Ahogy az várható volt, a Duke Nukem Forever a megjelenését követően azonnal felkorbácsolta a kedélyeket. Akadt, aki imádta, akadt, aki gyűlölte, a szaksajtó pedig igen szigorúnak bizonyult a tizennégy éven keresztül, három fejlesztőcsapat által is hegesztett játékkal. Kár is lenne tovább szaporítani a szót, mi is végigküzdöttük magunkat az idegenek újabb támadásán, és most Chris és Chocho osztja meg veletek a véleményét:
A videó ezúttal is elérhető HD felbontásban a YouTube csatornánkon, aki pedig kíváncsi, hogy milyen kibontva a Duke Nukem Forever gyűjtői kiadása, a Balls of Steel Edition, az látogasson el a WE Collect Games oldalára.
A videó ezúttal is elérhető HD felbontásban a YouTube csatornánkon, aki pedig kíváncsi, hogy milyen kibontva a Duke Nukem Forever gyűjtői kiadása, a Balls of Steel Edition, az látogasson el a WE Collect Games oldalára.
És lehet, hogy ezekben is csak lőni kell. De ezek szórakoztattak, ott tartottak a monitor előtt, élveztem őket, a DNF-fel pedig csakis azért játszottam, mert kiadtam érte egy valag pénzt.
Amúgy látom még mindig a grafikán pörögsz. A DNF nem azért szutyok, mert csúnya, hanem azért mert nem szórakoztató vele játszani, és ez azért van, mert nincs AI, a játék monoton, és még csak a retro, szaladgálok egy rakás fegyverrel és lövöldözöm élmény sincs meg. Helyette kaptam visszatöltődő "pajzsot", két fegyvert, és ostoba feladványokat, meg távirányítós kisautót... Meh.
Ami meg az eladási listákat illeti, hallottál már a hatmilliárd légy és a kaki esetéről?