadlistás aranylábúak is vagyonokért hajlandók csak aláírni az angol első osztályba. Hogy ez a fajta pénzéhség mennyire tükrözi a valóságot, azon el lehetne vitatkozni, de a játékmenetnek határozottan nem tesz jót a dolog, pláne ha egy olyan klubnál próbálkozunk, ahol nem egy arab sejk elkölthetetlen vagyona áll rendelkezésünkre az együttesünk felépítésére. Az ügynökök egyébként még jobban belefolynak a tárgyalásokba, ugyanakkor mi is keményebben vehetjük azt, például a lakat funkcióval: a fix feltételeket rögzíthetjük, zölddel a szabadon alakíthatóakat jelölhetjük, sárgával pedig jelezhetjük, hogy ragaszkodunk az adott opcióhoz, de az összeg alkuképes.

Ugyanakkor nem csak a játékosokra kell költenünk pénzt, hanem a stáb újdonsült tagjaira is, akik a Sport Scientist nevet kapták. Bár eddig is rengeteg statisztikai adat és táblázat állt rendelkezésünkre, hogy kisilabizáljuk gárdánk erősségeit és gyengeségeit, mostantól még több ilyet kapunk (támadási irányok, passz utak stb.) látványos hőtérképek és grafikonok formájában. Egyelőre egy kicsit feleslegesnek tűnik a dolog, nem úgy a játékos-megfigyelők hatékonyabb munkája, akik jóval gyorsabban és részletesebben készítik el jelentéseiket a kiszemelt focistáról, szépen pro és kontra szekcióba szedve az átigazolás mellett és ellen szóló érveket.     

Értékesített ziccer?

A legfontosabb persze akkor is a meccsmotor a játékban, mely az eddigiek alapján elég jól teljesít. Ami a külcsínt illeti persze megint szebb lett egy kicsit a 3D-s megjelenítés, újabb 1500 motion capture segítségével rögzített animációval bővült a repertoár, most már LED-es hirdetéseket is látunk a pályák körül, kapunk egy új, kapu mögötti kameranézetet, belekerült a játékba a szabadrúgások helyét jelző spray, sőt, óriáskivetítő is működik némelyik stadionba (reméljük az MTK-nál történt fiaskó azért nem került bele a játékba). Persze még mindig messze van a látvány a FIFA-szériában vagy a PES-ben látottakhoz képest, de határozottan fejlődik a játék ilyen téren. Ami a konkrét mérkőzéseket illeti, a magam mögött hagyott mérkőzések alapján komolyabb problémával eddig nem találkoztam. Sikerült kiegyensúlyozni a tavaly túlságosan is dominánsnak bizonyuló szélsőjátékot és beadásokat, a csapat különböző részei jobban együttműködnek, emiatt jóval kevesebb a roppant idegesítő utolsó percben bekapott gólok száma. A játékosok másodpercenkénti döntéshozatalainak számát megduplázták a fejlesztők, és ez érezhető is, csak néha ügyetlenkedetek kulcsfontosságú helyzetekben az aranylábúak, ami meg ugye benne van a fociban.

A többi játékmód úgy tűnik csak minimális változtatáson esett át, a tavaly bevezetett online Fantasy Draft, melyben minden résztvevőnek ugyanakkora pénzösszegből kell csapatot építenie többkörös draft során, már kiegészült a gép ellen vívott kupák és bajnokságok lehetőségével. Így már nem csak barátokkal versenghetünk, hanem akár vegyesen 31 ellenféllel is, igaz, csak kupamódban, a bajnokság 5 ellenfélre korlátozódik. A multis karrierben több opció közül válogathatunk a szerverbeállítások esetén, a játék megállításainak és ezek időtartamának korlátozásával pedig gyorsabbá, folyamatosabbá válik a karrier, míg a teljesen saját csapat megalkotására épülő Create-a-Clubban már a teljes keretet feltöltetjük haverok neveivel.

Izgalmas szezon elé nézünk hát, és a legfontosabb talán, hogy az FM 2017 képes elég gyorsan berántani az embert, hajnali 4-kor megy csak pislogunk, hogy most miért is felejtettünk el lefeküdni. Már megint. Az eddig felfedezett hibákat, kiegyensúlyozatlanságokat pedig remélhetőleg a rendelkezésre álló időben még korrigálják a fejlesztők, és akkor igazán nem lehet panaszunk idén.