A forradalmak és szabadságharcok gyakorlatilag végigkísérik az emberiség történelmét, a játékipar terebélyesedésével pedig idővel átköltöztek a virtuális térbe is. Épp ezért, október 23. tiszteletére, SteelSaint egy korábbi cikkét felhasználva összegyűjtöttünk egy adagot az ilyen témájú címekből, hogy legyen mivel elütni az időt, amíg arra várunk, hogy megjelenjen egy, a szabadságharc után játszódó Assassin’s Creed, melyben leverhetjük a hatalomra jutott komcsikat és az itthon állomásozó szovjeteket.

forradalom-marcius-15-01.jpg

Freedom Fighters

A dán IO Interactive csapatát napjainkban gyakorlatilag csak a Hitman-játékok kapcsán ismerhetjük, pedig annak idején azért más címeket is leraktak arra a bizonyos asztalra, például a 2003-as Freedom Fighterst. Ez a játék egy alternatív múltba kalauzol el minket, ahol a szovjeteknek lesz először atomuk, és ahol a hidegháborút is a kommunisták nyerik meg. A Szovjetunió végül annyira megerősödik, hogy Amerikát is le tudja rohanni, de talán mondanunk sem kell, hogy a helyi lakosság egy pillanat alatt fellázad a megszállók ellen.

A Freedom Fighters kampányában pedig pontosan ennek a lázadásnak az élére állhatunk, hogy egyszerű vízvezeték-szerelőből retteget szabadságharcossá válva tessékeljük ki a szovjeteket szeretett hazánkból. A sztori mellett a fejlesztők ráadásul meglepően ügyes társakkal (hiszen lázadni csak nem lehet egyedül), izgalmas tűzharcokkal és remek zenével is ellátták alkotásukat, ami igazából a mai napig egy nagyszerű választás lehet, ha nosztalgiázni támad kedvünk. Már csak azért is, mert nemrég újra elérhetővé vált a Steam, a GOG és az Epic Store kínálatában.

Homefront

Ha pedig már a kommunisták által megszállt USA-nál tartunk, komoly hiba lenne megfeledkezni a Kaos Studios 2011-es FPS-éről, melyben honfitársainkkal karöltve ismét a szabad és független Amerikáért harcolhatunk. Igaz, a körítés ezúttal kicsit kevésbé hihető, hiszen itt a Szovjetunió helyett Észak-Koreával (pontosabban az immár egyesített Nagy Koreai Köztársasággal) kell felvennünk a harcot, de a játék maga azért így is visszaadja a mindent elnyomó hatalom elleni lázadás enyhén szólva is reménytelen érzését.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Homefront, illetve annak 2016-os folytatása, a Homefront: Revolution, nem feltétlen sikerült olyan acélosra mint mondjuk, a Freedom Fighters, de azért ezeknek az FPS-eknek is megvan a maguk sajátos hangulata, és azt is elég jól bemutatják, hogy milyen az, mikor az egyszerű kertvárosokból csatatér lesz, és mikor a szomszédunk hátsó kertjében kell lövészárkot ásnunk, hogy legyen hová behúzódni az ellenség elől, ha beüt a baj.

Wolfenstein 2: The New Colossus

A kommunisták által megszállt Amerika után nem szabad megfeledkeznünk a nácik által megszállt Amerikáról sem, az újsodrú Wolfenstein-részekben ugyanis pont a Harmadik Birodalom igája alól szabadíthatjuk fel az USA-t és utána a világot (mondanánk, hogy a Turning Point után szabadon, de az minőségileg egy teljesen más kategória, így inkább hagyjuk is). Az alternatív történelemmel foglalkozó alkotások kedvelt témája, hogy mi történt volna, ha a németek nyerik a második világháborút, és a Machinegames alkotásai is ezt a kérdést teszik fel, azonban a fejlesztők egy roppant egyedi és ötletes háttérvilággal támogatták meg az elcsépelt koncepciót, így az egy pillanatig sem érződik sablonosnak.

Épp ezért a Wolfenstein: The New Order és a Wolfenstein 2: The New Colossus egyaránt remek FPS, ahol nemcsak a sztorin, hanem a háttérvilág minden egyes kis részletén is érződik, hogy itt most tényleg egy hatalmas, mindent és mindenkit elnyomó birodalommal szállunk szembe. Arról nem is beszélve, hogy ezek a játékok FPS-ként is abszolút megállják a helyüket, avagy hiába nem az id készítette őket, még így is a zsáner élmezőnyéhez tartoznak. Plusz a The New Order már a Game Pass részeként is elérhető, így ha eddig kimaradt volna az életetekből, mindenképp érdemes pótolni.

Assassin’s Creed 3

Az Assassin’s Creed-játékok hagyományosan a történelem legizgalmasabb és legvéresebb pillanataiba engednek betekintést, és ez alól az Assassin’s Creed 3 sem jelent kivételt, melynek hátterét az amerikai függetlenségi háború adja. És bár elsődleges feladatunk nem a kolóniák felszabadítása, azért a bajszunk így is meglehetősen rendszeresen összeakaszthatjuk a brit katonákkal, arról nem is beszélve, hogy a kampány során a függetlenségi háború több kulcsfigurájával is találkozhatunk, Washingtonnal az élen.

Az Assassin’s Creed 3 továbbá egy The Tyranny of King Washington című DLC-t is kapott, mely szintén szabadságharcos témákat dolgoz fel. Mint a cím is mutatja, ebben a kiegészítőben egy alternatív valóság elevenedik meg, melyben Washington megőrül az Édeni Alma hatalmától, és egy zsarnok király válik belőle, aki New Yorkban még egy piramist is elkezd építtetni a saját tiszteletére. Talán mondanunk sem kell, hogy a mi feladatunk lesz véget vetni ennek az ámokfutásnak, hogy a függetlenségi háború után másodjára is felszabadíthassuk Amerikát.

Red Faction: Guerrilla

A forradalom lángja azonban nemcsak a Földön képes fellobbanni, hanem más bolygókon is nagyszerűen elvan, ahogy azt anno a Red Faction: Guerrilla is bemutatta nekünk. A program 2125-ben, a Marson játszódik, amit már kolonizált az emberiség, azonban maga a bolygó idilli második otthon helyett leginkább egy kényszermunkatáborra hasonlít, ahol egész nap a különféle erőforrások kitermelése zajlik, hogy kielégítsék az immár nyersanyagokban szegényes Föld lakosságának minden igényét. Talán mondanunk sem kell, hogy ezek az áldatlan állapotok bizony lázadáshoz vezetnek.

Egyszerű marsi bányászként mi is ebben a lázadásban vehetünk részt, feladatunk pedig természetesen az, hogy kerül amibe kerül, megdöntsük a földi hatóságok hatalmát. Ráadásul a játék épületei kifejezetten szépen rombolhatóak, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy igazi gerillának érezhessük magunkat. Ha pedig mindez nem lenne elég, érdemes megemlíteni, hogy a THQ Nordic 2018-ban, Red Faction Guerrilla Re-Mars-Tered néven piacra dobta a játék feljavított verzióját, ami már csak emiatt a cím miatt is kötelező vételnek mondható.  

És neked melyik a kedvenced?