Soha nem látott lények másztak elő, hogy kinyújtóztassák atomtól megsokszorozódott végtagjaikat a sápatag napfényben sütkérezve. A sötét helyeken, mint a metró alagútjai, ghoulok, valaha volt emberek, kik eltorzultak az őket ért sugárzástól, várják, hogy valaki feléjük tévedjen. Túlélők küzdenek az életben maradásért; vannak, akik városokat próbálnak alapítani és úgy tenni, mintha mi sem történt volna, míg mások bandákba tömörülve megpróbálják elpusztítani azokat. Az emberiség kis túlzással majdnem elpusztította saját magát -- a majdnem azonban pont arra volt elég, hogy a drámai végkifejlet helyett az affér csak egy epizóddá váljon fajunk véres történelemkönyvében.

A Bethesda Softworks, kiknek többek között olyan zseniális játékokat köszönhetünk, mint az Elder Scrolls-széria (Morrowind, Oblivion), mert nagyot álmodni: beruháztak a posztnukleáris szerepjátékok királyának számító Fallout jogainak megvételébe, majd pediglen eltűntek saját bunkerjukban, hogy kizárólag a saját elképzeléseiket ültethessék be a vízióba. A fejlesztés szinte blizzardi titoktartás mellett zajlott, az információ- és képhiány pedig valóságos úthengerként dübögött végig a tájon, milliónyi pletykának teret adva. A megjelenés előtti hetekben -- amikor megtört ugyan az embargó, de egy akciójátéknak megfelelő képsorozat kiadása mellett ment rendesen a félrevezetés -- kis túlzással már az is kíváncsi volt a Fallout trilógiává válásának zálogára, aki életében nem foglalkozott még a zseniális Black Isle által fejlesztett elődökkel.

Megérkezett a legújabb folt a tavalyi esztendő talán legjobb játékához -- a Fallout harmadik foltja azonban nem bővíti a meglehetősen kurta hibajavítási listát, hiszen kizárólag a The Pitt letölthető tartalom támogatása miatt jött létre: új achievementek kerültek bele a következő kalandfolyamhoz, valamint az alapváltozat végre több DLC-t is képes kezelni, gondolva azokra, akik az Anchorage hadművelet mellett vágnának bele az új kalandokba.