Ötletes, hogy az Early Access újságírói press kitje csupán egy meglehetősen dizájnos vonalas füzet és egy ceruza lett, ezzel is utalva arra, hogy a Dreams tulajdonképpen csak egy eszköz a fantáziáid és álmaid megvalósításához, mert itt a fő mozgatórugó Te magad vagy. Ugyan a single player kampány még mindig hiányzik a programból, azért érezhetően átgyúrtak benne ezt-azt. Például jóval összetettebb és immár több játékmenetbéli aspektust is lefed a tutorial, ám minden egyes lecke elsajátítása nem két perc, de még csak nem is fél óra. Szörnyen szájbarágós a Dreams ezen része, ami persze egyfelől szükséges, hiszen tényleg mindent, az utolsó átméretezésig vagy színezésig bemutat, azonban a casual játékosok rétege, akik már egy-egy átvezető videót is csak feszengve ülnek végig, nem biztos, hogy vevők lesznek a teljes oktatási folyamat végighallgatására. Pedig a lehetőség továbbra is adott, hogy játékot, filmet, zenét, képet, vagy tulajdonképpen bármit megalkothassunk, tehát kreatívkodhassunk kedvünkre. Ehhez adott egy jópofa Eszköztár, melyen minden fontosabb szegmenst felfedezhetünk, illetve, ha mondjuk egy lépcsőt szeretnénk megalkotni egyetlen téglalapból, akkor az alkalmatosságra állva további kis mini Eszköztár nyílik, ahol akár forgathatjuk, növelhetjük, vagy éppen kicsinyíthetjük, de akár sokszorosíthatjuk is a kívánt tárgyat. Itt jegyezném meg, hogy ez egyelőre nem túl zökkenőmentes, a DualShock 4 mozgásérzékelőjével ugyanis kissé körülményes a szerkesztés. De tegyük fel, szeretnénk csinálni egy nagyon minimalista, aránylag rövidebb idő alatt összedobható TPS játékot. Rajtunk áll, hogy előbb a környezetet szeretnénk megalkotni, vagy mondjuk a főszereplőt. Mindkettőhöz igen nagy segítséget nyújtanak a már meglévő tereptárgyak és karaktermodellek („deluxe” néven előre letárolt tulajdonságokkal rendelkező modelleket is be lehet hozni, így nem kell minden egyes ugrást/guggolást nekünk beállítani), de ha nagyon profik vagyunk, és jóval több szabadidő áll rendelkezésünkre, akkor nekiállhatunk egészen részletekbe menően megalkotni mondjuk Sonic, Mario, vagy akár Lara Croft hasonmását. Ha megvan a pálya és megvan hozzá a karakterünk, akkor jöhet a keményebb dió: az animációk, a tárgyak és hősünk/hősnőnk/robotunk/a Kaer Morhen-i bányából szalajtott baziliszkuszunk fizikája, viselkedése, illetve nem utolsó sorban a kameramozgás.
Az Álomgyár megnyitja kapuit
Ez már egy picivel bonyolultabb terep, de az opcionális tutorial leckék teljesítése után szerencsére sok minden letisztázódik. Adott a lehetőség letenni mondjuk mozgó platformokat, lifteket, kinyíló és bezáródó ajtókat, sőt ezeket össze is lehet kötni (szó szerint, hisz ki-és bemeneti vezetékekkel érhetjük el mindezt) más tereptárgyakkal, így hozhatunk létre például gombnyomásra kinyíló kaput. Aztán ha még ez sem lenne elég, akkor lehetőségünk van saját hangokat és zenéket beszúrni a kész mű alá (persze válogathatunk is a meglévők közül), szóval simán kivitelezhető akár, hogy egy mezei labdázós játék alatt kedvenc metalcore nótáink szóljanak. Jópofa, hogy a Dreams mennyire ki van élezve az egymást segítő, közösségi tematikára: nem feltétlenül kell egymagunknak megteremteni a hőn áhított teljes játékunkat vagy kisfilmünket, hiszen összefoghat akár egy kisebb csapat is, akik közül az egyik a karakterért felel, a másik a pályaszerkezetért, a harmadik pedig mondjuk a hangokért és a zenékért. Sőt ha alkotunk valamit, akkor azt felkínálhatjuk mások számára is, ugyanakkor mi is bármikor felhasználhatjuk a többi játékos felkínált alkotását a saját projektünkhöz.
Kardinális kérdés, hogy a Dreams mennyire fogja megtalálni a maga célközönségét a mai, automatikus célzásrásegítéssel és bármiféle interakcióhoz alig pár gombot igénybe vevő játékmenettel teli, elkényelmesedett játékos-társadalomban. Minden bizonnyal rétegjáték lesz, de akit kicsit is leköt majd, és nem rest beletenni több órát és kreatív energiát, annak mindenképpen ajánlott vétel lehet.
